Kiss Attila, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora és innovációs dékánhelyettese előadásában arról beszélt, hogy a fogyasztói döntéseket ma rendkívül sok tényező befolyásolja. Az időhiány, a kényelem iránti igény, a gazdasági helyzet, a kulturális szokások, az aktuális trendek, a környezeti hatások, valamint a marketing és a média egyaránt jelentős szerepet játszanak abban, milyen termékek kerülnek a vásárlók kosarába. Emellett a stressz és a felgyorsult életmód is meghatározó tényezővé vált a táplálkozási szokások alakulásában.
A szakember szerint a fogyasztókat leginkább a kényelmi szempontokkal, az árérzékenységgel és a marketinggel lehet megszólítani. Ezek a termékek azonban sok esetben erősen feldolgozottak, jelentős mennyiségű adalékanyagot tartalmaznak, miközben kevésbé biztosítanak tartós teltségérzetet. Ennek következtében könnyen kialakulhat a túlzott kalóriabevitel, amely hosszú távon mozgásszegény életmóddal párosulva különböző problémákhoz vezethet: a helytelen táplálkozási szokások növelhetik többek között az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Nagyon fontos, hogy a táplálkozási döntéseket komplex módon, az egyensúlyra törekedve hozzák meg a fogyasztók.
Kiss Attila kiemelte azt is, hogy a high-protein trend tudományosan is jól alátámasztott, és piaci szempontból is az egyik legerősebb növekedési irány. De ebben az esetben is tudatosan, észszerűen kell fogyasztani ezeket a termékeket.
Zubcsics Katalin, az Initiative Media Head of Client Service vezetője előadásában arról beszélt, hogy a folyamatosan változó fogyasztói trendek új kommunikációs szemléletet követelnek meg a márkáktól. Kiemelte, hogy a közösségi média ma már messze túlmutat a szórakoztatáson: az egyik legfontosabb edukációs platformmá vált, különösen az étkezési szokások és az egészségtudatos életmód területén.
A fogyasztók egyre inkább a social media felületein keresztül tájékozódnak arról, mit tekintenek „jó”, egészséges vagy trendi táplálkozásnak. Az étkezés jövőjét az egyszerűség, a tudatosság és a funkcionalitás határozza meg.
Zubcsics Katalin szerint az új termékkategóriák közös jellemzője, hogy szorosan kapcsolódnak egy adott életstílushoz, ugyanakkor megfelelő edukáció nélkül nem lehet őket sikeresen bevezetni a piacra. Hozzátette: a közösségi média nélkül ezek a trendek ma már nem skálázhatók, hiszen a fogyasztók elsődleges információforrásává váltak az online platformok.
A szakember arra is rámutatott, hogy a modern kommunikáció nemcsak informál, hanem érzelmi igazolást is ad bizonyos termékek fogyasztására. Véleménye szerint a jövő élelmiszeripari termékeinek sikerét egyre inkább az határozza meg, mennyire tudnak kapcsolódni a fogyasztók életmódjához, értékrendjéhez és funkcionális igényeihez.
Hogyan lehet igazodni a fogyasztó trendekhez?
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy a magyar fogyasztók az elmúlt évek gazdasági és társadalmi nehézségeinek hatására jóval tudatosabban vásárolnak. Kiemelte: egyre többen választanak kisebb kiszereléseket, csak annyi élelmiszert vásárolnak, amennyit valóban elfogyasztanak, így jelentősen csökkent az élelmiszer-pazarlás is. Mint mondta, az egy főre jutó éves élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt tíz évben mintegy 35 kilogrammról közel 20 kilogrammra mérséklődött.
Szommer Gábor, a Fino-Food értékesítési és beszerzési igazgatója arról beszélt, hogy az élelmiszer-vásárlási döntéseknél továbbra is az ár és az ár-érték arány a legfontosabb szempont a fogyasztók számára. Ezt követik a kényelmi faktorok és az egészségtudatosság, amelyek az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődtek.
