Ijesztő dolog derült ki a felmelegedésről: óriási baj lesz, ha nem sikerül tenni ellene

Ijesztő dolog derült ki a felmelegedésről: óriási baj lesz, ha nem sikerül tenni ellene

agrarszektor.hu
A klímaváltozás komoly fenyegetést jelent az emberi egészségre, elég, ha az elviselhetetlen forróságra, a pusztító viharokra gondolunk, vagy épp az éhínségekre és a gyorsan terjedő kórokozókra. Ez pedig már nemcsak a távoli területeket, hanem Magyarországot is érinti. A klimatikus átalakulás fokozódásával ráadásul egyre veszélyesebb lesz a helyzet.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A novemberi esős és ködös időjárást látva már nehéz elhinni, hogy mennyire pusztító volt a 2022-es nyár: nemcsak a június, de a július és az augusztus is meglehetősen forró és csapadékmentes volt, mi több, sorra dőltek meg Európa-szerte a hőmérsékleti csúcsok, tavak apadtak ki, folyók száradtak ki - olvasható a 24.hu oldalán. Az olaszországi Pó július végére szinte teljesen eltűnt, és Magyarországon is rég nem látott aszály söpört végig. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 1901 óta nem volt ilyen forró nyarunk, egymást érték a hőségriasztások, eközben az Egyesült Királyságban először mértek 40 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet, és a világon első alkalommal neveztek el egy hőhullámot, méghozzá épp Spanyolországban.

Arról azonban megoszlik a szakértők véleménye, hogy a jelenségben mekkora szerepe volt a klímaváltozásnak. Egy-egy extrém időjárási eseményt ugyanis nem könnyű a globális felmelegedéshez kötni, az viszont biztos, hogy az éghajlati átalakulás miatt egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak a szélsőséges események. Ez pedig beláthatatlan következményekkel fog járni. A szakértők már az idei hőség közepette figyelmeztettek: a forróságnak rengeteg áldozata lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aztán a közelmúltban bejelentette: a becslések alapján legalább 15 ezer európai halt meg a nyári hőhullámokban, a legsúlyosabb helyzet Németországban és Spanyolországban alakult ki. A klímaváltozás hatásai folyamatosan erősödnek a kontinensen, mindez pedig azt jelenti, hogy egyre több európai egészsége kerül veszélybe.

A klímaváltozás az emberi szervezetre is hatással lehet

Bár a globális felmelegedésről szóló hírekben visszatérő elem, hogy a folyamat fenyegeti szervezetünket, a részletekkel sokan nincsenek tisztában. De vajon miért is jelent veszélyt az emberiségre a bolygó átalakulása? Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a klímaváltozás nem egyenlő a felmelegedéssel. Tény, hogy az üvegházhatású gázok ipari mértékű kibocsátása miatt hosszú távon egyre magasabb a légkör és az óceánok átlaghőmérséklete, a helyzet viszont ennél jóval bonyolultabb. A földi éghajlati rendszer rendkívül komplex, számos tényező befolyásolja működését. A globális felmelegedés korában is megeshet, hogy egy kifejezetten forró esztendő után egy meglehetősen hűvös jön, vagy hogy egy áprilisi napon hó hullik.

A klímaváltozás egyik következménye valójában éppen ez: minden kiszámíthatatlanabb, kaotikusabb lesz. Nem csak a forró időszakok válnak erőteljesebbé és sűrűbbé, egyéb extrém időjárási eseményekkel, köztük szélsőséges csapadékozással, viharokkal, sőt fagyokkal is számolni kell. A fentiekből következik, hogy a klímaváltozás árnyékában a hősokk mellett egyéb, az egészségre káros veszélyek is leselkednek a Föld népességére. A WHO-nál egyenesen úgy vélik, hogy a globális felmelegedés jelenleg a legnagyobb egészségi veszély, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie.

Az éghajlati átalakulás ezen kívül a különböző kórokozók terjedését is befolyásolja, az emisszió pedig közvetlen módon a légzőszerveket fenyegeti. A csapadékhiány és más jelenségek ráadásul az élelmiszerbiztonságot és a vízellátást sodorják veszélybe, ami további kihívást jelent az egészségügynek. Ez pedig nem csak a jövő generációinak problémája: a megváltozott körülmények miatt már most is világszerte emberek tömegei betegednek, illetve halnak meg, a helyzet pedig egyre aggasztóbb: a munkaerőkiesés minden szektort fenyeget, a lebetegedő emberek kezelése rengeteg pénzt emészt fel, az egészségügy pedig sok helyen már eleve túl van terhelve.

