Az Agrárszektor eheti szektorkörképében Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője és a Sumi Agro beszélt arról, hogy a repce sajátos növekedési jellege miért és mikor teszi szükségessé a becőragasztó használatát.
Takács Attila (Hechta): A becők korai felnyílása jelentős termésveszteséget okoz a gazdálkodónak
Mint azt Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője az Agrárszektornak elmondta, a repcetermesztés egyik gyakori problémája, hogy a kiszáradt becők a harmat hatására újra és újra visszanedvesedhetnek, majd ismét kiszáradhatnak, ami fokozatosan meggyengíti a becő falát és végül annak felnyílásához, majd a magok kihullásához vezet. Másfelől a kiszáradt becőkből akár a viharos szél, akár a madarak is képesek kiverni a magokat, sőt a növények összefonódása miatt betakarításkor akár a táblában mozgó kombájn rezgése is előidézheti ugyanezt, ami jelentős termésveszteséget okoz a gazdálkodónak.
A szakember magyarázata szerint éppen ezeket a hatásokat segít kiküszöbölni a becőragasztó. A cellulóz vagy műgyanta alapú készítmény révén ugyanis egy félig áteresztő bevonat képződik a becők felületén, amely engedi, hogy a repce becője kiszáradjon, visszafelé viszont nem engedi a nedvességet – azaz képes megszakítani azt a folyamatot, ami végeredményben a becők felnyílásához és a magok korai kihullásához vezetne.
Az ilyenkor alkalmazott készítmény tehát a szó szoros értelmében véve nem ragasztó, alkalmazását pedig akkor ajánljuk, amikor a magok elkezdenek színesedni, mert akkor körülbelül még jó két hét van az érésig. Ez éppen mostanában aktuális. És mivel ezek nem növényvédő szerek, alkalmazásukhoz nincs szükség semmilyen különleges engedélyre
– mutatott rá Takács Attila, majd hozzátette: vannak olyan becőragasztók is, amelyek kettős funkcióval bírnak és elsodródásgátló engedéllyel is rendelkeznek. Ezek alkalmazása akkor lehet hasznos, ha betakarítás előtt erősen gyomos a repce és emiatt glifozátos gyomirtásra van szükség, miközben arra is figyelni kell, hogy a permetlé ne sodródjon át a szomszédos táblákra.
A becőragasztó kijuttatását hidas traktorral szokták végezni, de most folyik a repce becőragasztók drónos kijuttatásának engedélyeztetése. Azt viszont még fel kell mérnünk, hogy ezt milyen hatékonysággal lehet elvégezni.
Komoly veszélyekkel járhat ez a kezelés, mégis rengeteg gazda használja a földeken
Sumi Agro: A termésmentés mértéke hektáronként 300-500 kilogramm is lehet
A Sumi Agro az Agrárszektornak szintén beszélt arról, hogy a becőragasztó a repce becők betakarítás előtti, illetve betakarításkori felnyílását akadályozza meg, amellyel jelentősen csökkenti a repcemagok nem kívánt kipergését, elszóródását. Csökkenti az egyenetlen fejlettségű állományok és az elhúzódó aratások betakarítási veszteségét, emellett azonban a lehulló csapadék következtében visszanedvesedő becő korábbi vízleadását sem korlátozza.
A kísérletek tanulsága szerint a termésmentés mértéke elérheti a hektáronként 300-500 kilogrammot is.
Az általunk forgalmazott termék hatóanyaga egy természetes úton elbomló polimer, mely a becők sárgulásakor, a becők 30 százalékos érésekor – földi vagy légi úton kijuttatva – természetes, rugalmas pólyaként burkolja be a becőket. Ezzel védi azokat az idő előtti felnyílástól, csökkentve ezzel a termésveszteséget.
Mint mondták, a becőragasztó nem deszikkál, nincs a becő érésére gyakorolt hatása és nincs gyomirtó hatása sem. Önmagában használva csak gyommentes állományban javasolható, ugyanakkor deszikkáló szerrel együtt alkalmazva gyomos állományban is kifejti becőragasztó hatását, továbbá képes csökkenteni a deszikkálószer elsodródását is.