Ehhez kapcsolódva Kiss Attila hangsúlyozta, hogy a fogyasztóknál egyre fontosabb szerepet kap az etikusság és a fenntarthatóság kérdése is:
Ma már nemcsak maga a termék, hanem annak csomagolása is meghatározó tényező lehet a vásárlási döntéseknél.
Márton Gergely, a Peridot Aqua ügyvezetője pozitív példaként említette az üvegvisszaváltási rendszert, amely szerinte Magyarországon kifejezetten jól működik. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ásványvízpiac rendkívül speciális terület: logisztikai szempontból az egyik legköltségesebb feladat a víz szállítása. Példaként említette, hogy egy webshopos rendelés esetében sokszor maga a kiszállítás kétszer annyiba kerül, mint a termék értéke. Hozzátette: a piac mára jelentősen koncentrálódott, és csak néhány nagy, erős szereplő maradt versenyben.
Czirbesz Gergely, a Gasztvitál Csoport igazgatósági tagja a közétkeztetés helyzetéről beszélt. Elmondása szerint a tudatos fogyasztói trendek egyelőre csak lassan jelennek meg ezen a területen. Míg a lakossági vásárlók a boltokban egyre érzékenyebbek az egészségtudatosságra és a minőségre, addig a közszférában továbbra is az alacsony ár az elsődleges szempont. Véleménye szerint emiatt nehéz valódi fejlődést elérni, és jelenleg inkább a szolgáltatók próbálják bevezetni az innovatív megoldásokat, nem pedig a megrendelői oldal ösztönzi azokat.
A beszélgetés során többen hangsúlyozták a marketing és az innováció szerepét is. A résztvevők szerint a magyar élelmiszeripar versenyképessége számos területen elmarad más közép-kelet-európai országokétól, ezért a piacon maradáshoz komoly erőfeszítésekre van szükség. Az innovációt többen is kitörési pontként említették.
A magyar élelmiszeripar innovációs képessége jelenleg gyenge. Vannak jó példák és pozitív kezdeményezések, de összességében az ágazatnak gyorsabban kellene reagálnia a folyamatosan változó nemzetközi trendekre és fogyasztói igényekre. Azok a vállalatok maradhatnak hosszú távon versenyképesek, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni és beépíteni a globális trendeket a hazai gyártásba
- fejtette ki Giczi Gergely.
Czirbesz Gergely hangsúlyozta: a közétkeztetés megújítása kiemelten fontos cél, és szeretnék végleg maguk mögött hagyni az „ehetetlen főzelék” sztereotípiáját, hogy magasabb minőségű, modernebb közétkeztetési rendszer alakulhasson ki Magyarországon.
Milyen trendek lehetnek 10 éven belül?
A szakértők szerint az elkövetkező 5-10 évben jelentősen átalakulnak a fogyasztói szokások és az élelmiszeripari elvárások. Kiss Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő fogyasztója egyre tudatosabb lesz: alaposan utánanéz a termékeknek, összehasonlítja az összetevőket és egyre magasabb elvárásokat támaszt a gyártókkal szemben. Szerinte a magas hozzáadott érték jelenti a jövő kulcsát, miközben az olcsó, tömegtermék-jellegű dömpingáru fokozatosan veszít vonzerejéből. Márton Gergely szerint a következő évtizedet az egészségtudatosság, a kényelem, a fenntarthatóság, a gyorsaság és az értékalapú fogyasztás határozza majd meg.
Azok a gyártók lehetnek sikeresek, akik képesek ezeket az igényeket egyetlen termékben ötvözni.
Szommer Gábor ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a fogyasztói döntésekben továbbra is meghatározó szerepe lesz az árnak. Véleménye szerint a jövő nyertese az a vállalat lehet, amely képes megnyerni az árversenyt, miközben megfelelő kényelmi szintet és egészségtudatos termékkínálatot biztosít a vásárlók számára.
