Nagy veszélyben a mezőgazdaság: a 2022-es aszály csak a kezdet volt

Nagy veszélyben a mezőgazdaság: a 2022-es aszály csak a kezdet volt

Szászi Zoltán
2022-ben az egész ország a bőrén érezte a klímaváltozás okozta rekord aszály következményeit. Az évről évre fenyegető szárazságok a vízellátást, a mezőgazdaságot és az élelmiszerláncot is fenyegetik. Magyar és nemzetközi tudósok pedig különböző modellekkel próbálják megbecsülni, pontosan mekkora veszélyt is jelent az agráriumra és a társadalomra a globális felmelegedés, és vajon mi várható az elkövetkező évtizedekben. A kutatások pedig mind aggasztó képet mutatnak.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Bár tavaszi fagyok, nyári szárazságok évek óta sújtják a magyar és az európai gazdákat, a 2022-es nyári európai aszály a klímaváltozás minden eddigi csapásán túltett. Az Agrárminisztérium becslései szerint Magyarországon a tavaly nyári aszály miatt több, mint 690 ezer hektárnyi földön veszett oda a termés. Az ország emberemlékezet óta először kellett kukoricát importáljon, mivel a szokásos 6,5-9,3 millió tonnához képest kevesebb, mint a fele lett a hozam. A tavalyi forró, száraz nyár az egész északi féltekét súlyosan érintette. Az Európai Unió területén a Copernicus műholdas földmegfigyelési rendszer adatai szerint 2022 nyarán erdő- és bozóttüzek több, mint 750 ezer hektár területet perzseltek fel. Ez több, mint kétszerese a 2006 és 2021 közötti éves átlagnak, ami 260 ezer hektár. Az Egyesült Államokban az árpatermelés több, mint felét érte súlyos aszálykár, többek közt a kukoricaföldek 28%-a, az őszi búza 53%-a, a rizstermesztés 41%-a szenvedte meg az aszályt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A világ klímakutatói évek óta próbálják a globális felmelegedés hatásait megjósolni. A tavalyi aszály után a New York Times egy új kutatás alapján arról számolt be, hogy Európa, Észak-Amerika és Kína ma minden évben hússzor akkora eséllyel néz szembe katasztrofális aszállyal, mint száz évvel ezelőtt.

A statisztikai modellek nem túl rózsásak

Ha a fent említett nemzetközi katatócsapat eredményeinek hinni lehet, ma a Föld északi féltekéje minden évben körülbelül egy a húszhoz eséllyel néz szembe egy újabb, a tavalyihoz hasonló méretű, katasztrofális nyári aszállyal. A bolygónkon ugyanis az elmúlt kétszáz évben 1,2°C-al növekedett a hőmérséklet. Ez önmagában ahhoz vezet, hogy az északi félteke egészén a talajban a legfelső méterek nedvességtartalma hússzor akkora eséllyel ér el kritikusan alacsony szintet, ami a tavalyihoz hasonló aszályos időszakhoz vezet. A tanulmány egyik társszerzője, Sonia I. Seneviratne, a svájci ETH Zürich kutatója azt nyilatkozta, hogy a nyári aszályok így is aggasztóan gyakoriak lettek. Azonban, ha a klíma még további 2°C-al melegszik, ezek az aszályok még tizenötször valószínűbbé válnak, és minden második év olyan katasztrofális, aszályos év lesz, mint 2022.

A kutatás kifejezetten az északi félteke mérsékelt régióira és általában véve Közép- és Nyugat-Európára koncentrált. Azon túl, hogy az adatok alapján átlagosan húszévente várható ma egy tavalyihoz hasonló aszály, a tudósok azt is kimutatták, hogy a régiónkban a 2022-es év értékei közül a növények gyökérzónájában tapasztalt kritikus szárazság mára 3-4-szer valószínűbbé, míg a felszíni talajszárazság 5-6-szor valószínűbbé vált, mint a XX. század elején. Nyugat- és Közép-Európában a klímaváltozás három-négyszeresére növelte a tavalyihoz hasonló szárazság kialakulásának esélyeit a tanulmány szerint.

Gyorsuló aszályok

Egy, a Science-ben áprilisban közzétett tanulmány azt vizsgálta, hogy hogyan gyorsult fel az aszályok kialakulása a világon az utóbbi évtizedekben. Miközben Magyarország, Európa és a mérsékelt égöv nagyobb arányban fokozatosan kialakuló szárazsággal néz szembe nyaranta, addig India, Délkelet-Ázsia, Szubszaharai Afrika és Amazónia gyakrabban találkozik ún. „villámaszályokkal,” amik a semmiből érkezve, heteken belül hatalmas pusztítást tudnak véghez vinni a trópusi országok mezőgazdaságában.

