Aggódnak a gazdák az aratás miatt: meglepő hírek érkeztek

Aggódnak a gazdák az aratás miatt: meglepő hírek érkeztek

Szászi Zoltán
A bizakodó tavaszi várakozásokhoz képest rosszabbak az aratási adatok Európa-szerte. Az aszály komoly csapást mért az európai gazdálkodókra, és ennek komoly következményei is lehetnek.

Európa-szerte kihívást jelent idén nyáron a gazdáknak a száraz idő, ez derült ki a szántóföldi növények aratási adataiból. Már a tavasszal csökkenő európai termést jósolt az Európai Bizottság legfrissebb éves előrejelzése. A jelentés akkor még azt mutatta ki, hogy 2023-ban ez EU-ban 9,2 százalékal fog csökkenni a tavalyihoz képest a kalászosok termése. Az EU exportját illetően is 7,7 százalékos csökkenést prognosztizáltak idén a szántóföldi növényekből. Az egyes haszonnövények azonban váltakozó képet mutattak. Míg a csökkenő EU-s aggregált export mögött főleg a gyengébben teljesítő kukorica áll, őszi búzából 9,4 százalékkal több exportot jósolt a Bizottság. Az import azonban úgy tűnik, tetemesen nő 2023-ban, a jelentés szerint jelentős részben a növelvő ukrán exportnyomás miatt. Ezért kalászosokból az EU várhatóan 57%-al többet importál idén.

A Bizottság adatai alapján az olajos magvak termesztése 4 százalékkal növekedett a 2022/2023-as szezonban, 31,4 millió tonnára, elsődlegesen a 19,6 millió tonnás repcehozam miatt, ami önmagában 14,8 százalékkal növekedett a tavalyi szezonhoz képest. Az olajos magvak importja is növekszik valamelyest, 4,5 százalékkal, 22,4 millió tonnára, ami eddigi rekord, és ebből 2,2 millió tonna a napraforgómag, ami majdnem duplája a korábbinak. Itt is az ukrán export érezteti a hatását. Olajosmag-dara termelésben azonban az EU várhatóan idén rekord mennyiséget ér el, 30,5 millió tonnát, és az import itt csökkenőben van, különösen a kevesebb szójadara-import miatt.

Az utóbbi hetekben azonban jelentősen romlottak Európa kilátásai az aratás kapcsán. Az európai gazdakamarákat tömörítő Copa-Cogeca most arra kéri a Bizottságot, hogy legyenek rugalmasak idén a KAP szabályok betartatásával, miután a szervezet szerint a korábbi, optimista várakozásokhoz képest az utóbbi időszakban sokkal rosszabb képet mutatnak az aratási adatok. Már májusban 50 százalékos veszteségeket progrnosztizáltak Portugáliában, Olaszországban, illetve az aszály és erdőtüzek sújtotta Spanyolországban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Copa-Cogeca beszámolója szerint az idei szezonban a gazdálkodók két oldalról kapják az ütéseket, a romló hozammennyiség mellett az input költségek is megugrottak és a szervezet azt nyilatkozta, az európai gazdák idén még a működési költségeiket sem fogják tudni fedezni. A szervezet szerint az olajos magvak termését mennyiségben nagyon nem változtatja az aszály, bár minőségbeli vissaesés miatt eshetnek el bevételtől az európai gazdák. A Copa-Cogeca az aszály okozta károk miatt a KAP szabályok rugalmas kezelésén túl derogációkat is kér a Bizottságtól 2024-re. Az ammónia és a karbamid (urea) importvám-felfüggesztésének meghosszabbítása, valamint a közösségi műtrágyákra vonatkozó intézkedések alkalmazása nagyban segítenének a gazdáknak megbirkózni a helyzettel a Copa-Cogeca szerint.

Kalászosokban az EU legnagyobb termelője Franciaország, ahol csak búzából évi 30 millió tonnánál többet is betakarítanak évente. Az idei termés alapvetően bőségesnek ígérkezett a francia földeken, egy július eleji jelentés különösen jó hozamot jósolt az aratás elején, 35,25 millió tonna búzával, és 9,1 millió tonna árpával, a francia Mezőgazdasági Minisztérium adatai alapján. Azonban két hete a Euronews már vegyes eredményekről számolt be. A lágy búza 63%-a volt jó vagy kitűnő állapotban, és bár északon volt csapadék, javítva a hozamon, Dél-Franciaországban romlottak az eredmények a kitartó aszály miatt. Mindenesetre a legutóbbi piaci elemzések a francia agrárminisztérium előrejelzését alapul véve továbbra is körülbelül 35 millió tonna lágy búza termést prognisztizálnak. Mivel Franciaország a világ hatodik legnagyobb, és az EU első számú búzatermesztője, az aratás eredményei közvetlenül befolyásolják a világpiaci árakat is.

Az EU második legnagyobb búzatermesztője Németország. A német termés szintén csökkent idén. A búza (minden fajta) összesen 2,9 százalékkal kevesebb hozamot mutat, a teljes német terméshozam 21,87 millió tonnára várható, repcéből pedig 4,14 millió tonna lesz, ami 3,1 százalékkal kevesebb a tavalyi mennyiséghez képest. Az őszi árpa hozama 1,4 százalékkal csökkent, 9,09 millió tonnára. A szárazság miatti veszteségek elsősorban Kelet-Németországot sújtották. Egyébként, a kenyérsütésen túl a sörgyártás sem marad érintetlenül, ugyanis a tavaszi árpából kevesebbet vetettek, így az is 11,6 százalékkal kevesebb lesz a németeknél idén.

Litvániában a májusihoz képest 35%-al lesz kevesebb a termés. Ahogy arról korábban írtunk, a balti országot váratlan pofonként érte az idei szárazság, miután a hűvös, csapadékos klímájú Litvánia termelői nincsenek ahhoz szokva, hogy öntözniük kelljen. Közben Finnországban 30 százalékkal, Romániában 20 százalékkal, és Lengyelországban 14 százalékkal lesz alacsonyabb a termés idén nyáron, mint azt a tavaszi előrejelzések indikálták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországon a jelek szerint szerencsésebb a helyzet. Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán arról számolt be, hogy fennakadás nélkül zajlanak a nyári betakarítási munkálatok. Itthon 1,8 millió hektáron zajlik az aratás, és az őszi vetésterület átlag feletti a 2022/2023-as szezonban. Nagy István szerint 2,1 millió tonna őszi árpa várható idén, aminek háromnegyedét már betakarították. Az őszi búza vetésterülete is növekedett, 5,5 millió tonna terméshozam várható. Kápoasztarepcéből várhatóan 614 ezer tonnát fog termelni idén Magyarország.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2023
Az év legkiemelkedőbb 2 napos agrárgazdasági eseménye Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2023. december 6. 06:03