Az E 962 a szervezetben aszpartámra és aceszulfámra bomlik. Emiatt az értékelés során azt is vizsgálták, hogy a fogyasztók E 950-ből, E 951-ből és E 962-ből származó együttes kitettsége hogyan viszonyul a biztonságosnak tekintett napi bevitelhez. Az EFSA az aszpartámra korábban meghatározott, 40 mg/testtömegkilogramm/nap ADI-értéket megerősítette, míg az aceszulfám-K esetében a jelenleg irányadó ADI 15 mg/testtömegkilogramm/nap. A jelenlegi expozíciós becslések valamennyi vizsgált korcsoportban e szintek alatt maradnak.

Ez nem jelenti azt, hogy az E 962 korlátozás nélkül alkalmazható. A megállapítás arra vonatkozik, hogy a jelenleg jelentett felhasználások és alkalmazási szintek mellett az expozíció nem jelent biztonsági aggályt. Az adalékanyagok tényleges felhasználási feltételeit továbbra is az uniós élelmiszerjog, ezen belül az 1333/2008/EK rendelet határozza meg.

Az EFSA újraértékelése egy másik, kevésbé látványos, de az alapanyag-beszerzés szempontjából fontos pontra is felhívja a figyelmet. A Hatóság szerint az E 962-re vonatkozó - összetételére, azonosítására és tisztaságára vonatkozó követelményeket meghatározó - uniós specifikációkat (231/2012/EU) is érdemes felülvizsgálni, hogy azok összhangban legyenek az előállításához használt aszpartám és aceszulfám-K specifikációival. Az EFSA emellett az aszpartám specifikációiban szereplő egyes szennyezőanyag-határértékek, köztük az ólom és az arzén felülvizsgálatát is indokoltnak tartja.

Az előállítóknak az E 950 és E 951 együttes jelenlétére is figyelniük kell

Az E 962 szabályozási szempontból sajátos adalékanyag. Az uniós rendelet szerint a rá vonatkozó maximális felhasználási szinteket aceszulfám-K-egyenértékben vagy aszpartám-egyenértékben kell értelmezni. A 1333/2008/EK rendelet azt is rögzíti, hogy az E 962-re meghatározott szintek az alkotóelemeire, azaz az E 950-re és az E 951-re vonatkozó maximális felhasználási szintekből származnak, és ezek a határértékek E 962 alkalmazásával sem léphetők túl: akkor sem, ha az E 950-et vagy E 951-et külön is használják. Ezért olyan termékeknél, amelyekben több édesítőszert kombinálnak, a receptúra megfelelőségét nem célszerű kizárólag az egyes adalékanyagok külön-külön megadott mennyisége alapján ellenőrizni. Az E 950, E 951 és E 962 együttes alkalmazását és annak szabályozási következményeit is figyelembe kell venni.

Mit jelent mindez az előállítók számára?

Ez az előállítók számára a tanulmány eredménye elsősorban a beszállítói megfelelőség szempontjából lehet fontos. Érdemes ezért nyomon követni, hogy a beszerzett E 962 milyen aktuális specifikációval rendelkezik, milyen megfelelőségi dokumentáció tartozik hozzá, és hogy a beszállítói dokumentumok követik-e az uniós követelmények változásait. Az E 962 jelenlegi uniós specifikációit a 231/2012/EU rendelet tartalmazza. Mindemellett az újraértékelés jó alkalmat adhat az E 962-t alkalmazó vállalkozásoknak arra, hogy áttekintsék az édesítőszert tartalmazó receptúráikat, milyen termékkategóriában használják, milyen mennyiségben, alkalmaznak-e mellette más édesítőszert, és a felhasznált adalékanyagokhoz rendelkezésre áll-e megfelelő beszállítói dokumentáció.