A kabasólyom egy Eurázsiában elterjedt ragadozómadár, amelyet korábban más madárfajok vadászatára használtak. Magyarországon állandó fészkelő, és védett fajnak számít.
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. Korábban vadászatra használták, ám ez a fajta hasznosítása mostanra jóformán megszűnt. Magyarországon védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A kabasólyom életmódja
A kabasólyom a mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban és ártéri erdőkben él. A nyílt vidékek, például a szántóföldek, mocsarak, tajga és szavannák madara, de széles körben elterjedt az alföldeken is. Nagyon merész és bátor madár, korábban a sólyomászok az olyan madarak vadászatára idomították be és használták, mint például a fürjek, a pacsirtafélék, a búbos banka, vagy a drongófélék.
A kabasólyom előfordulása
A kabasólyom jellemzően Európában és Ázsiában fészkel, télre viszont délebbre vonul, eljut Afrikába is. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, áprilistól szeptemberig tartózkodik hazánkban.
A kabasólyom táplálkozása
A kabasólyom nagy vadászterülettel rendelkezik. Táplálékát repülő énekesmadarak, rovarok (különösen szitakötők), illetve olykor denevérek alkotják. Nyáron gyakran zsákmányolja a füsti fecske és a molnárfecske fiatal, a fészekből frissen kirepült példányait.
A kabasólyom fajtái
A kabasólyomnak jelenleg két alfaját ismerik el: az egyik, egy névleges faj Afrikában, Európában, Közép- és Kelet-Ázsiában honos, valamint Közép- és Dél-Afrikában és Dél-Ázsiában telel. A másik alfaja kisebb méretű, élőhelye a fentebbi alfaj elterjedési területétől keletebbre található.
A kabasólyom szaporodása
A kabasólyom párzási időszaka május-júniusra tehető. A madarak többnyire a fák tetején lévő varjúfészkeket foglalják el, és amíg a fészek használható, nem keresnek másikat. Egy fészekalja 2-4 tojásból áll, melyeken 28-31 napig kotlik. Ebbe a hím is besegít, de a munka nagyobb részét a tojó végzi. A fiatal madarak 28 nap múlva repülnek ki.
A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése szerint rekorddal zárult a 2024-es kerecsensólyom év Magyarországon.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal.
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
Energetikai változtatás nélkül ma már nem lehet versenyképes mezőgazdaságot működtetni.
A jövőben nem nagyon lesznek olyan gazdaságok, amibe ne illeszkedne bele a dróntechnológia.
Az Alapvetés podcast különkiadásában az Év Állattenyésztője és az Év Növénytermelője értékeli az elmúlt év tanulságait.
Már az ipari takarmányozás is megérkezett a humanizálódás előszobájába a Cargill szakembere szerint.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
