Az Eurostat a kertészeti ágazat tavalyi évéről készített összefoglalója szerint az Európai Unió tagállamaiban 2024-ben összesen 41,0 millió tonna gyümölcsöt és diófélét, 50 millió tonna burgonyát, valamint 63,8 millió tonna zöldséget takarítottak be, ami alig marad el a 2023-as volumenektől. Az almatermésűek mennyisége ugyan némileg mérséklődött, mégis továbbra is a legnagyobb volumenű kategóriát képviselték 13,5 millió tonnával. Ezt követték a citrusfélék 10,9, majd a csonthéjasok 6,3 millió tonnával. A legnagyobb gyümölcstermelő tagállamok Spanyolország (a teljes uniós termés 30,1%-ával), Olaszország (26,2%) és Lengyelország (10,0%) voltak. Globális viszonylatban – a már rendelkezésre álló, 2023-as adatok szerint – Kína, India, Brazília és az EU szerepel a világranglista első négy helyén. A globális termelésben a szubtrópusi és trópusi gyümölcsök domináltak, ezt követték a citrusfélék, a dinnyefélék és az almatermésűek - írja a FruitVeB.

Az EU zöldségágazatában 2024-ben az előző évhez képest 6,7%-os növekedés volt tapasztalható, az éves betakarított mennyiség elérte a 63,8 millió tonnát. A három legjelentősebb zöldségcsoport közé tartoznak a primőr zöldségek – paradicsom, uborka, csemegeuborka, padlizsán, cukkini, tök és paprikafélék –, amelyek mennyisége összesen 26,3 millió tonnát tett ki. A gyökérzöldségek – például a sárgarépa, hagyma és egyéb ehető gyökérfélék összesített volumene 13,3 millió tonna volt, míg a káposztafélék, valamint a leveles és száras zöldségek 11,1 millió tonnával járultak hozzá az összes terméshez. A legnagyobb zöldségtermelő országok Spanyolország (21,4%), Olaszország (19,8%), Lengyelország (10,4%) és Franciaország (10,1%) voltak. Világszinten Kína, India, Nigéria és az EU emelkedtek ki ebben a kategóriában.

A burgonya esetében az Európai Unió 2024-es termése 50 millió tonna volt, ami 3,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A legnagyobb burgonyatermelő országok között Németország (25,4%), Franciaország (18,3%), Hollandia (12,7%), Lengyelország (11,8%) és Belgium (7,9%) szerepeltek. Jelentős növekedés volt tapasztalható Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Olaszországban, míg Romániában továbbra is csökkenő tendencia figyelhető meg. Világszinten 2023-ban a burgonyatermelés elérte a 383,1 millió tonnát, a legnagyobb termelők Kína, India, Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország voltak. Az EU a globális burgonyatermelés 12,6%-át adta.

A gyümölcskereskedelem terén az EU legfontosabb exporttermékei az alma (28,0%), a narancs (9,3%), a kisebb citrusfélék (9,0%), a körte (8,5%) és a görögdinnye (5,3%) voltak. A legjelentősebb exportpiacok közé az Egyesült Királyság (30,2%), Svájc (11,6%), Norvégia (6,0%), Brazília (4,9%), Fehéroroszország (4,1%) és Ukrajna (4,0%) tartozott. Az importoldalon a banán (39,2%), egyéb szubtrópusi gyümölcsök (10,7%), a narancs (7,3%), az avokádó (5,9%) és a szőlő (4,5%) domináltak. Az EU legfőbb gyümölcsbeszállítói Costa Rica (13,7%), Ecuador (13,1%), Kolumbia (11,1%) és Dél-Afrika (9,2%) voltak a 2024-es évben.

A zöldségkereskedelemben az EU legfontosabb exporttermékei közé tartozott a burgonya (28,0%), a hagymafélék (27,8%), a paradicsom (8,0%), a paprika (6,7%), valamint az uborka és csemegeuborka (4,9%). A legnagyobb exportpiacok közé az Egyesült Királyság (40,1%), Svájc (7,3%) és Szenegál (6,5%) tartozott. Az importált zöldségek között a paradicsom (23,4%), a burgonya (22,9%), a paprika (9,8%), és a hagymafélék (9,3%), valamint az édesburgonya (8,1%) szerepeltek. Az EU legfőbb zöldségbeszállítói Marokkó (27,8%), Egyiptom (23,3%) és Törökország (12,6%) voltak.