Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a klímaváltozás okozta tavaszi fagyok a hazai gyümölcstermesztésre.
Komoly ármozgás figyelhető meg a citrusok piacán, ami a Budapesti Nagybani Piac kínálatában is megmutatkozik.
Bár a szeptemberi adat 6%-os csökkenést jelez, az év első 9 hónapjában 9%-kal nőtt a spanyol zöldség-gyümölcs import volumene.
Szeptemberig a 2023-as zöldség-gyümölcs import volumene 6,5%-kal, értéke pedig 12%-kal nőtt 2022 azonos időszakához képest.
Az alacsony árak ellenére is kedvezőbbé váltak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai.
Idén az olaszországi rekord alacsonyra becsült termésmennyiség a meghatározó oka az EU alacsony termésmennyiségének.
Anna gazda az időjárás mellett azt tartja a legnagyobb kihívásnak a mezőgazdaságban, hogy nő.
Jócskán megnövekedett árak jöhetnek a téli időszakban a legnépszerűbb magyar gyümölcsnél.
Közepesen gyenge eredményt vár az ágazat egésze, csak a két barackfaj esetében 70 százalékos a kiesés.
A Lengyel Statisztikai Hivatal szeptember 27-én frissítette fán termő gyümölcsökre vonatkozó idei prognózisát.
Brazília és Japán felé fordulhat Belgium körteexportjának fő iránya a következő időszakban.
A termelőket és a teljes gyümölcságazatot aggasztja az uniós előírások és követelmények jelentős növekedése.
Miközben az európai termesztők és a borászok küzdenek a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni.
Hiába a jó adottság, Magyarország a legtöbb gyümölcsből nem önellátó, tehát csak behozatalból tudja fedezni a szükségleteit.
Olaszországban közepes, Spanyolországban valamivel jobb szilvatermés várható idén.
Nem kedvez az extrém időjárás idén a pálinkának, vakarhatják a fejüket a pálinkafőzők.
A 2022-es évben 8,6 millió tonna nyári gyümölcs került forgalomba a 2021-es 9,2 millió tonnához képest.
Tavaly csökkent a gyümölcstermelés az EU-ban, idén a feltételek jobbak, de a piac egésze zavaroktól szenved.
Kevesebb lesz idén a magyar meggytermés, de annak legalább kimagaslóan jó lesz a minősége.
Az előrejelzések alapján jónak ígérkezik a dinnyeszezon, vagyis sok magyar család nyarát édesítheti meg az ízletes hazai gyümölcs.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
