A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az ország legnagyobb részét aszály sújtja, igen nagy szükség lenne már az áztató esőkre itthon.
Az európai mezőgazdaság működését egyre inkább olyan folyamatok határozzák meg, amelyek nem mindig látványosak, mégis alapjaiban alakítják át a termelési környezetet.
Nem akar térségünk fölött délnyugatira fordulni a légköri áramlás, amely enyhébb, csapadékosabb időt hozhatna.
Csak a hét első napjaiban öntözhetnek elszórt záporok itthon, a nedvességet azonban hamar felszárítja a szél.
Az áprilisi fagyok ismét komoly kockázatot hoztak a magyarországi mezőgazdaság számára.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó megtapasztalhatta, hogy a korábban stabilnak hitt talajvízszint egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
Hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk.
Több napon is alakultak ki éjszakai fagyok az elmúlt héten, amelyek sokfelé okoztak súlyos károkat a gyümölcsösökben.
Saras eső okozott bosszúságot az autósoknak, ráadásul még csütörtökön is számítani lehet rá.
Bár a fagyveszély elmúlt, a következő időszakban nagy szüksége lenne a növényeknek az éltető esőre.
A Balaton vízszintje több mint 20 centiméterrel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mért adatoknál, és jelenleg 90 centiméter körül stagnál.
A legfrissebb előrejelzések szerint kritikus időszak előtt áll a magyar gyümölcstermesztés.
A Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását.
A következő napokban többször fagyhat éjszaka, különösen a jövő hét második felében.
A konfliktus miatt megdrágult műtrágya arra kényszerítette a gazdákat, hogy elforduljanak az intenzív búzatermesztéstől.
A tartós szárazság következtében a felszínközeli talajréteg országszerte súlyosan kiszáradt.
Nem volt olyan hely az országban, ahol ne esett volna legalább pár milliméter eső az elmúlt egy hétben.
A sokéves átlagtól való elmaradás 25-35 mm közötti, és a 90 napos csapadékösszeg is szinte országszerte jelentős, 25-45 mm-es hiányt mutat.
Óriási az aggodalom Nebraskában, az Egyesült Államok második legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő államában.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
