A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése szerint rekorddal zárult a 2024-es kerecsensólyom év Magyarországon.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal.
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
Idén januárban 21. alkalommal szervezték meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve megrendezi az Országos Sasszinkront.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
Elképesztő!
Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak.
Sokan közülük védett, fokozottan védett fajok voltak.
Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára.
Vadásznapot rendeztek Csongrádon.
2025 augusztusában a magyar gazdák 22,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
2025-ben lesz tizenegyedik éve, hogy a siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencián kiosztjuk a Portfolio Agrárdíjakat.
Az elmúlt év megmutatta, hogy a fagyok, a szárazság és a kártevők egyaránt képesek megtépázni a gazdák munkáját.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
A tavalyi évhez képest beindulni látszik a magyar mezőgéppiac, de még sehol sem vagyunk a 2023-as számoktól.
Egy veteményeskerttől sokkal többet kaphatunk, mint a szendvicsekre kerülő friss uborka, paprika vagy paradicsom.
