Növényvédelmi helyzetkép az őszi és téli időjárás nyomán a főbb szántóföldi kultúrákban

Növényvédelmi helyzetkép az őszi és téli időjárás nyomán a főbb szántóföldi kultúrákban

agrarszektor.hu
Az őszi munkákat (agrotechnikai, növényvédelmi) az intenzív csapadékos periódusok nagymértékben befolyásolták. Az év utolsó három hónapjában lehullott jelentős mennyiségű csapadék (több régióban >200 mm) az őszi vetésekben több helyen belvizet eredményezett, amely a tavaszi növényvédelmi munkákat (gyomirtások, rovarvédelem) már most meghatározza (időbeni védekezés esélyének kérdése).

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A felázott területek gátolták és késleltették a kukorica betakarításokat, az őszi kalászosok vetését és a talajmunkák időbeni elvégzését. Tél közepén még számos esetben találkoztunk feldolgozatlan kukoricatarlókkal, amelyek számos növényegészségügyi kockázatot hordoznak magukban. A visszamaradt tarlómaradványok tavaszi feldolgozása az elvetésre kerülő utónövényeknek (kukorica, napraforgó, szója) tápanyag- és növényvédelmi hátrányt jelentenek. Ebben az esetben fontos tavasszal a tarló minőségi megmunkálása, a tarlómaradványok gyors lebontásának elősegítése és a megfelelő mennyiségű alaptrágya kijuttatása.

Az őszi vetésű növények (őszi káposztarepce, kalászosok) pillanatnyi helyzetét regionálisan számos tényező befolyásolja, de növényvédelmi helyzetük és a várható tavaszi fejlődésük a következőkben foglalhatóak össze.

1. Őszi káposztarepce területek jelenlegi helyzete - a repce országos vetésterülete jelentősen csökkent, amely a jelenlegi gazdasági körülményekkel és a kiszámíthatatlan jövőképpel hozható összefüggésbe. Ennek ellenére a vetések időben megtörténtek és az azt követő csapadék elősegítette a kelést és az optimális növényállományok kialakulását. Az inputköltségek minimalizálása több esetben a csökkentett mennyiségű alaptrágya kijuttatását eredményezte, amely alapvetően határozza meg növények kondíciós állapotát, ugyanakkor tény, hogy a nedves periódusok és az enyhe hőmérséklet segítette a repcenövények tél előtti erősödését és az elvégzett gyomirtások megfelelő hatékonyságát. Az őszi gombaölő/regulátor kezelések szükségesek voltak az állomány vegetatív növekedési szabályozásában és a gombabetegségek elleni prevencióban. Az őszi időjárási körülmények kedveztek a plenodómuszos betegség megjelenésének, amelynek szaporítóképletei a tél folyamán is jelen vannak az állományokban, így biztosított a tavaszi fertőzések gyors indulása. Vegyük figyelembe - bár voltak hideg periódusok -, hogy a hosszú távú előrejelzések enyhe időszakot prognosztizálnak és a repcék vetésidőtől, genetikától, tápanyag-ellátottságtól függően fejlettek és a növények hajtásközép differenciálódása előrehaladott. A tavaszi első korai gombavédelemben használt, többnyire triazol típusú hatóanyagok esetében ebben az időszakban is fontos az oldalhajtások fejlődését elősegítő reguláló hatás.

Az első növényvédelmi beavatkozást a betelepülő repceszár-ormányosok egyedszáma fogja meghatározni. A kártevők már 5-6 °C-os talajhőmérsékletnél aktivizálják magukat, így a következő időszak enyhe hőmérséklete nagyon korai és több menetben elvégzett védekezést fog eredményezni. Időben helyezzük ki az előrejelzéshez szükséges sárgatálakat, vagy a ragacslapokat, ugyanis az ormányosbogarak elleni hatékony védekezés és a kártevők egyedszámának csökkentése azért fontos, mert a direkt kártételen túl a száron kialakuló fertőzésekből eredő kártétel szoros összefüggést mutat a kártevők okozta sebzésekkel. A kártételből eredő nyílt sérülések kedveznek a Plenodomus spp. kórokozók behatolásának és a fertőzés gyors terjedésének.

2. Őszi kalászos területek helyzete - a kalászos állományok jelenlegi fejlettségét a vetésidő határozta meg. Az őszi árpa vetése időben megtörtént, így az állományok szintén a csapadéknak köszönhetően jól fejletten indultak a télbe. A kedvező környezeti feltételek (csapadék, hőmérséklet) fajtától függően eltérő intenzitású lisztharmat és a pirenofórás levélfol-tosság elindulását eredményezték.

Az őszi búzák fejlettsége már területenként eltérő annak függvényében, hogy a kukorica utáni búzák vetése mikor történt meg. A csapadék mennyisége sok esetben kitolta a vetésidőt, vagy a vetés elmaradását eredményezte. Általánosan elmondható, hogy több területen nem tudták elvégezni az őszi gyomirtásokat. Az egyszikűekkel (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, olaszperje) fertőzött területen fontos lesz tavasszal a mielőbbi és hatékony gyomirtások elvégzése, amely mellett a korai (T1-T2) kétszikű gyomok (veronika, árvácska fajok, ragadós galaj, pipitér fajok) erősödése is jellemző, így az ezek elleni megfelelő hatóanyagok kombinációja is elengedhetetlen. Az ősszel kimaradt gyomirtások mellett a rovarölő szeres védekezések hiányának (főként őszi árpában) következményeivel is számolnunk kell.

A hatékony (szisztémikus) rovarölő szeres csávázás nélkülözése az ősszel betelepedő kártevőknek kedvezett. Annak ellenére, hogy a csapadék intenzitása visszaszorította a levéltetű kolóniák és gabonakabóca fajok betelepedését a kalászos állományokba mégis lehetett ezen vírusvektor kártevők sporadikus megjelenését tapasztalni. A közvetett kártétel mértéke és a vírusos tünetek megjelenése a tavaszi időszakban lesz érzékelhető és számszerűsíthető, de ebben a stádiumban már növényvédelmi kezeléssel beavatkozni és védekezni nem lehet.

Az őszi növénykultúrák esetében abszolút meghatározó az adott terület vadsűrűsége, ugyanis a télen csoportokban vonuló és táplálékot kereső nagyvadak kártétele jelentős. A felázott és süppedő területeken jelentős mértékű a taposási kár és főként az őszi káposztarepce esetében a rágási kártétel is jelentősen csökkenti a területegységre jutó növények mennyiségét.

Mindent összefoglalva a cikk megjelenésekor már aktuális lesz a fejtrágyák kijuttatásán gondolkodni. A repce- és kalászos állományok a telet követően ki vannak éhezve a tápanyagokra. A megfelelő ellenálló képesség és fejlődés, majd a termésképzés alapja az optimális tápanyag-ellátottság, ezért az extenzív megoldások nem vezetnek eredményre. A rossz gazdasági körülmények ellenére a növényvédelmi szakmai kihívások adottak. Ezeknek a problémáknak a hatékony kezelése és az időben, valamint megfelelően elvégzett védekezések garantálják a termésbiztonságot.

A cikk szerzője: Dr. Varga Zsolt, Plant-Treat Kft.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?