Olaszországban a zöldség‑gyümölcs feldolgozóiparban drámai mértékű alapanyag‑kiesés alakult ki, amely már a kiskereskedelmi kínálatot is érezhetően szűkíti. Az ágazat szereplői szerint július óta több kulcsfontosságú alapanyag – köztük a cikória, az endívia, a különböző salátafélék és a spenót – elérhetősége 30-40%‑kal csökkent. A leginkább érintett termékeknél a termelői oldalon a hozamveszteség 10-20%‑ra tehető, ám ebből a termelőknek jóval nagyobb mennyiséget kell kiválogatniuk és selejtezniük. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a bébisaláták, a rukkola és a káposztafélék is egyre nehezebben hozzáférhetők - írja a FruitVeB.

A termelési nehézségek hátterében olyan, egyre nehezebben kezelhető körülmények állnak, mint a tartós hőség, a hosszan elhúzódó szárazság, az egyenetlen vízellátás és a kiszámíthatatlan időjárási szélsőségek. Ezek egyszerre sújtanak számos olasz és európai termesztőkörzetet, így a probléma már nem tekinthető egyszerű szezonális kilengésnek. Simone Zerbinati, az Unione Italiana Food IV–V. gamma termékcsoportjának elnöke szerint a klímaváltozás miatt az alapanyag‑ellátás egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ami a polcokon is hiányt okoz.

A vállalatok igyekeznek fenntartani a megszokott minőséget és ellátási szintet, de a korábbi évekhez képest teljesen új működési környezethez kell alkalmazkodniuk. (A IV. gamma zöldségek és gyümölcsök kifejezés az élelmiszer‑iparban használatos kategória, és a fogyasztásra kész, előre feldolgozott friss termékeket jelöli. Ezek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket a gyárak vagy csomagolóüzemek megtisztítanak, darabolnak, mossák, vákuumcsomagolják, majd hűtőláncban juttatnak el a boltokba. A vásárló ezeket azonnal, további előkészítés nélkül fogyaszthatja. A fogalom nem a botanikai besorolásra utal, hanem feldolgozottsági szintet jelöl.)

A IV. gamma piac mérete tovább növeli a helyzet súlyosságát: az Unione Italiana Food és a NielsenIQ adatai alapján az ágazat értéke eléri az 1,2 milliárd eurót, a penetráció pedig 85%. A hozamcsökkenés és a selejtarány növekedése jelentős gazdasági terhet ró a vállalatokra, hiszen nemcsak kevesebb áru érkezik a földről, hanem a beérkező mennyiség nagyobb része válik felhasználhatatlanná. Olaszországban a válság már a boltokban is látható: több szupermarketlánc figyelmeztető táblákat helyezett ki, jelezve, hogy bizonyos IV. gamma termékek átmenetileg nem elérhetők. Ez a legkézzelfoghatóbb jele annak az ellátási zavarokkal kísért folyamatnak, amely az egész európai láncot érinti.

Az ágazat szereplői szerint a 2026-os szezon problémái messze túlmutatnak az idei nyáron. A szélsőséges hőhullámok, a szárazság és a kiszámíthatatlan időjárási jelenségek gyakoribbá válása miatt a jövőben tartósan korlátozott alapanyag‑kínálatra kell felkészülni. Zerbinati hangsúlyozza, hogy nem lehet minden klímaválságot különálló, néhány hónap alatt megoldódó problémaként kezelni: 2027-ben és az azt követő években is hasonló helyzetekre kell számítani. A valódi kihívás nem a következő hetek átvészelése, hanem az, hogy a teljes ellátási lánc képes legyen hosszú távon biztosítani a IV. gamma termékek minőségét és folyamatos elérhetőségét.

A megoldás egy új, erősebb együttműködés lehet a teljes vertikumban: a termelők, a feldolgozók, a logisztikai szereplők és a kereskedelmi láncok között. A gyors információmegosztás, az alapanyag‑ellátás pontosabb tervezése, a szállítás optimalizálása és a kínálat rugalmas igazítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a válságot ne csak eseti beavatkozásokkal próbálják kezelni. Bár az időjárás kiszámíthatatlansága nem irányítható, a lánc felkészültsége és reakcióképessége igen – ez pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek, és a fogyasztók egész évben biztonságos, jó minőségű friss termékekhez jussanak.