A glicerint az élelmiszeripar széles körben alkalmazza. Eddig alapvetően biztonságos adalékanyagként tartották számon, amelyet többek között nedvesítőszerként és fagyáspontcsökkentőként használnak.

Az EFSA új elemzése azonban fontos szemléletváltást hozott a kockázatértékelésben. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak a hosszú távú fogyasztást kell vizsgálni, hanem a rövid idő alatt bekövetkező, úgynevezett akut kitettséget is. Az olyan termékek esetében, mint a jégkásák vagy az alkoholmentes borok, egyetlen gyors fogyasztási alkalom is kiugróan magas glicerinbevitelt eredményezhet.

Ez a hirtelen fellépő "csúcskitettség" elérheti, sőt meg is haladhatja azt a szintet, amelynél már átmeneti, ozmotikus eredetű emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek. A jelenség leginkább a gyermekeket veszélyezteti. Ők ugyanis a testtömegükhöz viszonyítva aránytalanul nagy mennyiséget fogyaszthatnak ezekből a népszerű italokból és desszertekből.

A friss tudományos állásfoglalás egyértelmű üzenet a gyártók számára. A puszta jogszabályi megfelelés önmagában már nem elegendő, ha a termék valós fogyasztási módja egészségügyi kockázatot rejt. Mivel a fiatalok körében folyamatosan nő az élményalapú italok népszerűsége, az élelmiszeripari cégeknek proaktívabb megközelítést kell alkalmazniuk.

A biztonságos termékelőállítás érdekében már a fejlesztési szakaszban érdemes a valós fogyasztási szokásokon alapuló modellezést végezni. Ennek során figyelembe kell venni azt is, hogy a vásárlók egyszerre több forrásból is juttathatnak glicerint a szervezetükbe. A kockázatok csökkentése érdekében indokolt lehet a receptek módosítása és a felhasznált glicerin mennyiségének mérséklése. Emellett szükség lehet az adagméretek újragondolására, valamint a pontosabb címkézésre is. A gyártóknak továbbá érdemes olyan alternatív technológiai megoldásokat keresniük, amelyekkel a glicerin legalább részben kiváltható.