2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Ijesztő dolog derült ki a felmelegedésről: óriási baj lesz, ha nem sikerül tenni ellene

agrarszektor.hu
A klímaváltozás komoly fenyegetést jelent az emberi egészségre, elég, ha az elviselhetetlen forróságra, a pusztító viharokra gondolunk, vagy épp az éhínségekre és a gyorsan terjedő kórokozókra. Ez pedig már nemcsak a távoli területeket, hanem Magyarországot is érinti. A klimatikus átalakulás fokozódásával ráadásul egyre veszélyesebb lesz a helyzet.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A novemberi esős és ködös időjárást látva már nehéz elhinni, hogy mennyire pusztító volt a 2022-es nyár: nemcsak a június, de a július és az augusztus is meglehetősen forró és csapadékmentes volt, mi több, sorra dőltek meg Európa-szerte a hőmérsékleti csúcsok, tavak apadtak ki, folyók száradtak ki - olvasható a 24.hu oldalán. Az olaszországi Pó július végére szinte teljesen eltűnt, és Magyarországon is rég nem látott aszály söpört végig. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 1901 óta nem volt ilyen forró nyarunk, egymást érték a hőségriasztások, eközben az Egyesült Királyságban először mértek 40 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet, és a világon első alkalommal neveztek el egy hőhullámot, méghozzá épp Spanyolországban.

Arról azonban megoszlik a szakértők véleménye, hogy a jelenségben mekkora szerepe volt a klímaváltozásnak. Egy-egy extrém időjárási eseményt ugyanis nem könnyű a globális felmelegedéshez kötni, az viszont biztos, hogy az éghajlati átalakulás miatt egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak a szélsőséges események. Ez pedig beláthatatlan következményekkel fog járni. A szakértők már az idei hőség közepette figyelmeztettek: a forróságnak rengeteg áldozata lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aztán a közelmúltban bejelentette: a becslések alapján legalább 15 ezer európai halt meg a nyári hőhullámokban, a legsúlyosabb helyzet Németországban és Spanyolországban alakult ki. A klímaváltozás hatásai folyamatosan erősödnek a kontinensen, mindez pedig azt jelenti, hogy egyre több európai egészsége kerül veszélybe.

A klímaváltozás az emberi szervezetre is hatással lehet

Bár a globális felmelegedésről szóló hírekben visszatérő elem, hogy a folyamat fenyegeti szervezetünket, a részletekkel sokan nincsenek tisztában. De vajon miért is jelent veszélyt az emberiségre a bolygó átalakulása? Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a klímaváltozás nem egyenlő a felmelegedéssel. Tény, hogy az üvegházhatású gázok ipari mértékű kibocsátása miatt hosszú távon egyre magasabb a légkör és az óceánok átlaghőmérséklete, a helyzet viszont ennél jóval bonyolultabb. A földi éghajlati rendszer rendkívül komplex, számos tényező befolyásolja működését. A globális felmelegedés korában is megeshet, hogy egy kifejezetten forró esztendő után egy meglehetősen hűvös jön, vagy hogy egy áprilisi napon hó hullik.

A klímaváltozás egyik következménye valójában éppen ez: minden kiszámíthatatlanabb, kaotikusabb lesz. Nem csak a forró időszakok válnak erőteljesebbé és sűrűbbé, egyéb extrém időjárási eseményekkel, köztük szélsőséges csapadékozással, viharokkal, sőt fagyokkal is számolni kell. A fentiekből következik, hogy a klímaváltozás árnyékában a hősokk mellett egyéb, az egészségre káros veszélyek is leselkednek a Föld népességére. A WHO-nál egyenesen úgy vélik, hogy a globális felmelegedés jelenleg a legnagyobb egészségi veszély, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie.

Az éghajlati átalakulás ezen kívül a különböző kórokozók terjedését is befolyásolja, az emisszió pedig közvetlen módon a légzőszerveket fenyegeti. A csapadékhiány és más jelenségek ráadásul az élelmiszerbiztonságot és a vízellátást sodorják veszélybe, ami további kihívást jelent az egészségügynek. Ez pedig nem csak a jövő generációinak problémája: a megváltozott körülmények miatt már most is világszerte emberek tömegei betegednek, illetve halnak meg, a helyzet pedig egyre aggasztóbb: a munkaerőkiesés minden szektort fenyeget, a lebetegedő emberek kezelése rengeteg pénzt emészt fel, az egészségügy pedig sok helyen már eleve túl van terhelve.

