MTI |
2023. február 18. 09:29
Uniós segítség érkezett az Alföldre: rengeteg madár sorsa múlik most ezen
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
2023. március 27. hétfő Hajnalka
A kabasólyom egy Eurázsiában elterjedt ragadozómadár, amelyet korábban más madárfajok vadászatára használtak. Magyarországon állandó fészkelő, és védett fajnak számít.
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. Korábban vadászatra használták, ám ez a fajta hasznosítása mostanra jóformán megszűnt. Magyarországon védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A kabasólyom életmódja
A kabasólyom a mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban és ártéri erdőkben él. A nyílt vidékek, például a szántóföldek, mocsarak, tajga és szavannák madara, de széles körben elterjedt az alföldeken is. Nagyon merész és bátor madár, korábban a sólyomászok az olyan madarak vadászatára idomították be és használták, mint például a fürjek, a pacsirtafélék, a búbos banka, vagy a drongófélék.
A kabasólyom előfordulása
A kabasólyom jellemzően Európában és Ázsiában fészkel, télre viszont délebbre vonul, eljut Afrikába is. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, áprilistól szeptemberig tartózkodik hazánkban.
A kabasólyom táplálkozása
A kabasólyom nagy vadászterülettel rendelkezik. Táplálékát repülő énekesmadarak, rovarok (különösen szitakötők), illetve olykor denevérek alkotják. Nyáron gyakran zsákmányolja a füsti fecske és a molnárfecske fiatal, a fészekből frissen kirepült példányait.
A kabasólyom fajtái
A kabasólyomnak jelenleg két alfaját ismerik el: az egyik, egy névleges faj Afrikában, Európában, Közép- és Kelet-Ázsiában honos, valamint Közép- és Dél-Afrikában és Dél-Ázsiában telel. A másik alfaja kisebb méretű, élőhelye a fentebbi alfaj elterjedési területétől keletebbre található.
A kabasólyom szaporodása
A kabasólyom párzási időszaka május-júniusra tehető. A madarak többnyire a fák tetején lévő varjúfészkeket foglalják el, és amíg a fészek használható, nem keresnek másikat. Egy fészekalja 2-4 tojásból áll, melyeken 28-31 napig kotlik. Ebbe a hím is besegít, de a munka nagyobb részét a tojó végzi. A fiatal madarak 28 nap múlva repülnek ki.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
Elképesztő!
Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak.
Sokan közülük védett, fokozottan védett fajok voltak.
Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára.
Vadásznapot rendeztek Csongrádon.
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
A legtöbb mezőgazdasággal foglalkozó szakember számára ismert fogalom a mezőgazdasági vadkár.
Ha elegendő élelemmel akarjuk ellátni a folyamatosan növekvő emberiséget, fokoznunk kell a mezőgazdasági termelés intenzivitását.
A magyar almatermelési színvonal 50-70%-kal marad el az európai top5 ország szintjétől.
