Nem jó ötlet a vetőmagon spórolni

Nem jó ötlet a vetőmagon spórolni

Habár a vetőmagok is drágultak Magyarországon, közel sem olyan mértékben, mint a többi inputanyag, óriási problémát jelent az ágazat számára, hogy nincs munkaerő - tájékoztatta az Agrárszektort Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Kiemelte, egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt, ez azonban rizikós, hiszen közel sem biztos, hogy olyan minőségű és mennyiségű termés lesz ebből a magból, mint egy fémzárolt, igazolt származású, többszörösen ellenőrzöttből. A szakember beszélt lapunknak többek között arról is, hogy hatalmas a bizonytalanság a magyar gazdák körében, sokan nem tudják mit termeljenek, mi az, amit megéri vetni és gazdaságosan lehet itthon termeszteni.

24% a tavaszi agrár konferenciákra, csak decemberben!

Jövő márciusban találkozunk az Agrárium 2024 konferencián, májusban pedig két új rendezvénnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az Agrofood és Agrofuture! Regisztráljon most 24% kedvezménnyel! Részletek és regisztráció: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/agrar oldalon.

Elképesztően megdrágultak az inputanyagok az utóbbi néhány évben, és habár a vetőmagok áremelkedéséről kevesebbet lehetett hallani, itt is tapasztalható volt. Esetükben mely okok vezettek a dráguláshoz?

A vetőmagok nem drágultak olyan mértékben, mint a többi inputanyag, aminek az egyik oka az, hogy az ágazat saját magának állítja elő azt. Hiszen az a termelő, aki vetőmagot vet, önmaga is lehet előállító, termelő vagy feldolgozó. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy vetőmag-szaporítás sokkal intenzívebb kultúra, mint ugyanannak a növénynek a kereskedelmi vagy takarmánycélú előállítása, ráadásul sokkal drágább. Nagyobb odafigyelést, többszöri munkákat, és sok esetben magas kézi munkaerőt igényel. Ez utóbbi óriási problémát jelent most az ágazat számára, hiszen szinte teljesen eltűnt a munkaerő, és habár ezeknek a munkáknak egy részét ki lehet váltani gépekkel, ezeknek az ára nagyon magas, és mivel speciális gépekről van szó, csak abban a rövid időszakban használhatók az adott feladatra. Nincs mit tenni, ezeket a beruházásokat meg kell lépni, normális vetőmag nélkül ugyanis nem lesz normális a termelési folyamat.

Mennyivel nőtt meg a vetőmagok ára Magyarországon az elmúlt időszakban?

Az átlagos áremelkedés a vetőmagoknál 13-15 százalék volt, történt tehát drágulás, de az nem volt indokolatlan mértékű. Most azonban komoly, mintegy 40 százalékos csökkenés várható a tavalyihoz képest a kalászosok vetőmagjának árában. Ugyanakkor az egy régóta kialakult rendszer, hogy a vetőmag ára nagyságrendileg kétszer akkora, mint egy malmi búzáé, tavaly 130-150 ezer forintos árakról is lehetett hallani, ezzel szemben idén a malmi árak 55-60 ezer forint körül mozognak. A Vetőmag Szövetség által kiadott tájékoztató ár az őszi búzánál 158 ezer forint, a tritikálénál és az őszi árpánál pedig 141 ezer forint.

Miért fontos, hogy a termelők fémzárolt, igazolt származású vetőmagot vessenek? Egyáltalán, hogy néz ki magának az előállításnak a folyamata?

A kalászosok esetében kereskedelmi forgalomba II. fokú vetőmag kerül. A vetőmag szaporító ezt az I. fokú szaporításból állítja elő, nagyon igényes módon. Az előállítást legjobb területekre teszik, a növényvédelmet csúcsra juttatják, majd idegenelik (végig járva az egész állományt, minden idegen növényt kézzel kiszednek, és kihordják a tábla szélére). Ez a folyamat biztosítja, hogy a gazda fajtatiszta vetőmagot kap, biztosítva a fajtában rejlő potenciál kihasználását. Nyilván az ilyen módon végzett munkának költsége jóval magasabb, mint az árutermesztés esetében. A hibrid növények esetében ugyanez az igényesség megjelenik, jóval magasabb kézi munkaerő igénybevételével. Az idegenelési munka mellett a kukorica esetében szükség van a címerezésre, amely további jelentős többlet kiadással jár.

