Mint arról június végén mi is beszámoltunk, a WHO az üdítőkben is gyakran édesítőként használt aszpartámot lehetségesen rákkeltő anyagnak sorolta be. Azonban most több nemzetközi hírportál is arról ír, hogy a WHO egyelőre nyugalomra int.

Rákkeltőnek nyilváníthatják a Coca-Colában is lévő édesítőszert

A WHO rákkutató részlege, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség lehetséges rákkeltő anyagnak fogja nyilvánítani a jövő hónapban az aszpartámot.

Az édesítőszer körüli kérdések legutóbb akkor vetődtek fel, amikor júniusban a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) bejelentette, hogy lehetséges kapcsolatot talált az aszpartám és a májrák egy formája, a hepatocelluláris karcinóma (HCC) között. Az ügynökség ezt három nagy volumenű amerikai, illetve európai tanulmány eredményeire alapozta, amik mind az üdítőkben talált mesterséges édesítőszerek emberi egészségre való hatását vizsgálták.

Az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hatósága, az FDA indulásból vitatkozott a tanulmányok eredményével. Az FDA szóvivője az IARC bejelentése után azt nyilatkozta, hogy több hibát is találtak a tanulmányokban, és hogy a hatóság orvosi szakértői nem látnak az aszpartámban egészségügyi kockázatot, miután az az egyik „legtöbbet kutatott élelmiszer-adalékanyag.” Azonban a WHO most pontosított a bejelentésen, és legutóbbi nyilatkozatuk szerint az édesítőszer fogyasztása egy bizonyos napi mennyiség alatt nem káros.

Hogy mennyi diétás cherry coke-ot ihatunk meg a nyári melegben ezek szerint? A WHO azt az útmutatást adta, hogy a napi limit a fogyasztó testsúlyától függ, mégpedig testsúly kilogrammonként 40 milligramm az a határ, amíg még nem okoz egészségügyi kockázatot a mesterséges édesítőszer. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kilogrammos embernek több, mint 14 dobozos zéró kólát kell meginnia egy nap, hogy az aszpartám tényleg egészségügyi kockázatot kezdjen jelenteni.

A CNBC egyik vezető szakértőjét, Dr. Mary Schubauer-Berigant idézve arról számolt be, hogy általában véve az aszpartám rákkeltő hatásáról egyelőre korlátozottak a bizonyítékok.

Ezt nem szabad olyan kinyilatkoztatásnak venni, hogy az aszpartám fogyasztása egyértelműen rákot okoz. Mi ezt úgy látjuk, hogy az eredmények inkább a tudományos világ számára fontosak, mivel az aszpartám és a rák kapcsolatát jelenleg tovább kell kutatni

- mondta egy sajtótájékoztatón az ügynökség tanulmánya kapcsán a szakértő. „Mi ezt úgy látjuk, hogy az eredmények inkább a tudományos világ számára fontosak, mivel az aszpartám és a rák kapcsolatát jelenleg tovább kell kutatni.”

Európában szintén több éve téma az aszpartám egészségügyi hatása. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban végzett átfogó kutatást az édesítőszer egészségügyi kockázatairól, és szintén a 40 milligramm/testsúly kilogramm napi fogyasztási limitet ajánlotta, valamint kizárta a genetikai károkozó hatásokat, a rákos megbetegedéseket is beleértve. Azonban 2021-ben az EFSA elkezdte újraértékelni az édesítőszerek egészségügyi hatását, beleértve az aszpartámot is. Ezek a kutatások még mindig folynak. Úgy tűnik, az európai, amerikai és globális tudományos élet egyelőre átfogó vizsgálatokat kell végezzen ahhoz, hogy többet megtudjunk az édesítőszerek hatásairól.

Ezek a fejlemények a magyar fogyasztókat is érintheti, hiszen a hazai boltok polcain is bevett látvány a különböző kalóriaszegény, édesítőszert tartalmazó üdítők látványa, főleg a meleg, nyári hónapokban. Hogy mennyi diétás üdítőt isznak a magyarok, azt nehéz megmondani. Azonban a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint 2014 óta folyamatosan növekszik az alkoholmentes italok hazai fogyasztása. 2019-ben és 2020-ban voltak visszaesések ezeknek a termékeknek a fogyasztásában, de azóta növekvő tendenciát mutatnak.

Míg 2006-ban egy átlagos magyar fogyasztó 32,5 liter gyümölcslevet, 69,6 liter szénsavas üdítőt, és 85 liter ásványvizet fogyasztott évente, addig 2022-ben az átlag fogyasztás 88 liter volt szénsavas üdítőből, 27 liter gyümölcsléből, és 126 liter ásványvízből. Az alapvetően kevésbé népszerű jeges teák kategóriája is 8,1 literről 11 literre emelkedett 2006 és 2022 között. Ám a magyarok úgy tűnik, az almalét kevésbé cserélték kólára, inkább vesznek le helyette ásványvizet a polcról.

Az összes alkoholmentes ital-megoszlásban 2006-ban az egy főre eső fogyasztás 43,6 százaléka volt ásványvíz, 35,6 százaléka szénsavas üdítő és 16,6 százaléka gyümölcslé. 2022-ben azonban az egy főre eső fogyasztásban 50 százalék volt az ásványvíz, 35 százalék volt a szénsavas üdítő és 11 százalék a gyümölcslé. A jeges teákat úgy tűnik, egy változatlan kemény mag fogyasztja, mivel tizenhat év alatt 4,2 százalékról 4 százalékra változott a részesedésük a fejenkénti fogyasztásból.

Az is kérdés, hogy vajon az üdítők egészségre gyakorolt hatása mennyire befolyásol különböző vagyoni csoportokat. A KSH adatai között a jövedelmi tizedek egy főre jutó élelmiszer-fogyasztásáról 2020-ból vannak a legfrissebb értékek. Ezek azt mutatják, hogy az első és a tizedik jövedelmi decilis között össz fogyasztásban (kilogramm/fő per év) nem hatalmas a különbség üdítőkben, 40,8 és 59,7 a két érték. A magasabb jövedelmi tizedben mindenből többet fogyasztanak, üdítőből is, azonban ásványvízből lényegesen többet vesznek (97,3 kg-hoz képest 126,5 kg) és több gyümölcslevet is fogyasztanak (15,7 kg és 24,5 kg az első és tizedik tized értékei).

Címlapkép forrása: Szászi Zoltán