Rengeteg ilyen fészek van Magyarországon: a ragadozómadarakat várja
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
A kabasólyom egy Eurázsiában elterjedt ragadozómadár, amelyet korábban más madárfajok vadászatára használtak. Magyarországon állandó fészkelő, és védett fajnak számít.
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. Korábban vadászatra használták, ám ez a fajta hasznosítása mostanra jóformán megszűnt. Magyarországon védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A kabasólyom életmódja
A kabasólyom a mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban és ártéri erdőkben él. A nyílt vidékek, például a szántóföldek, mocsarak, tajga és szavannák madara, de széles körben elterjedt az alföldeken is. Nagyon merész és bátor madár, korábban a sólyomászok az olyan madarak vadászatára idomították be és használták, mint például a fürjek, a pacsirtafélék, a búbos banka, vagy a drongófélék.
A kabasólyom előfordulása
A kabasólyom jellemzően Európában és Ázsiában fészkel, télre viszont délebbre vonul, eljut Afrikába is. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, áprilistól szeptemberig tartózkodik hazánkban.
A kabasólyom táplálkozása
A kabasólyom nagy vadászterülettel rendelkezik. Táplálékát repülő énekesmadarak, rovarok (különösen szitakötők), illetve olykor denevérek alkotják. Nyáron gyakran zsákmányolja a füsti fecske és a molnárfecske fiatal, a fészekből frissen kirepült példányait.
A kabasólyom fajtái
A kabasólyomnak jelenleg két alfaját ismerik el: az egyik, egy névleges faj Afrikában, Európában, Közép- és Kelet-Ázsiában honos, valamint Közép- és Dél-Afrikában és Dél-Ázsiában telel. A másik alfaja kisebb méretű, élőhelye a fentebbi alfaj elterjedési területétől keletebbre található.
A kabasólyom szaporodása
A kabasólyom párzási időszaka május-júniusra tehető. A madarak többnyire a fák tetején lévő varjúfészkeket foglalják el, és amíg a fészek használható, nem keresnek másikat. Egy fészekalja 2-4 tojásból áll, melyeken 28-31 napig kotlik. Ebbe a hím is besegít, de a munka nagyobb részét a tojó végzi. A fiatal madarak 28 nap múlva repülnek ki.
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
Idén januárban 21. alkalommal szervezték meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve megrendezi az Országos Sasszinkront.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
Elképesztő!
Nagy számban jelentek meg a patkányok Magyarországon az ősz beáltával, valamint a nagy mennyiségű csapadék hatására.
Mai szemmel nézve nagyon alacsony kamatokról, forrásbőségről, beruházási boomról és optimizmusról szólt az Agrárszektor 2016 konferencia.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Az Európai Bizottság szerint az adórendszer hátrányba hozza a külföldi vállalkozásokat, ezzel sérti az uniós alapelveket.
Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.