Olyan nagy a szárazság, hogy sok vetés ki sem tud kelni a földeken
Az Alföldön, főként annak keleti, délkeleti tájain nagy területen tapasztalható közepes vagy nagyfokú aszály.
Az Alföldön, főként annak keleti, délkeleti tájain nagy területen tapasztalható közepes vagy nagyfokú aszály.
Az idei március rendkívül meleg időjárása súlyosan érinti nemcsak Európát, hanem az egész világot is.
Az elkövetkezendő napokban nő a csapadékhajlam, amire a nyári kapás növények korai fejlődéséhez igen nagy szükség is van.
Az elmúlt hetek esőzései után komoly elmaradásban vannak a szója betakarításával az argentin termelők.
Dübörgő víztömeg helyett a vízből kiálló, mohával borított sziklák látványa fogadja a látogatókat.
Gyakoribb aszályokat és hőhullámokat hozhatnak az elhúzódó El Niño/La Niña időszakok.
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
A csapadékmennyiség és a középhőmérséklet együttes vizsgálata alapján az elmúlt 154 év legszokatlanabbja volt 2024.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan, hogy márciusban előbukkanjon a víz alól az Ínség-szikla.
A legfrissebb előrejelzések szerint nagy mennyiségű eső várható a jövő hét közepén.
Egyre komolyabb szárazság alakul ki a hazai szántókon, a következő hetekben kulcsfontosságú lenne a csapadék.
A vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy sok magyar termelő fordul a napraforgó felé.
Folyamatosan romlanak a kukorica és szója termésprognózisok az aszályhelyzet miatt Argentínában.
Eltékozolt vizeink címmel mutatja be egy rövidfilm a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit.
A nagy számban jelen lévő kormoránok jelentős károkat okoznak, a Balatonnál tapasztalt problémák más vízterületeken is jelentkeznek.
A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden.
Hónapokig, évekig elhúzódó aszályok várhatók, erre mindenkinek fel kell készülni.
A legfrissebb jelentés szerint a mérések kezdete óta a 2024-es volt a legmelegebb év Magyarországon.
A 2024-es évben a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásai Magyarországot se kímélték.
A kórokozók gyérüléséhez szükség lenne komolyabb fagyokra, tartós hidegre, erre azonban egyelőre nincsen kilátás.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.