Veszélyben rengeteg ember: sokan nem is tudják, de bármikor beüthet a baj

Veszélyben rengeteg ember: sokan nem is tudják, de bármikor beüthet a baj

Szászi Zoltán
Az utóbbi években a klímaváltozás miatt a szárazság és az erdőtüzek kéz a kézben járnak. Ez pedig nem csak a lakosságra jelent veszélyt, hanem a mezőgazdaságot is egyre jobban fenyegeti. Idén már tavasszal aszályok és hatalmas kiterjedésű tüzek pusztítottak a világ több pontján is, a nyár pedig még csak most következik.

Az aszály, a forróság és az erdőtüzek évről évre megnehezítik a gazdák dolgát Magyarországon és más helyeken is a világban. Tavaly csak az Európai Unióban 750 ezer hektárnyi terület lett erdő- és bozóttüzek áldozata. Az évről évre fokozódva jelentkező aszályok csak súlyosbítják a klímaváltozás következtében gyakoribb erdőtüzeket. A Meteorológiai világszervezet előrejelzései szerint pedig a klímaváltozás és változó termelési módszerek miatt 2030-ra az extrém méretű erdőtüzek száma globálisan 14 százalékkal, 2050-re 30 százalékkal, és 2100-ra pedig 50 százalékkal fog emelkedni. 2023 tavaszán több országban, például Kanadában és Spanyolországban is katasztrofális tüzek tomboltak. Az AP hírügynökség áprilisban számolt be róla, hogy Franciaországban az év első nagy erdőtüzében több, mint ezer hektárnyi terület gyulladt ki a Földközi-tenger partján.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kanadai erdőtüzek több tízezer embert és több százezer marhát fenyegetnek

Kanadában az utóbbi években az erdőtüzek egyre komolyabb problémát okoznak. Az idei tavasz pusztító tűzvészt hozott Alberta tartományba, ami a CNN információi szerint 410 ezer hektár erdőt pusztított el. Ez százötvenszerese annak, amit az erdőtüzek az elmúlt öt évben felperzseltek. A Le Monde arról számolt be, hogy Albertában május elején veszélyhelyzetet jelentettek be, harmincezer embert kellett evakuálni otthonaikból, és a tüzek már a szomszédos Brit-Kolumbia tartományba is átterjedtek a tüzek.

Azon túl, hogy az erdészetnek, sőt, az olajkitermelésnek is komoly problémákat és kiesést okoznak az erdőtüzek, az agrárgazdaságot is veszélyeztetik. A napokban a Phys.org tudományos hírportál és a CBC News is arról írt, hogy Alberta marhatenyésztőinek sürgősen menekíteniük kellett az állataikat a tomboló tüzek útjából. Alberta hatalmas legelőkkel és zöld mezőkkel büszkélkedhet, és a háttérben meghúzódó Sziklás-hegység festői látványa miatt régóta hollywoodi westernfilmek kedvelt forgatási helyszíne. Az északi ország marhatenyésztésének központjának számító tartományban ötmillió marha van. Az utóbbi időszakban a gazdák már előre készültek a tüzek érkezésére, slaggal átnedvesítették az istállókat és a gazdasági épületeket, tűzvédelmi falakat emeltek és rohamos gyorsasággal kivágták a mostanra már csontszáraz bozótosokat. Ám ez sem volt elég. Miután a több, mint négyszázezer hektáron pusztító (akkor még csak) hetven erdőtűzből húszat a hatóságoknak még mindig nem sikerült megfékezni május elejére, a gazdáknak menekülniük kellett, és most a csordáikat próbálják menekíteni. A tartomány kormányzója, Danielle Smith szerint több százezer állat van veszélyben a lángok miatt.

Mindeközben a tüzek által érintett Yellowhead megyében, ahol több város lakosságát is evakuálni kellett, a gazdaközösségek megpróbálnak a kitelepített lakosok és a marhatenyésztő gazdák segítségére sietni, és a megye keleti felében a gazdaságok az erdőtüzek elől menekített csordák állataival teltek meg. Michaela Shrode, a Yellowhead-i Gazdák Szövetségének igazgatója azt nyilatkozta a CBC-nek, hogy egyelőre van kapacitásuk az állatok befogadására csűrökben, juhkarámokban, kültéri arénákban, feltéve, hogy sikerül a megnövekedett takarmányigény logisztikáját megoldják. A tüzekben ugyanis rengeteg takarmány is odaégett. Azonban az igazgató azt is mondta, hogy már most készülnek rá, hogy tovább menekítsék az állatokat, ha a lángok a megye keleti felét is elérik. A terjedő tüzek miatt egyébként  Shrode igazgató háza is az evakuációs zónába esik, de a kelet-yellowheadi gazdák szövetsége egyelőre kivár.

