A Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei március 7-én regisztrálták az első kotló kerecsensólymot a térségben. A korai költés egyre jellemzőbb a fajra, a nyolcvanas évekhez képest 2-3 héttel korábban kezdődik, különösen az ország déli részén. A kerecsensólyom állománya jelentős növekedést mutat Magyarországon: 2023-ban rekordszámú, 200 pár költött az országban, ebből 41 pár a Körös-Maros Nemzeti Park területén, ami az összállomány egyötödét jelenti. A Kígyós-Ugrai Tájegységben tavaly 14 pár fészkelt. A faj fennmaradásában kulcsszerepet játszanak a magasfeszültségű oszlopokra kihelyezett mesterséges költőládák, mivel a kerecsensólyom nem épít saját fészket.

Fontos térkép készült a Kárpát-medencéről: ez sokakat érdekelhet

Idén januárban ismét megszervezték a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását.

A védelmi intézkedések és a DDT betiltása óta a hetvenes évek mélypontjáról sikerült felzárkóztatni a populációt. A kerecsensólyom, amely a Kárpát-medencétől Kínáig honos az erdőssztyepp övezetben, négy alfajjal rendelkezik. Míg más élőhelyein csökkenő tendenciát mutat, a magyar állomány növekedése példaértékű. A fészekalj 2-5 tojásból áll, a fiókák 32-33 nap alatt kelnek ki, és további 42-45 nap után repülnek ki. A 2024-ben ismét az év madarának választott kerecsensólyom kulturális jelentősége is kiemelkedő. Több szakértő, köztük Bagyura János, az MME munkatársa szerint a magyar őstörténetben szereplő turul az altáji kerecsensólyommal azonosítható, amit régészeti leletek is alátámasztanak. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő faj táplálkozási szokásai az idők során alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz: az egykor fő táplálékforrásként szolgáló ürge helyett ma már főként hörcsögöket, kisebb rágcsálókat és madarakat fogyaszt.