Küzdenek a magyar gazdák: ez sokaknak okozhat fejfájást

Küzdenek a magyar gazdák: ez sokaknak okozhat fejfájást

Szászi Zoltán
A globális felmelegedés 2023-ban is okozott károkat mind Magyarországon, mind a nagyvilágban. Az pedig, hogy milyen hatásai lesznek a mezőgazdaságban keletkező károknak, sokszor nehezen megjósolható.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Mint minden évben, a klímaváltozás idén is hatalmas terhet rótt a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre. A magyar gazdák is küzdöttek idén a különböző környezeti kihívásokkal, amiket a globális felmelegedés eredményezett. 2023-ban a világ minden táján küzdelmekkel nézett szembe az élelmiszeripar és az agrárium és ez a gazdáknak nem csak a megélhetését, de a helyi közösségeket, sőt, még a mentális egészségüket is veszélyeztetheti.

Az európai gazdák idén különösen stresszesek voltak

Az Euronews nemrég számolt be róla, hogy a klímakihívások miatt Európa országai megélhetési problémákkal, a gazdálkodók pedig a fennmaradással és a szorongással küzdöttek. Ez pedig a mezőgazdaság sok, szerteágazó területét érinti. Az egyik, a portálnak nyilatkozó portugál gazda elmondta, hogy a nyári és az őszi szárazság rengeteg előre nem várt költséget hordozott magában. Maaike Smits ötszáz tehenet számláló gazdaságában a heves nyári forróság idén már akkora kockázatot jelentett az állatokra, hogy külön permetező és légcserélő berendezéseket felszerelni az istállókban, hogy a tehenek ne kapjanak hősokkot. A tej átadási árába azonban nem tudják beépíteni az extra költségeket.

Olaszországban a nyári forróság és a hatalmas idei áradások katasztrofális pusztításokat okoztak. Matteo Pagliarani, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának alelnöke azt nyilatkozta a Euronewsnak, hogy mostanra az olasz vidéket kezdik elhagyni a gazdák, akik feladják a küzdelmet a klímaváltozással. Matteo Pagliarani maga is megszenvedte az idei évet. Gazdaságuk Emilia-Romagna régióban májusban komoly károkat szenvedett az olasz áradásokban, szőlőültetvényeiket, húsz hektárnyi termőföldet, több mezőgazdasági épületet is letarolt az árvíz. Ráadásul, a kaotikus időjárás az ültetési időszakot is felborította. Pagliarani szerint az olasz gazdák lelkileg elég rossz bőrben vannak, és különösen a fiatal gazdák elvándorlását fájlalja.

A Közel-Kelet éhínségekkel nézhet szembe a szárazságok miatt

Miközben Európa a globális felmelegedés sokrétű kihívásaival küzd, a Közel-Keleten az utóbbi években egyre katasztrofálisabb szárazságokhoz vezetett a forróság. Erről novemberben a New York Times számolt be, egy hároméves kutatás eredményei alapján. A kutatás nagyjából a Termékeny Félhold övezetét, avagy a Tigris és Eufrátesz folyók körüli régiót vizsgálta, főleg Irakot és Szíriát, azonban belevették Iránt is a kutatásba. Ami nem meglepő, mert a perzsa ország 2021-ben az elmúlt ötven év legdurvább aszályát élte át, ami miatt akkor rekord mennyiségű, nyolcmillió tonna búzát kellett importáljon.

A New York Times által idézett kutatás a három év adatai alapján arra jutott, hogy a fosszilis energiahordozók égetése által okozott felmelegedés önmagában a régió csapadékmennyiségét nem befolyásolta. Azonban a szárazság kialakulásához vezető magas hőmérsékletű időszakok kialakulásának esélyét tizenhatszorosával emelte Iránban, Irakban és Szíriában pedig huszonötször esélyesebb lett az extrém hőség, mint a klímaváltozás előtt. Ez pedig a régióban a talajok gyors kiszáradásához és a mezőgazdasági értelemben vett aszályok kialakulásához vezet. A Közel-Keleten pedig a világon az egyik legnagyobb mértékben van kitéve a mezőgazdaság a szárazságnak, amin ideig-óráig az esős 2020-as év segített valamennyit. Azonban tavaly például Irakban a háztartások 61 százaléka szenvedett vízhiánytól. Iránban, ami a régió legnagyobb termelője búzából, idén szintén hatalmas mennyiségekben kellett gabonát importálni a szárazság miatt. Szíriában pedig a tizenegy éve tartó háború és a szárazság együtt 12 millió embert sodort az éhezés határára. A kutatók szerint pedig, mivel a világ hőmérséklete ma 1.2 fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt, az Eufrátesz völgyében minden évtizedben, Iránban pedig legalább évtizedenként kétszer lehet katasztrofális szárazságokra számítani.

A magyar termelők is küzdenek a klímaváltozással

Idén a globális felmelegedés negatív hatásaiból bőven kijutott a magyarországi termelőknek is. A globális felmelegedés miatt felborult a tavaszi időjárás, a kiszámítható, fokozatos átmenet helyett kaotikus hőmérsékleti változások és tavaszi fagyok évek óta okoznak gondokat. Ez a gyümölcstermelést különösen durván érintette idén is. A NAK és a FruitVeb közös jelentést adott ki a fagykárokról, az érzékenyebb fajtákból volt, ahol 100 százalékos volt a fagykár, a jó fagytűrő képességű fajtáknál is előfordultak 60-80 százalékos károk.

EZ IS ÉRDEKELHET

A 2022-es rekord aszály a szántóföldi növényeknél idénre ahhoz vezetett, hogy a kalászosok elkezdték kielőzni a kukoricát. Arról májusban írtunk, hogy míg a kukorica vetésterülete 10-30 százalékkal csökkent, 2023-ra az őszi búza vetőterülete 13 százalékkal, 1 millió hektár fölé emelkedett. Ez nem meglepő, miután 2022-ben az ország emberemlékezet óta először kellett kukoricát importáljon és a termésveszteség miatti károk 400-500 millió forint fölé is emelkedhettek.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?