Káosz Spanyolországban: Aszály, erdőtüzek, rekord hőség majd hó

Az idei tavasz idehaza már májusban szárazságot hozott az Alföldön, Spanyolországban pedig a rekordhőség és a kimaradó tavaszi csapadék miatt idén korán kezdődött az erdőtűz-szezon. Az országban már március végére négyezer hektárnyi területet taroltak le az idei erdőtüzek a Euronews beszámolója szerint. Múlt héten pedig újra erdőtüzek ütöttek ki a mediterrán országban. Extremadura tartományban több száz embert kellett kitelepíteni a közeli falvakból. Az Euronews hétvégén arról számolt be, hogy a lángok már 7500 hektárnyi területen terjedtek szét. Ennek oka a szárazság, a rekord meleg és a nyugati széljárás voltak. A valenciai meterológiai szolgálat március végén közzétett adatai alapján a tavasz első hónapjának végére a térségben a talaj felső rétegében a kiszáradás gyakorlatilag elérte a száz százalékot, és már márciusban huzamosan 25°C felett volt az átlaghőmérséklet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Májusra az idei erdő- és bozóttüzek nem kevesebb, mint negyvenezer hektár területet perzseltek fel a France 24 francia tévécsatorna értesülései szerint. Ez pedig egy sor új problémát jelent a lakosságnak és a gazdáknak is. A tüzek otthonokat, szántóföldeket, erdőket pusztítanak el, és az égésben rengeteg füst is keletkezik, ami akár több ezer kilométernyi távolságban is veszélyes légszennyezéshez vezet. Ennek nagy a népegészségügyi kockázata, légúti problémákhoz, fejfájáshoz, hányingerhez vezet a lakosság körében. Ráadásul, a magas intenzitású erdő- és bozóttüzek a talajt is erősen rongálják, hatalmas területeken elégetve a földekben található tápanyagokat, és a talaj vízmegtartó képességét is jelentősen csökkentik. Ez az Európa egyik éléskamrájának számító spanyol agrárgazdaságot és az ország biodiverzitását is komolyan fenyegeti.

Azonban nem csak a tüzek az egyetlen velejárói a klímaváltozásnak a mediterrán országban. Miközben itthon folyamatos hidegfrontok jellemezték az idei tavaszt, Spanyolország különböző részein, mint például Córdobában, Sevillában, Andalúziában már áprilisban elérte a 38°C-ot is a hőmérséklet. A szokatlanul csapadékmentes április után pedig az ország jelenleg hatalmas vízhiánnyal szenved. Katalóniában és Andalúziában a víztározók már most egynegyed kapacitáson állnak, a gazdákat pedig az öntözés csökkentésére szólították fel. Ez pedig a spanyol mezőgazdaságra hatalmas fenyegetést jelent. A spanyol gazdálkodók és állattartók szakmaközi szervezetének (COAG) információi szerint az országban a nem öntözött földeken a takarmánynövények hatvan százaléka „megfulladt” a csapadékhiányban. Ez főleg az őszi búzát és árpát érinti, amiket még aratás előtt ért utol a március-áprilisi szárazság, és most ez egész vetés odalett. Azonban a mandula, pisztácia és olajbogyó is komoly veszélyben van a szárazság miatt. A gyümölcs- és zöldségtermelők egyelőre kedvezőbb időjárást remélve kivárnak, ám nem tudják az aratást a végtelenségig halasztani, hacsak nem akarják, hogy a termés teljesen kárba vesszen.

Mindeközben az ország nagyrészét a meteorológiai szolgálat még mindig „extrém tűzveszély” besorolás alatt tartja. Az ország különböző részeire egyébként a napokban csapadék érkezett. Katalóniában és Valenciában felhőszakadás és jégeső formájában érkezett meg a várva várt eső, míg az asturias-i La Rayában elég szokatlan módon májusi hó esett.

Magyarországon is gondot okoznak a tüzek

A tavalyi év a 2022-es aszály miatt különösen sok erdőtüzet okozott Európában, és Magyarország azon országok közé tartozott, ahol a legnagyobb volt a növekedés a tüzek által érintett területek kiterjedésében 2021 és 2022 között. Hazánkban tavaly az összesített eu-s jelentés alapján  1154 esetben jelentettek be erdő- vagy bozóttüzet, és 2413 hektárnyi terület égett le. Az Európai Bizottság előrejelzései a Copernicus program műholdas földmegfigyelési adatai alapján idén is fokozott fűzveszélyre hívják fel a figyelmet.

EZ IS ÉRDEKELHET

A NÉBIH tájékoztatása alapján Magyarországon a tüzek nagyrésze gondatlanság vagy szándékos tűzgyújtás következménye. A hazai erdő- és bozóttüzek harminc százaléka egy hektárnál kisebb területet érint, a legnagyobb problémát pedig az „átlagos méretű” tüzek okozzák, amiknek a kiterjedése 5,9 hektár. Ezek a tűzesetek 60-65%-át teszik ki. Márciusban egyébként már egyszer Győr-Moson-Sopron megyében riasztották a tűzoltókat, miután kigyulladt a nádas a Fertő tónál. Körülbelül kétszázötven hektáron égett a nádas, és a tűzoltóknak tizenkét órába telt a lángok megfékezése, amit csónakjaikkal két civil önkéntes is segített.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?