Ez azonban csak az első lépcső, hiszen a betakarítás után a vetőmagot szárítani, tisztítani, méret szerint osztályozni kell. Míg egy takarmány- és élelmiszeripari búzánál 98 százalékos tisztaság szerepel az előírásban, addig a vetőmagnak legalább 99,5 százalékosnak kell lennie. Ezt csak úgy lehet elérni, hogy a betakarított magot egy jól felszerelt feldolgozó üzemben tisztítjuk (minden eltérő típust, szemetet, vetőmagnak alkalmatlan részt kiveszünk belőle). Ezt követően fajsúly szerint is osztályozzuk, kivesszük a léha, könnyű magokat, és a végén csávázzuk. Utolsó lépésként a vevő igényének megfelelően csomagoljuk. Hivatalosan fémzároltatjuk, minősítettjük, és ha megvan minden dokumentáció, akkor tekinthető eladhatónak a vetőmag. Erre a költségekre rakódik még a licenszdíj, a kereskedő árrése és a szállítási költség.

Az a termelő tehát, aki drágállja a vetőmagot, és azt mondja, hogy inkább visszafog az árutermelő táblájából, a jogszabályok alapján megteheti, de ezt be kell vallania a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-nek, és az elvetett mag után 50 százalékos licencdíjat kell fizetnie. Azonban tudni kell azt, hogy a visszafogott magot is végig kell vinni a feldolgozási folyamaton, hogy legalább hasonló vetőmag minőséget érjünk el, mint a fémzárolt esetében. Ha ezt mind összerakjuk, akkor majdnem ugyanott vagyunk, mintha megvennénk a fémzárolt magot.

Nagyon sok szó esik arról, hogy fontos, hogy egészséges élelmiszer kerüljön az asztalra, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gazdák fémzárolt, igazolt származású, többszörösen ellenőrzött vetőmag vessenek. Ha ugyanis ezt a folyamatot nem tartják be teljes egészében, akkor rizikós, hogy milyen lesz az előállított, megtermelt termény. Mindez tehát a termelő döntése, de az biztos, hogy azzal, ha visszafogja a magot, nem lesz lényegesen olcsóbb a vetőmagja.

Jól lehet szemléltetni mindezt azzal a példával, hogy ha 158 ezer forintba kerül egy tonna vetőmag, és hektáronként 200 kilogrammot vetek, akkor 31 600 forint jut egy hektárra. Ha 6 tonnás termést szeretnék elérni, akkor a vetőmag 5266 forintba került tonnánként. Ha 60 ezer forintért eladom a terményt, akkor 8,5 százalék a vetőmag ára. Ez nem egy olyan jelentős összeg, illetve egy olyan magas költség, amelyen szabad spórolni. A vetőmaggal dől el minden, hiszen, ha rossz minőségű, akkor olyan jövőbeni problémákat kockáztatunk, amit később már nem lehet kijavítani.

Van elég vetőmag itthon a szükséges növényekből, nem kell hiánnyal számolni?

Magyarország élen jár a vetőmagtermesztésben, ezért hiánnyal sem kell számolnunk. Minden évben elegendő mennyiséget állítunk elő, emiatt arról sincs tudomásom, hogy vetőmaghiány miatt vetésterület-csökkenés történt volna valahol. Az előfordulhat, hogy egy termelő olyan fajtát vagy hibridet akar vetni, ami konkrétan éppen nem áll rendelkezésre, mert például új fajta, és még nem futott fel a szaporítóterülete, de ilyenkor a cégek mindig tudnak minőségi alternatívát ajánlani a gazdának. Azt szoktuk javasolni, hogy amint tudja a termelő a vetési tervet, a lehető legrövidebb időn belül jelentse be az igényét a vetőmagra, és szerződjön le, állapodjon meg a kereskedővel.

Mi a helyzet most 2023-ban az exporttal? Magyarország élen jár a vetőmag export tekintetében, a háború, esetleg más hatások okoztak-e fennakadásokat ebben az utóbbi években?

