A közepesnél jobb mennyiség mellett az apróbb gyümölcsméret okozhat (főleg értékesítési) gondokat.
Akár 700-800 ezer forintot is lehet külföldön mezőgazdasági idénymunkával keresni, de nem árt résen lenni.
A kertészeti ágazat egyre erősödő polarizáltsága, útkeresése mindenkit érintő, sok tanulsággal szolgáló folyamat.
Előzetes felmérések szerint óriási károk keletkeztek a cseh gyümölcsösökben, a fagykár az egymilliárd cseh koronát is meghaladja.
Szerbia: jelentős fagykárokat szenvedtek a csonthéjas és bogyósültetvények
Magyarországon egyre többen ültetnek fügét, idén akár kétszer is beérhet a gyümölcs.
Az alma és a meggy eddig jobbára megúszta a hajnali fagyokat, de az áprilist még túl kell élniük – a kajszi már rosszabb helyzetben van.
Már több mint 13 éve létezik a gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás.
Szinte az egész országban fagyott szerda hajnalban, egy ilyen erősségű fagy már könnyen kárt tehet a virágzó gyümölcsösökben.
A legfrissebb információk szerint a világ legnagyobb áfonyája egyenesen pingponglabda méretű a világ volt.
A tavaszias hetek után egy néhány órás hideghullám is nullára írhatja egy sor gyümölcs terméskilátásait.
2022-ben már rengeteg trópusi és szubtrópusi gyümölcsöt is termesztettek az Európai Unióban.
A gyümölcskonzervekkel kapcsolatban számos távhit kering, mutatjuk, miket érdemes tudni róluk.
Fellendülőben a füge és a kivi termesztése hazánkban, míg más gyümölcsök egyre kisebb figyelmet kapnak.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a klímaváltozás okozta tavaszi fagyok a hazai gyümölcstermesztésre.
Komoly ármozgás figyelhető meg a citrusok piacán, ami a Budapesti Nagybani Piac kínálatában is megmutatkozik.
Bár a szeptemberi adat 6%-os csökkenést jelez, az év első 9 hónapjában 9%-kal nőtt a spanyol zöldség-gyümölcs import volumene.
Szeptemberig a 2023-as zöldség-gyümölcs import volumene 6,5%-kal, értéke pedig 12%-kal nőtt 2022 azonos időszakához képest.
Az alacsony árak ellenére is kedvezőbbé váltak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai.
Idén az olaszországi rekord alacsonyra becsült termésmennyiség a meghatározó oka az EU alacsony termésmennyiségének.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.