Növényvédelmi helyzetkép az őszi és téli időjárás nyomán a főbb szántóföldi kultúrákban

Növényvédelmi helyzetkép az őszi és téli időjárás nyomán a főbb szántóföldi kultúrákban

agrarszektor.hu
Az őszi munkákat (agrotechnikai, növényvédelmi) az intenzív csapadékos periódusok nagymértékben befolyásolták. Az év utolsó három hónapjában lehullott jelentős mennyiségű csapadék (több régióban >200 mm) az őszi vetésekben több helyen belvizet eredményezett, amely a tavaszi növényvédelmi munkákat (gyomirtások, rovarvédelem) már most meghatározza (időbeni védekezés esélyének kérdése).

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A felázott területek gátolták és késleltették a kukorica betakarításokat, az őszi kalászosok vetését és a talajmunkák időbeni elvégzését. Tél közepén még számos esetben találkoztunk feldolgozatlan kukoricatarlókkal, amelyek számos növényegészségügyi kockázatot hordoznak magukban. A visszamaradt tarlómaradványok tavaszi feldolgozása az elvetésre kerülő utónövényeknek (kukorica, napraforgó, szója) tápanyag- és növényvédelmi hátrányt jelentenek. Ebben az esetben fontos tavasszal a tarló minőségi megmunkálása, a tarlómaradványok gyors lebontásának elősegítése és a megfelelő mennyiségű alaptrágya kijuttatása.

Az őszi vetésű növények (őszi káposztarepce, kalászosok) pillanatnyi helyzetét regionálisan számos tényező befolyásolja, de növényvédelmi helyzetük és a várható tavaszi fejlődésük a következőkben foglalhatóak össze.

1. Őszi káposztarepce területek jelenlegi helyzete - a repce országos vetésterülete jelentősen csökkent, amely a jelenlegi gazdasági körülményekkel és a kiszámíthatatlan jövőképpel hozható összefüggésbe. Ennek ellenére a vetések időben megtörténtek és az azt követő csapadék elősegítette a kelést és az optimális növényállományok kialakulását. Az inputköltségek minimalizálása több esetben a csökkentett mennyiségű alaptrágya kijuttatását eredményezte, amely alapvetően határozza meg növények kondíciós állapotát, ugyanakkor tény, hogy a nedves periódusok és az enyhe hőmérséklet segítette a repcenövények tél előtti erősödését és az elvégzett gyomirtások megfelelő hatékonyságát. Az őszi gombaölő/regulátor kezelések szükségesek voltak az állomány vegetatív növekedési szabályozásában és a gombabetegségek elleni prevencióban. Az őszi időjárási körülmények kedveztek a plenodómuszos betegség megjelenésének, amelynek szaporítóképletei a tél folyamán is jelen vannak az állományokban, így biztosított a tavaszi fertőzések gyors indulása. Vegyük figyelembe - bár voltak hideg periódusok -, hogy a hosszú távú előrejelzések enyhe időszakot prognosztizálnak és a repcék vetésidőtől, genetikától, tápanyag-ellátottságtól függően fejlettek és a növények hajtásközép differenciálódása előrehaladott. A tavaszi első korai gombavédelemben használt, többnyire triazol típusú hatóanyagok esetében ebben az időszakban is fontos az oldalhajtások fejlődését elősegítő reguláló hatás.

Az első növényvédelmi beavatkozást a betelepülő repceszár-ormányosok egyedszáma fogja meghatározni. A kártevők már 5-6 °C-os talajhőmérsékletnél aktivizálják magukat, így a következő időszak enyhe hőmérséklete nagyon korai és több menetben elvégzett védekezést fog eredményezni. Időben helyezzük ki az előrejelzéshez szükséges sárgatálakat, vagy a ragacslapokat, ugyanis az ormányosbogarak elleni hatékony védekezés és a kártevők egyedszámának csökkentése azért fontos, mert a direkt kártételen túl a száron kialakuló fertőzésekből eredő kártétel szoros összefüggést mutat a kártevők okozta sebzésekkel. A kártételből eredő nyílt sérülések kedveznek a Plenodomus spp. kórokozók behatolásának és a fertőzés gyors terjedésének.

2. Őszi kalászos területek helyzete - a kalászos állományok jelenlegi fejlettségét a vetésidő határozta meg. Az őszi árpa vetése időben megtörtént, így az állományok szintén a csapadéknak köszönhetően jól fejletten indultak a télbe. A kedvező környezeti feltételek (csapadék, hőmérséklet) fajtától függően eltérő intenzitású lisztharmat és a pirenofórás levélfol-tosság elindulását eredményezték.

Az őszi búzák fejlettsége már területenként eltérő annak függvényében, hogy a kukorica utáni búzák vetése mikor történt meg. A csapadék mennyisége sok esetben kitolta a vetésidőt, vagy a vetés elmaradását eredményezte. Általánosan elmondható, hogy több területen nem tudták elvégezni az őszi gyomirtásokat. Az egyszikűekkel (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, olaszperje) fertőzött területen fontos lesz tavasszal a mielőbbi és hatékony gyomirtások elvégzése, amely mellett a korai (T1-T2) kétszikű gyomok (veronika, árvácska fajok, ragadós galaj, pipitér fajok) erősödése is jellemző, így az ezek elleni megfelelő hatóanyagok kombinációja is elengedhetetlen. Az ősszel kimaradt gyomirtások mellett a rovarölő szeres védekezések hiányának (főként őszi árpában) következményeivel is számolnunk kell.

A hatékony (szisztémikus) rovarölő szeres csávázás nélkülözése az ősszel betelepedő kártevőknek kedvezett. Annak ellenére, hogy a csapadék intenzitása visszaszorította a levéltetű kolóniák és gabonakabóca fajok betelepedését a kalászos állományokba mégis lehetett ezen vírusvektor kártevők sporadikus megjelenését tapasztalni. A közvetett kártétel mértéke és a vírusos tünetek megjelenése a tavaszi időszakban lesz érzékelhető és számszerűsíthető, de ebben a stádiumban már növényvédelmi kezeléssel beavatkozni és védekezni nem lehet.

Az őszi növénykultúrák esetében abszolút meghatározó az adott terület vadsűrűsége, ugyanis a télen csoportokban vonuló és táplálékot kereső nagyvadak kártétele jelentős. A felázott és süppedő területeken jelentős mértékű a taposási kár és főként az őszi káposztarepce esetében a rágási kártétel is jelentősen csökkenti a területegységre jutó növények mennyiségét.

Mindent összefoglalva a cikk megjelenésekor már aktuális lesz a fejtrágyák kijuttatásán gondolkodni. A repce- és kalászos állományok a telet követően ki vannak éhezve a tápanyagokra. A megfelelő ellenálló képesség és fejlődés, majd a termésképzés alapja az optimális tápanyag-ellátottság, ezért az extenzív megoldások nem vezetnek eredményre. A rossz gazdasági körülmények ellenére a növényvédelmi szakmai kihívások adottak. Ezeknek a problémáknak a hatékony kezelése és az időben, valamint megfelelően elvégzett védekezések garantálják a termésbiztonságot.

A cikk szerzője: Dr. Varga Zsolt, Plant-Treat Kft.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?