Magyarország vezető vetőmag-exportőr, a világon a 6-7. helyen állunk. Az utóbbi években mindenki nagyon erősen koncentrált a keleti piacokra, különösen Oroszországra és Ukrajnára, ahonnan egyre nagyobb igény jelentkezett a nagyon jó minőségű vetőmagra. Ennek az az oka, hogy akárcsak nálunk, ott is fókuszba helyezték az élelmiszertermelést, és programokat indítottak annak érdekében, hogy az élelmiszer-függőségüket a minimálisra szorítsák vissza. Elkezdtek figyelni arra, hogy minél jobb minőségű termést érjenek el, ennek pedig az elő lépcsője a jó minőségű szaporítóanyag. Emiatt egyre több kukorica-, napraforgó és repcevetőmag került ki Magyarországról a keleti piacokra. Ugyanakkor amikor kitört a háború, mind a két országban felléptek problémák, amiket az embargós intézkedések csak tetéztek, és habár most nincs érvényben ilyen intézkedés a szaporítóanyagra, rengeteg adminisztrációs akadály és szállítási probléma van, emellett a szállítási költségek is brutálisan megemelkedtek.

A szövetség anonim módon begyűjti a tagjaitól az export adatokat, amiből jól látszik, hogy míg 2019-22 között közel 4 millió zsák kukorica-vetőmagot szállítottunk ki, addig ez mostanra visszaesett 3 millióra. Ennek a legnagyobb része Oroszországba és Ukrajnába került (ez a két ország jelenti az 1 millió zsák kiesést) , de a kiesést most sikerült kicsit kompenzálni azzal, hogy más országokba többet exportáltunk, de az összes kiesés így is megközelíti a 20 milliárd forintot. Most az a legfontosabb, hogy megpróbáljunk minden adminisztrációs előírást maximálisan teljesíteni, ám ez nem egyszerű.

Az előállítók, gyártók, hogyan tudnak reagálni a megnövekedett energiaárakra? Okoz-e fennakadást a hazai előállításban?

A szakma lenyelte az áremelést, a vetőmag-drágulás nem volt inflációkövető, ugyanakkor ez nem okozott fennakadást. Nem spórolt senki sem észszerűtlenül, hiszen mindenki tudta, hogy a jó minőségű vetőmag előállításához szükséges költségeket meg kell fizetni, különben nem lesz exportálható vagy Magyarországon eladható, kiváló minőségű vetőmag.

A szektorban mindenki bízik abban, hogy előbb-utóbb rendeződnek a dolgok, de most nagyon sok mindent tolerálnunk kell, és nyilván lesz egy pont, amikor a szakma majd felteszi a kezét, hogy ezt már nem bírja elviselni, itt azonban még nem tartunk.

A klímaváltozás már szinte mindennapos téma az életünkben. A nemesítések során hogyan lehet most erre reagálni itthon, mik a főbb irányvonalak?

A nemesítők egy kicsit a jövőbe látó emberek, hiszen most is rendelkezünk olyan fajtákkal és hibridekkel, amelyek a jelenlegi körülmények között is elfogadható eredménnyel termelhetők. Ez annak a következménye, hogy a nemesítők már a korábbi években érzékelték a változásokat, és reagáltak is ezekre, nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt. Ez nem egyszerű, hiszen nem egy faktorra kell szűrni, számolni kell minden környezeti hatással, a növény ugyanis nem tud elmenekülni előlük. Nagyon széles lett a vetőmag-paletta, de most még jobban kell készülni a jövőre. Komolyan nehezítik a helyzetek azok a korlátozások, amiket az EU több vonalon is alkalmaz. Szabályozzák a vetésváltást, növényvédő szerek sorát tiltják be, és nem számolnak azzal, hogy ez a környezet nemcsak a külső környezet miatt változik, hanem például a felmelegedő területekre beáramlik az a gyomflóra, rovarfauna, amivel eddig nem találkoztunk, bizonyos gyomok és kártevők pedig egyre virulensebbek lesznek, és sokkal nehezebb lesz ellenük védekezni.

A termelők nagyon nehéz helyzetben vannak, folyamatosan kérdezik, hogy mit termeljenek, ami nem olyan drága, hiszen egyre nehezebb védekezni, nincsenek megfelelő kémiai szerek, és olyan intézkedések születnek, amikkel a munkájuk egyre bizonytalanabbá válik.

Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt előtérbe kerülhetnek újabb növények is itthon, esetleg elfeledettek, kisebb területen termesztettetek. Melyek kaphatnak a jövőben nagyobb hangsúlyt, mit gondol? Esetleg ez már a vetőmagvásárlási szokásokban is látszik?

Jelenleg minden gazda azt keresi, mit termeljen, mi az a termék, amire lesz megrendelő, megnézi, mire van szüksége a vegyiparnak, az élelmiszeriparnak, a gyógyszeriparnak, és ez alapján mérlegel és dönt. Azt látom, hogy most mindennel próbálkoznak a magyar termelők, ilyen például az olajtök is, ám ebből nem lesz itthon sok ezer hektár. De nem csak nálunk, hanem minden országban az most a kérdés, hogy milyen irányba változtassák meg a gazdák a vetésszerkezetet, és mit termeljenek a búza és a kukorica helyett.

