A Budapesthez közeli Inárcson november 17-19 között megrendezett ICOP 2025 nemzetközi konferencián Cindy Rijswick, a Rabobank szakértője a zöldség-gyümölcs ágazat globális folyamatait elemezte részletesen. A szakember szerint az európai frisspiaci gyümölcs- és zöldségágazat az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb átalakulási időszakát éli. Az olyan meghatározó tényezők, mint az erőforráshiány, a klímaváltozás, a demográfiai átalakulás, a szabályozási környezet és a technológiai fejlődés példátlan gyorsasággal formálják át a termelési rendszereket, a kereskedelmi partnerek körét és a fogyasztói szokásokat. Az eddigi bőséges kínálat korszaka lassan lezárul, ami egyszerre hordoz komoly kockázatokat és új lehetőségeket a termelők és kereskedők számára.

Az uniós fogyasztói piac szerkezete átalakul, de nem bővül: bár a tagállami bérek helyreálltak és a munkaerőpiac stabil, a vásárlói hangulat továbbra is negatív. A fogyasztók úgy érzik, az árak túl gyorsan emelkedtek, ezért árérzékenységük rendkívül magas. Ez a visszafogott szemlélet közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-vásárlási szokásokat, ami abban is megmutatkozik, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a teljes élelmiszerpiaci forgalomban alig mutatkozik mennyiségi növekedés. A kereslet nem bővül, inkább átrendeződik: az öregedő társadalom és a csökkenő aktív korú népesség egyre inkább meghatározza az étrendi igényeket, a vásárlási mintázatokat és a friss termékek iránti preferenciákat.  

Van néhány olyan termékkategória, ahol növekedés tapasztalható, ám ezek száma igen csekély: ilyenek az egészségtudatos fogyasztói rétegnek köszönhetően a bogyós gyümölcsök és a friss zöldségek, valamint egyes trópusi, egzotikus gyümölcsök, de az is megfigyelhető, hogy ezek egyre inkább a prémium kategóriába tartoznak, egész éves elérhetőségüket pedig jelentős részben az import biztosítja.  

Cindy Rijswick szerint az európai termelés egyre ingatagabb: a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek, a vízhiány, a magas termelési költségek és a szabályozási korlátok miatt a kibocsátás stagnál vagy csökken. Az adatok jelentős ingadozást mutatnak az uniós termelésben, szemben a globális piac stabilabb trendjeivel. Az inputanyagok, mint a műtrágya, az energia és a növényvédő szerek ára továbbra is jóval a 2020 előtti szint felett van, és ehhez még hozzájárulnak a növekvő munkaerő- és finanszírozási költségek, amelyek a termelők számára szintén jelentős problémát jelentenek.  

A zöldség-gyümölcs ágazatban az import szerepe folyamatosan nő, Európa mindinkább a déli félteke és a trópusi térségek országaira támaszkodik, különösen a magasabb értékű gyümölcsök esetében: Peru, Chile és Mexikó például gyorsan lépdel előre a legnagyobb exportőrök rangsorában. Az európai frisspiaci zöldség-gyümölcs ágazat tehát egyszerre küzd a termelési bizonytalanságokkal és a fogyasztói szokások átalakulásával, miközben egyre nagyobb mértékben függ a globális importtól.