A Nógrád vármegyei Berkenyén működő, Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozó vállalkozásának vezetője, Schmidt Szilárd szerint a szakmában eltöltött 18 éve alatt még nem tapasztalt olyan válságot a gyümölcspiacon, mint a jelenlegi. A helyzet súlyosságát Apáti Ferenc, a FruitVeB - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnök-ügyvezető igazgatója is megerősítette.
Szélsőséges keresleti viszonyokkal kell számolni az idei meggypiacon, mivel a feldolgozott termékek készletszintje elhanyagolhatóan alacsony, miközben a várható meggytermés minden jelentősebb meggytermelő országban kifejezetten gyengének ígérkezik. Mindez olyan magas árakat eredményezhet a nyersanyag (meggy) és a késztermék tekintetében egyaránt, amilyeneket eddig soha nem tapasztaltunk
- fogalmazott Apáti Ferenc.
A FruitVeB prognózisa szerint az idei meggytermés mindössze 35 ezer tonna körül alakulhat, ami messze elmarad a jó évjáratokban elérhető 60-70 ezer tonnától, sőt, még a tavalyi gyenge, 51 ezer tonnás termést sem közelíti meg. Szakértők szerint a tényleges mennyiség közelebb lehet a 30 ezer tonnához.
A katasztrofális terméskilátások hátterében az április eleji drasztikus lehűlés áll, amely egész Európán végigsöpört. A fagy Lengyelországból indult, majd Magyarországon, Szerbián és Bulgárián keresztül haladt tovább. Helyenként mínusz 10 fokig süllyedt a hőmérséklet, ami különösen érzékenyen érintette a virágzó gyümölcsfákat. A korai fajták, mint például az érdi bőtermő, különösen súlyos károkat szenvedtek, ezeknél mindössze 30 százalékos termés várható.
Schmidt Szilárd vállalkozása fagyvédelmi eszközökkel igyekezett mérsékelni a károkat. Szélgépekkel és fűtéssel 2-3 fokkal tudták emelni a hőmérsékletet az ültetvényeken. Egy 5 hektárt lefedő ilyen rendszer telepítése 25-30 millió forintba kerül, üzemeltetése pedig napi 200 ezer forintos költséget jelent. Az értékesebb gyümölcsöknél, mint az alma, gázolajjal működő fűtőszerkezeteket is alkalmaztak a hatékonyság növelése érdekében. A védekezésnek köszönhetően a Berkenyei Hűtőház területein 60-70 százalékos termés várható, a fűtött szélgépes területeken pedig teljes termés látható. Schmidt Szilárd szerint az időjárás drasztikus változása miatt a jövőben az új ültetvényeket fagyvédett, magaslati területekre érdemes telepíteni, bár ez sem jelent teljes megoldást a szállított fagyok ellen.
A rendkívül alacsony termésmennyiség miatt várhatóan élénk kereslet mutatkozik majd a magyar meggy iránt, különösen Lengyelországból. Minden jelentősebb európai gyártó keresi a meggyet, és verseng a korlátozott mennyiségű nyersanyagért. A Berkenyei Hűtőház igyekszik termelésének egyharmadát Magyarországon tartani, de az exportpiacok 10-20 százalékkal jobb árat kínálnak, ami nehéz helyzetbe hozza a hazai piacot. Schmidt Szilárd óvatosságra inti a termelőket az áremelés mértékével kapcsolatban.
Volt hasonló a málnánál és a bodzánál. Felment a termékek ára háromszorosára, aminek köszönhetően volt egy jó évük a termelőknek, viszont a következő évben már feleannyi termék sem kelt el a piacon
- emlékeztetett az üzletember.
Véleménye szerint a feleannyi termés mellett a duplára növekedett árak még elfogadhatóak lennének, és nem lépnék át a vásárlók lélektani határát, míg a további áremelés hosszú távon a piac összeomlásához vezethet. A fagykárt szenvedett termelők számára van némi remény: a FruitVeB egyeztetett az Agrárminisztériummal, és megállapodtak a kárenyhítési támogatások előrehozásáról, így a jelentős kiesést elszenvedő gazdálkodók augusztus környékéig kártérítést kaphatnak. Emellett új pályázatot nyitnak meg ültetvények telepítésére, beleértve a fagyvédelmi rendszerek kiépítésének lehetőségét is.
Aggasztó tendencia, hogy már a harmadik egymást követő évben nem volt csúcstermés. Különösen súlyos a helyzet a cseresznye, a barack és az őszibarack esetében, de az éghajlatváltozás minden gyümölcstermesztőt érint. A kérdés már csak az, hogy ha a termelők túl is élik a nehéz időszakot, lesz-e elég magyar család, amely megengedheti magának, hogy gyümölcsöt tegyen az asztalra.