Azt gondolom a termelők szakterülete a termelés, és nem az, hogy megkeressék a piacot az áru számára. A kereskedelem, illetve a felhasználás oldaláról kellene hogy jöjjenek az igények, konkrét ajánlatok, megrendelések, szerződések. A termelői réteg erre készen áll, csak még nem tudja, hogy milyen irányba kellene mennie.

Megfigyelhető-e, hogy a magyar gazdák inkább lemondanak bizonyos, eddig nagy területen termesztett fajokról, és inkább nem vállalják be, mert rizikós, esetleg nagyon költséges?

Tavaly óriási aszály volt, aminek a következtében rengeteg termelőnek tönkrement a kukoricája, ezzel szemben normális búzatermésről lehetett beszámolni. Erre az lett a gazdák reakciója, hogy több kalászost vetettek, aminek így megnőtt a vetésterülete, ugyanakkor mivel idén sok helyen volt megfelelő mennyiségű eső, ezért ezeken a területeken a kukorica vetésterülete is jól alakult. Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi vetésszerkezet nagyon bebetonozott, ami azt jelenti, hogy egyik évről a másikra nem nagyon lehet drasztikus változást eszközölni benne. A termelő azt mérlegeli, hogy milyen kultúrát tud eredményesen termelni az adott területen, de olyan is előfordulhat, hogy nem tud semmit, ekkor ugaroltat, vagy zölden művel, amiért megkapja a támogatást, így a területet gazdálkodási szempontból elfogadhatóan rendben tartja.

Magyarországon vannak olyan területek, amiket anno azért vontak be a termelésbe, mindenáron kellett hazánknak a termésmennyiség, és az sem számított, hogy például a kukorica csak 3-4 tonnát termett. Most teljesen más a helyzet, hiszen jelenleg az a fontos, hogy a termelő költségei és bevételei milyen arányban vannak egymással. Ezt a gazdák ma már keményen kiszámolják, ahogyan azt is, érdemes-e az adott területen bármit is termelni, hiszen, ha nem, akkor nem költenek rá, mert csak a veszteségüket növelik.

Az öntözésfejlesztés - habár évek óta fontos téma, szóban - nem halad olyan ütemben itthon, ahogyan kellene. Mit gondol várható előrelépés ezügyben a közeljövőben, vagy fel kell készülnünk arra, hogy az aszály egyre nagyobb pusztításokat végez majd itthon, és akár vízhiányos országgá is válhatunk?

Ameddig ennyi minisztériumhoz tartozik az ügyek intézése, addig rettenetesen nehéz lesz az öntözés fejlesztése Magyarországon. A Vetőmag Szövetség is több esetben fordult már kérelemmel a minisztériumhoz, de soha nem történt semmi valódi és gyorsan végrehajtható intézkedés ez ügyben. A téma szinte folyamatosan jelen van itthon, de ha kimegyek egy konkrét területe, akkor mindig csak arról hallok, hogy miért nem tud megvalósulni az öntözésfejlesztés. Egy hatalmas összefogásra lenne szükség, de jelenleg több minisztérium felügyelete alá tartozik az öntözés kérdése, így pedig nagyon nehéz bármilyen fejlődést is elérni. Ráadásul térségenként is eltérőek a problémák, illetve a hozzáállás.

Az biztos, hogy egy normális évben több víz folyik ki Magyarországról, mint amennyi beérkezik. Ezen már régen lehetett volna változtatni, de ezek nagyon sokrétű, rengeteg munkát igénylő programok, amiknek egy kézben kellene lenni. A másik oldala az öntözés technikai része, hihetetlenül drágák ugyanis a berendezések, magasak a beruházási, tervezési költségek, és a folyamatos vízbiztosítás is rendkívül nehéz a berendezésekhez. De amellett sem mehetünk el, hogy elmaradtak itthon az öntözést biztosító nagy, országos fejlesztések, úgy mint, a folyószabályozás, a mederszabályozás, a víztározó rendszerek megtervezése, illetve hosszabb távon a kiépítésük.

Képek forrása: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Most decemberben még 24% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Most decemberben még 24% kedvezménnyel!
Agrárium 2024
Most decemberben még 24% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2023. december 9. 13:58