A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelentése szerint rekorddal zárult a 2024-es kerecsensólyom év Magyarországon.
Az alig 10 grammos jeladók segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal.
Több mint száz biztonságos műfészek üzemel már itthon a Dunántúlon és Pest megyében.
Idén januárban 21. alkalommal szervezték meg a hazánkban telelő sasok, sólymok és egyéb ragadozó madarak éves számlálását.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve megrendezi az Országos Sasszinkront.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
Elképesztő!
Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak.
Sokan közülük védett, fokozottan védett fajok voltak.
Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára.
Vadásznapot rendeztek Csongrádon.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