A Nandzsingi Egyetem hidrológiai kutatója, Dr. Xing Yuan által vezetett kutatócsapat több, mint hatvan év talajnedvességi adatait elemezte. Gyorsan fellépő szárazságok Európában és Amerikában is ki tudnak alakulni. Erre jó példa volt a 2012-es amerikai aszály, amikor az Egyesült Államok mezőgazdasága 30 milliárd dollárnyi kárt szenvedett el egyetlen nyár alatt, és az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Azonban a mostani tanulmány arra derített fényt, hogy pont a nedvesebb, trópusi országok mezőgazdasága van jobban kitéve a villámaszályok fenyegetésének. A trópusi esős évszak ugyanis általában elég nedves ahhoz, hogy a növényzet és a talaj nedvességtartalma megfelelő szinten maradjon az év első felében növekvő hőmérséklet ellenére is, az esők és sok helyen a hóalvadás miatt. Azonban a klímaváltozás miatt a növekvő hőmérséklettel együtt a csapadékeloszlás az utóbbi években elkezdett egyenetlenné válni, és ha a csapadék nem tudja fenntartani a talajnedvességet, a trópusi országok talajai rohamos gyorsasággal száradnak ki – A szántóföldi növénytermesztést pedig utoléri a villámaszály.

Az aszályok kialakulása azonban az egész világon felgyorsult. Dr. Yuan csapata a világ 1951 és 2014 közötti adatait összevetve számítógépes modellekben szimulálta az elmúlt fél évszázad száraz periódusait, és arra jutottak, hogy az ipari kibocsátás okozta üvegházhatású gázok egyértelműen vezettek a villámaszályok fokozott kialakulásához. A következő évtizedekben pedig, még akkor is, ha a globális felmelegedés kedvezően alacsony mértékben fokozódik, a tanulmány eredményei szerint a gyorsuló szárazságok és a villámaszályok a világ minden részén általánossá válhatnak.

Egyszerű, csak mérd meg a Föld gravitációját műholddal!

Ahhoz, hogy megértsük, az utóbbi évtizedekben milyen mértékben növekedett az aszály gyakorisága a világban, azt is látnunk kell, hogy a földfelszín alatti víztartó rétegekben hogyan alakult a víz mennyisége az évek alatt. Ezt nem könnyű megvizsgálni, különösen olyan területeken, ahol nincsenek kutak, és hagyományos mérési módszerek, mint a műholdas földmegfigyelés képtelenek bepillantást nyerni a felszíni rétegek alá.

Azonban amerikai tudósok most új módszert találtak ki, hogy felmérjék a víztartó rétegek telítettségét. A Nature vízzel foglalkozó kiadása márciusban adott ki egy új tanulmányt, amiben a kutatók a NASA Grace küldetés adatait használták fel a felszíni vízrétegek mintáinak elemzésére. A Grace küldetés (Gravity Recovery and Climate Experiment) műholdas képek alapján képes a Föld gravitációs ingadozásait mérni, és ez alapján azonosítani a felszín alatti víz mennyiségét. Dr. Matthew Rodell és Bailing Li társaszerzők a tanulmányukban 505 nedves és 551 aszályos időszakot vizsgáltak az elmúlt húsz év adatai alapján. Ezek az adatmodellek alkalmasak rá, hogy lassan, sokszor hónapok vagy évek alatt kialakuló változásokat kövessenek, ne pedig csak villámárvizeket és gyorsan kialakuló aszályokat.

A tanulmány eredményei szerint a trópusi régiókat gyakrabban érintik intenzív csapadékos időszakok, míg a kontinentális régiókat gyakrabban sújtják aszályok. Ezek a kilengések pedig az elmúlt húsz évet lefedő kutatási időszak végére jóval intenzívebbé váltak. A heves csapadékos és száraz periódusok pedig minden más változónál jobban korreláltak a hőmérséklet változásával - Mint például az El Niño jelenség karácsony körül, vagy a Csendes-óceán hőmérséklet-ingadozása. A Föld klímájának változása persze bonyolult jelenség. A New York Times-nak az amerikai Nemzeti Légkörkutató Intézettől John Fasulo a tanulmány kapcsán azt nyilatkozta, hogy egy rövid, húszéves kutatási periódus adatai alapján nehéz kihámozni a szárazság és a nedves időszakok változása mögötti korreláló változókat. A tudós szerint az egyik legjobban tetten érhető hatása a klímaváltozásnak a vízkörforgásra az intenzív csapadékos időszakok nyomon követése.

Magyarország éghajlata is rendületlenül változik

Mindeközben magyar tudósok kutatásai azt mutatják, hogy a globális klímaváltozás miatt Magyarország éghajlata is drasztikusan változóban van. Ezek a változások pedig a XXI. században maradandóan át fogják formálni a Kárpát-medence és hazánk arculatát, ami a szántóföldi növénytermesztést is alapjaiban fogja befolyásolni. A Szegedi Tudományegyetem kutatói nemrég publikáltak új eredményeket arról, hogy fog Magyarország időjárása alakulni az elkövetkező évtizedekben. A kutatást vezető Gál Tamás januárban az Infostartnak számolt be a főbb tanulságokról. Az országban a trópusi éjszakák (20°C hőmérséklet feletti napok) száma három-négyszeresére növekedhet az évszázad második felére, és a forró napok (30°C feletti hőmérséklet) száma is megduplázódhat. A heves csapadékos napok száma 20-40% növekedésen fog keresztülmenni, és az összefüggő, csapadékmentes, aszályos időszakok hossza is 20%-al nő majd a XXI. század második felére. A tavalyi aszály tehát nem kivétel volt. Mind a hazai, mind a nemzetközi eredmények azt mutatják, hogy 2022. nyara bepillantást engedett a klímaváltozás évszázadának következő évtizedeibe.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?