Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre súlyosabb következményekkel jár a klímaváltozás a világra nézve.
A szervezet szakértői szerint kulcsfontosságú az állatok körében végzett szigorúbb felügyelet.
A WHO szerint a szélsőségesen magas hőmérsékletek miatt gyakoribbá válnak a krónikus betegségek.
Az áldozat nem érintkezett baromfival vagy más állatokkal korábban és több alapbetegségben is szenvedett.
Freshfel: hazánk az uniós frisspiaci zöldség-gyümölcs fogyasztási rangsor középmezőnyének alján
Figyelmeztetést adott ki a WHO - több amerikai tehénállomány is érintett lehet.
A WHO aggódik, hogy az újra terjedőben levő madárinfluenza már az emberre is veszélyt jelenthet.
Egészséges étrend mellett nem okozhat problémát az aszpartám jelenléte az élelmiszerekben, üdítőitalokban.
Megjelent az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal jelentése az ismert hatóanyag szakértői felülvizsgálatáról.
A WHO figyelmeztetése szerint túlságosan a napi csúcshőmérsékletre figyelünk, pedig az éjszaka veszélyes.
Bár a WHO lehetségesen rákkeltőnek kategorizálja az aszpartámot, úgy tűnik, egyelőre pánikra nincs ok.
Döntött a WHO, a szervezet szerint rákkeltő lehet a mostanában nagy port kavaró az aszpartam.
A régióban még mindig 77 millió olyan ember él, akik nem jutnak hozzá egészséges ivóvízhez.
Elemzők szerint egyelőre kivárnak, ha nincs más megoldás, akkor jöhetnek a receptek újratervezése.
A WHO rákkutató részlege, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség lehetséges rákkeltő anyagnak fogja nyilvánítani a jövő hónapban az aszpartámot.
A 11 éves kislány előbb lázas lett, majd a fővárosi kórházba került, ahol megállapították, hogy madárinfluenzás, nem sokkal később pedig elhunyt.
Egyre veszélyesebbé válik a Földön az élet a klímaváltozás miatt, és nemcsak az időjárási szélsőségek miatt.
Figyelmeztet a WHO, elkészítették a legsúlyosabb gombás megbetegedéseket okozó fajok listáját.
Jogerős ítélet született a több mint három éve húzódó patkányperben.
Vészesen kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
