Június 3-án tartották a Freshfel Europe által szervezett idei Consumption Trends Webinar konferenciát, amelynek fő megállapítása szerint 2024-ben az Európai Unióban az egy főre jutó friss zöldség‑ és gyümölcsfogyasztás napi átlaga 355,71 grammra emelkedett, ami 1,98%‑kal haladja meg az előző évi értéket. A növekedés azonban továbbra is szerény, hiszen a WHO által javasolt minimum 400 grammos napi beviteli szintet az uniós lakosság jelentős része még mindig nem teljesíti. A hosszabb távú trendek azt mutatják, hogy a fogyasztás évek óta stagnál, és a koronavírus‑járvány idején tapasztalt átmeneti élénkülés sem bizonyult tartósnak, mivel az infláció és a reáljövedelmek csökkenése visszafogta a háztartások vásárlóerejét. A Freshfel hangsúlyozza, hogy a friss termékek egészségügyi előnyei és alacsony környezeti terhelése vitathatatlan, ezért a fogyasztás ösztönzése egyszerre szolgálná az európai lakosság egészségét és a fenntarthatósági célokat - írja a FruitVeB.
A most közzétett jelentés az EU‑27 tagállamainak fogyasztási mintáit hasonlítja össze, az EUROSTAT és a FAOSTAT hivatalos adatai alapján. A Consumption Monitor az elmúlt két évtizedben a friss termékpálya egyik legfontosabb elemző dokumentumává vált, amely következetes módszertannal vizsgálja a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás alakulását. A kiadvány mára nélkülözhetetlen háttéranyaggá nőtte ki magát mind az ágazati szereplők, mind a döntéshozók számára, akik a friss termékek európai étrendben betöltött szerepének változását követik nyomon.
A 2024-es adatok alapján mindössze öt uniós tagállam (Görögország, Portugália, Olaszország, Belgium és Lengyelország) éri el a napi legalább 400 grammos fogyasztási szintet, ami jól mutatja, hogy jelentős tartalékok rejlenek a kereslet élénkítésében. Magyarország az uniós tagállamok listáján a 18. helyen áll, 292 grammos napi átlagfogyasztással (Németország és Luxemburg között, megelőzve például Dániát, Csehországot és Szlovákiát). A Freshfel szerint sürgős fordulatra van szükség, mert a friss zöldség‑ és gyümölcsfogyasztás Európa-szerte egy alacsony szinten ragadt be. Bár a lakosság egyre tudatosabb az egészségügyi és fenntarthatósági szempontok iránt, a mindennapi étkezési gyakorlat mégsem követi ezt a szemléletet. A fogyasztás növelése átfogó megközelítést igényel, amely az oktatásra, a kommunikációra, a hozzáférhetőség javítására és a megváltozott életmódhoz való alkalmazkodásra egyaránt épít.
A webinárium egyik hangsúlyos témája az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerésének problémája volt. Ezek a termékek erőteljes marketinggel, márkaépítéssel és fogyasztói bevonással dolgoznak, gyakran pedig a friss termékekhez kapcsolódó pozitív tulajdonságokat is „kölcsönveszik”. A Freshfel Europe szerint a frisspiaci ágazatnak határozottabban kell megszólítania a fogyasztókat, erősítve a bolti jelenlétet, a kényelmi szempontokat és a termékek egészségügyi, ízbeli és fenntarthatósági előnyeiről szóló kommunikációt.
A fenntarthatóság ugyan kedvező megítélésű a vásárlók körében, döntéseiket elsősorban mégsem ez a szempont határozza meg. A fogyasztók egyre inkább az egészség, az íz, a minőség és az ár‑érték arány alapján választanak, miközben a kényelem szerepe is felértékelődik. Ez utóbbi különösen a készre csomagolt, előkészített vagy gyorsan felhasználható termékek iránti kereslet növekedésében érhető tetten.