Egyre jobban megviselik a testet a kánikulák

Az biztos, hogy a globális felmelegedés egészségi hatásai között kiemelten érdemes beszélni az egyre gyakoribb és durvább kánikulák következményeiről. A forróság az emberi testet több módon is érinti, a szív- és érrendszertől az agyműködésig rengeteg területet befolyásol. A gyermekek, idősek és fizikai munkát végzők különösen fenyegetettek, de bárki veszélybe kerülhet. A megnövekedett verejtékezés miatt több folyadékot és értékes sót veszít a szervezet, így idővel akár a kiszáradás tünetei is jelentkezhetnek. És ha valaki nem jut kellő mennyiségű folyadékhoz, a teste pedig nem képes lehűlni, hőkimerülés lép fel. Ez egyebek mellett gyengeséghez, fejfájáshoz, hányáshoz, szédüléshez, görcsökhöz és akár ájuláshoz is vezethet. A hőkimerülést követő, még veszélyesebb állapot a hőguta, amikor a testhőmérséklet vészesen megemelkedik. Kezelés nélkül rohamok, kóma, sőt életveszély alakulhat ki.

A forróság emellett gyorsabb szívveréshez és alacsonyabb vérnyomást eredményezhet, a megterhelés fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A meleg a közérzetet és a koncentrációs képességet is befolyásolja, az éjszakai hőség pedig kialvatlansághoz vezethet. Ez aztán egyéb, látszólag nem kapcsolódó problémákat okozhat, a kánikulai napokon például nagyobb számban fordulnak elő balesetek, amiért egyes kutatók a csökkent figyelmet teszik felelőssé. Európában egyébként az éghajlatváltozáshoz köthető egészségi fenyegetettség terén éppen a nyári forróság okoz kiemelten nagy gondot.

Egyre gyakoribbak lesznek a járványok is

A klímaváltozás korában azonban az egyéb extrém időjárási események is veszélyeztetik közvetlenül vagy közvetetten az emberi egészséget. A problémát súlyosbítja, hogy a fokozódó kiszámíthatatlanság miatt egyre nehezebb felkészülni. Egy heves esőzésnél például a rövid idő alatt lezúduló csapadék önmagában fenyegetést jelent a lakosságra, az esőzést pedig erózió, földcsuszamlások vagy tartósabb áradások követhetik. Egy elárasztott városban a higiénia is drasztikusan romlik, ami elősegíti a kórokozók terjedését. A kolerás megbetegedések száma az utóbbi időszakban számos térségben nőtt, a szakértők pedig úgy vélik, hogy ez részben az áradásoknak, pontosabban a szennyezett víznek való kitettségnek tudható be.

A járványkockázat az emelkedő tengerszint, az elsivatagosodás és egyéb pusztító folyamatok miatti migráció hatására is fokozódhat. A menekülttáborokban az összezsúfolt emberek és a rossz tisztasági körülmények ideális környezetet teremtenek ahhoz, hogy a kórokozók gyorsan vándoroljanak egyik gazdatestről a másikra. A hosszú távon megfigyelhető felmelegedés eközben elősegíti bizonyos vírusok és baktériumok terjedését. Egyes kórokozók vektorállatai az átalakulások nyerteseiként új területekre érhetnek el, ez a probléma Magyarországon kifejezetten fenyegető. Ahogy például Dr. Kemenesi Gábor virológus fogalmazott: a szúnyog a Zika-vírus számára például ugródeszka lehet. A melegedéssel olvadó jégből és permafrosztból eközben eddig nem látott kórokozók bukkanhatnak elő, új betegségeket zúdítva fajunkra.

Százezrek, de akár milliók is áldozatává válhatnak a folyamatnak

A klímaváltozás egészségi hatásai tehát szerteágazóak, az egyes időjárási eseményeket pedig sokszor nem lehet egyértelműen az éghajlati átalakuláshoz kötni. Éppen emiatt nem egyszerű annak felmérése sem, hogy a globális felmelegedés jelenleg pontosan mekkora egészségi kárt idéz elő. A jövő körülményeivel kapcsolatban is sok a bizonytalanság, hiszen a klimatikus átalakulás mértéke nincs kőbe vésve, nagyban befolyásolja például, hogy belátható időn belül teszünk-e lényegi lépéseket az emisszió mérsékléséért. Ez tehát az előrejelzéseket is megnehezíti. Ebből adódik, hogy a vonatkozó becslések igen tág határok között mozognak.

Egy dologban ugyanakkor így is egyetért a szakértők többsége: már napjainkban is elkeserítő a helyzet, ám a mostaninál is rosszabb időszak vár ránk. Egy, a Monash Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2021-ben arra jutott, hogy a szélsőségesen forró és hideg időjárás évente több mint ötmillió ember haláláért felelős világszerte. A szakértők arra számítanak, hogy a felmelegedés miatt a számok a következő évtizedekben tovább nőnek.

A WHO becslései alapján 2030 és 2050 között az éghajlatváltozáshoz köthető alultápláltság, malária, hasmenéses betegségek és hőstressz hatására évente 250 ezer ember veszti majd életét. A jelenség közvetlen módon 2030-ban 2-4 milliárd dollár kárt okozhat a gazdaságnak. A globális felmelegedés következményei leginkább Közép-Amerikát, a Közel-Keletet, Ázsia egyes részeit, Közép- és Kelet-Afrikát sújtják, de Európa, így Magyarország sincs biztonságban. A különösen érintett országokban bő 25 év múlva 15%-kal magasabb lehet a halálozás, mint a kevésbé veszélyeztetett területeken.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?