A 2014-es fagykár óta az utóbbi évek legnagyobb terméskiesése várható a minisztérium prognózisa szerint.
Srí Lanka átfogó vadállat-számlálásba kezdett a majmok, pávák és óriásmókusok által okozott mezőgazdasági károk felmérése érdekében.
Franciaországban az előrejelzések szerint a tavalyinál 12 százalékkal nagyobb körtetermés várható idén.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
A digitalizáció a következő időszakban alapjaiban fogja megváltoztatni a magyar mezőgazdaságot.
Január 1-jétől egyes dióféléknél és szárított gyümölcsöknél is fel kell tüntetni a származási országot.
Már tavaly sem zártak jó évet a brazilok, ám idén negatív rekordot könyvelhettek el az aszály és a narancszöldülés terjedése miatt.
Egyre több szilva érkezik Magyarországra a legnagyobb európai uniós exportőröktől.
Átmeneti csökkenés után egy hét alatt visszaállt az ipari alma ára Lengyelországban.
A spanyol és a francia baracktermesztők is az ötéves átlag feletti termésre számítanak idén.
A szakértők szerint a következő években alapjaiban fog megváltozni a gyümölcstermesztés Magyarországon.
A magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel a körte esetében is.
A kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya nem haladhatja meg a 30 százalékot.
Az utóbbi évek egyik leggyengébb termése ellenére is csökken ugyan a szilva ára, de a tavalyi mélységet valószínűleg nem éri majd el.
Egy hónap múlva már lehet pályázni kertészeti ültetvénytelepítésre.
Meghatározó lehet az élelmiszerfelesleg mentése a mezőgazdaságból a szakértők szerint.
Hatalmas károkat okozott a fagy áprilisban az almaültetvényekben Ausztriában, jóval kisebb termés várható idén.
A BBM Farm egyszerre teremt terápiás és rekreációs lehetőséget, ad munkahelyet, feltöltődési és fejlődési lehetőséget is.
A bizonytalan időjárási viszonyok rányomják a bélyegüket az európai körtetermelésre.
Az Istat 2023. évre vonatkozó jelentése szerint Olaszországban 11,2%-kal kevesebb gyümölcs termett az előző évi volumenhez képest.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.