A klímaváltozás a fűszernövény-termesztést sem kíméli: míg itthon a paprikát sújtja, addig világszerte több fűszer is veszélyben van.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Az Alföldön, főként annak keleti, délkeleti tájain nagy területen tapasztalható közepes vagy nagyfokú aszály.
Az idei március rendkívül meleg időjárása súlyosan érinti nemcsak Európát, hanem az egész világot is.
Az elkövetkezendő napokban nő a csapadékhajlam, amire a nyári kapás növények korai fejlődéséhez igen nagy szükség is van.
Az elmúlt hetek esőzései után komoly elmaradásban vannak a szója betakarításával az argentin termelők.
Dübörgő víztömeg helyett a vízből kiálló, mohával borított sziklák látványa fogadja a látogatókat.
Gyakoribb aszályokat és hőhullámokat hozhatnak az elhúzódó El Niño/La Niña időszakok.
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
A csapadékmennyiség és a középhőmérséklet együttes vizsgálata alapján az elmúlt 154 év legszokatlanabbja volt 2024.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan, hogy márciusban előbukkanjon a víz alól az Ínség-szikla.
A legfrissebb előrejelzések szerint nagy mennyiségű eső várható a jövő hét közepén.
Egyre komolyabb szárazság alakul ki a hazai szántókon, a következő hetekben kulcsfontosságú lenne a csapadék.
A vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy sok magyar termelő fordul a napraforgó felé.
Folyamatosan romlanak a kukorica és szója termésprognózisok az aszályhelyzet miatt Argentínában.
Eltékozolt vizeink címmel mutatja be egy rövidfilm a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit.
A nagy számban jelen lévő kormoránok jelentős károkat okoznak, a Balatonnál tapasztalt problémák más vízterületeken is jelentkeznek.
A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden.
Hónapokig, évekig elhúzódó aszályok várhatók, erre mindenkinek fel kell készülni.
A legfrissebb jelentés szerint a mérések kezdete óta a 2024-es volt a legmelegebb év Magyarországon.
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
Nézzük, milyen praktikákkal hosszabbíthatjuk meg a tenyészidőt, és hogyan védekezhetünk az őszi betegségek ellen.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
