A kabasólyom egy Eurázsiában elterjedt ragadozómadár, amelyet korábban más madárfajok vadászatára használtak. Magyarországon állandó fészkelő, és védett fajnak számít.
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak rendjéhez, azon belül a sólyomfélék családjához tartozó faj. Korábban vadászatra használták, ám ez a fajta hasznosítása mostanra jóformán megszűnt. Magyarországon védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A kabasólyom életmódja
A kabasólyom a mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban és ártéri erdőkben él. A nyílt vidékek, például a szántóföldek, mocsarak, tajga és szavannák madara, de széles körben elterjedt az alföldeken is. Nagyon merész és bátor madár, korábban a sólyomászok az olyan madarak vadászatára idomították be és használták, mint például a fürjek, a pacsirtafélék, a búbos banka, vagy a drongófélék.
A kabasólyom előfordulása
A kabasólyom jellemzően Európában és Ázsiában fészkel, télre viszont délebbre vonul, eljut Afrikába is. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, áprilistól szeptemberig tartózkodik hazánkban.
A kabasólyom táplálkozása
A kabasólyom nagy vadászterülettel rendelkezik. Táplálékát repülő énekesmadarak, rovarok (különösen szitakötők), illetve olykor denevérek alkotják. Nyáron gyakran zsákmányolja a füsti fecske és a molnárfecske fiatal, a fészekből frissen kirepült példányait.
A kabasólyom fajtái
A kabasólyomnak jelenleg két alfaját ismerik el: az egyik, egy névleges faj Afrikában, Európában, Közép- és Kelet-Ázsiában honos, valamint Közép- és Dél-Afrikában és Dél-Ázsiában telel. A másik alfaja kisebb méretű, élőhelye a fentebbi alfaj elterjedési területétől keletebbre található.
A kabasólyom szaporodása
A kabasólyom párzási időszaka május-júniusra tehető. A madarak többnyire a fák tetején lévő varjúfészkeket foglalják el, és amíg a fészek használható, nem keresnek másikat. Egy fészekalja 2-4 tojásból áll, melyeken 28-31 napig kotlik. Ebbe a hím is besegít, de a munka nagyobb részét a tojó végzi. A fiatal madarak 28 nap múlva repülnek ki.
A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése szerint rekorddal zárult a 2024-es kerecsensólyom év Magyarországon.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal.
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
A szántóföldi növénytermesztés Magyarország mezőgazdaságának gerincét adja, de lehet, hogy kicsiben egyre kevésbé éri meg.
2025 novemberében a magyar gazdák 3,3 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Makai Szabolcs a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián nyilatkozott a jövő évről lapunknak.
Pálfordulás az eddigi földpolitikában: december 24-től már nem kell megművelnie a tulajdonosnak a földet, elég ha bérbe adja.
Az ukrán árudömping és a vámháborúk is bőven okoztak álmatlan éjszakákat a magyar termelőknek.
A farokrágás gyakori probléma a sertéstartó gazdaságokban.Jó tudni, hogy a farokrágás kiváltó okainak megszüntetésével jó eséllyel megelőzhető a farokrágás kialakulása.
A napraforgó kifejezetten az az olajipari növényünk, ahol határozottan elválik egymástól a vegetatív és generatív szakasz.
Mindig öröm számunkra, ha egy újonnan bevezetett hibridünkkel sikert és kiváló termést érnek el termelőink. Külön jutalom, ha ezt a független kísérleti eredmények is alátámasztják.
A kukoricatermesztés ma már egyre szélsőségesebb környezeti feltételek között zajlik, ezért a gazdálkodók számára felértékelődnek azok a hibridek, amelyek minden évjáratban stabil teljesítményt, jó stressztűrést és megbízható alkalmazkodóképességet nyújtanak.
