A felszín alatti vízszint változását összetett folyamatok irányítják, melyek részben természetes, részben pedig emberi tevékenységekhez köthetőek. A vízszintváltozás hátterében azonban a legfőbb hatások a tározott vízkészletek változásai, a víztartó közeg mechanikai deformációja és a légnyomás állandó változása - írja a NAK. A természetes tényezők közül kiemelendő az időjárás (pl. csapadékmennyiség, hőmérséklet à párolgás) és az éghajlat típusa. A területen lévő kőzetek, rétegek porozitása (az adott közegben lévő üres terek aránya a teljes térfogathoz képest) és a szerkezetföldtani viszonyok (pl. kompressziós erőtér) szintén befolyásolják a vízszintet. Ugyanakkor az emberi hatások gyakran gyorsabb és jelentősebb változást idéznek elő a felszín alatti vízszintben: a bányászati tevékenységhez kapcsolódó vízkivétel rövid idő alatt jelentős vízszintváltozást idézhet elő, amely akár regionális szintű süllyedést is okozhat. Hasonló folyamat a tartós és nagy mértékű felszín alóli vízkivétel is.

Ezek hatására akár a terepszint süllyedése is végbemehet, hiszen amint a pórusok között nincs víz, amely a nyomásnak ellent tartana, a közeg tömörülni fog a ránehezedő kompresszió miatt.

A víztartók típusa is fontos tényező. Fedetlen víztartók esetében a víz közvetlen kapcsolatban van a légkörrel, így az gyorsan reagál az időjárási változásokra. Fedett víztartók esetében viszont a vízszint máshogyan változik, hiszen a fluidum minden esetben egy vízfogó réteg alatt helyezkedik el és nyomásviszonyoktól függően eltérő módon viselkedik. A felszín alatti vízszinthez köthető még a depressziós tölcsér nevezetű jelenség is, amely a szivattyúzás hatására létrejövő tölcsérszerű vízszint-süllyedést jelenti.

Fontos továbbá a felszíni vízfolyások és a felszín alatti vizek kapcsolata is. Ez jellemzően két típusú lehet: rátápláló és megcsapoló, melyet mindig a felszín alatti víz szerepének szempontjából kell meghatározni. Rátápláló kapcsolat esetében a folyó alapvetően alacsonyabb vízszinttel rendelkezik, mint a felszín alatti víz, megcsapoló jelleg esetében pedig a felszín alatti vízszint alacsonyabban helyezkedik el, mint a felszíni vízfolyás vízszintje.

Nagy áradások esetén a megcsapoló kapcsolatból rátápláló jelleg is kialakulhat, amennyiben a víz hatékonyan tud beszivárogni a felszín alá. A felsorolt két típuson kívül létezik egy harmadik, vegyes és egy negyedik típus is, melyeket áthaladónak és leválasztottnak nevezünk. Az áthaladó típus a felszíni vizet az egyik oldalon megcsapolja, míg a másik oldalon, az átáramlás után rátáplál a vízkészletre. Jellemzően topográfiailag sokszínű területeken fordul elő. A negyedik típus akkor jöhet létre, amennyiben a felszíni víz és a felszín alatti víz nincs közvetlen kapcsolatban.

A felszín alatti vízszintek változása dinamikus és komplex folyamat, melynek mezőgazdasági jelentősége az utóbbi években hatalmasat nőtt. A vízkészletek mennyisége és elérhetősége közvetlen hatással van a termelés biztonságára, így napjainkra a vízhasználat, a vízvisszatartás és a vízpótlás kulcskérdéssé vált.