Egyre jobban megviselik a testet a kánikulák

Az biztos, hogy a globális felmelegedés egészségi hatásai között kiemelten érdemes beszélni az egyre gyakoribb és durvább kánikulák következményeiről. A forróság az emberi testet több módon is érinti, a szív- és érrendszertől az agyműködésig rengeteg területet befolyásol. A gyermekek, idősek és fizikai munkát végzők különösen fenyegetettek, de bárki veszélybe kerülhet. A megnövekedett verejtékezés miatt több folyadékot és értékes sót veszít a szervezet, így idővel akár a kiszáradás tünetei is jelentkezhetnek. És ha valaki nem jut kellő mennyiségű folyadékhoz, a teste pedig nem képes lehűlni, hőkimerülés lép fel. Ez egyebek mellett gyengeséghez, fejfájáshoz, hányáshoz, szédüléshez, görcsökhöz és akár ájuláshoz is vezethet. A hőkimerülést követő, még veszélyesebb állapot a hőguta, amikor a testhőmérséklet vészesen megemelkedik. Kezelés nélkül rohamok, kóma, sőt életveszély alakulhat ki.

A forróság emellett gyorsabb szívveréshez és alacsonyabb vérnyomást eredményezhet, a megterhelés fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A meleg a közérzetet és a koncentrációs képességet is befolyásolja, az éjszakai hőség pedig kialvatlansághoz vezethet. Ez aztán egyéb, látszólag nem kapcsolódó problémákat okozhat, a kánikulai napokon például nagyobb számban fordulnak elő balesetek, amiért egyes kutatók a csökkent figyelmet teszik felelőssé. Európában egyébként az éghajlatváltozáshoz köthető egészségi fenyegetettség terén éppen a nyári forróság okoz kiemelten nagy gondot.

Egyre gyakoribbak lesznek a járványok is

A klímaváltozás korában azonban az egyéb extrém időjárási események is veszélyeztetik közvetlenül vagy közvetetten az emberi egészséget. A problémát súlyosbítja, hogy a fokozódó kiszámíthatatlanság miatt egyre nehezebb felkészülni. Egy heves esőzésnél például a rövid idő alatt lezúduló csapadék önmagában fenyegetést jelent a lakosságra, az esőzést pedig erózió, földcsuszamlások vagy tartósabb áradások követhetik. Egy elárasztott városban a higiénia is drasztikusan romlik, ami elősegíti a kórokozók terjedését. A kolerás megbetegedések száma az utóbbi időszakban számos térségben nőtt, a szakértők pedig úgy vélik, hogy ez részben az áradásoknak, pontosabban a szennyezett víznek való kitettségnek tudható be.

A járványkockázat az emelkedő tengerszint, az elsivatagosodás és egyéb pusztító folyamatok miatti migráció hatására is fokozódhat. A menekülttáborokban az összezsúfolt emberek és a rossz tisztasági körülmények ideális környezetet teremtenek ahhoz, hogy a kórokozók gyorsan vándoroljanak egyik gazdatestről a másikra. A hosszú távon megfigyelhető felmelegedés eközben elősegíti bizonyos vírusok és baktériumok terjedését. Egyes kórokozók vektorállatai az átalakulások nyerteseiként új területekre érhetnek el, ez a probléma Magyarországon kifejezetten fenyegető. Ahogy például Dr. Kemenesi Gábor virológus fogalmazott: a szúnyog a Zika-vírus számára például ugródeszka lehet. A melegedéssel olvadó jégből és permafrosztból eközben eddig nem látott kórokozók bukkanhatnak elő, új betegségeket zúdítva fajunkra.

Százezrek, de akár milliók is áldozatává válhatnak a folyamatnak

A klímaváltozás egészségi hatásai tehát szerteágazóak, az egyes időjárási eseményeket pedig sokszor nem lehet egyértelműen az éghajlati átalakuláshoz kötni. Éppen emiatt nem egyszerű annak felmérése sem, hogy a globális felmelegedés jelenleg pontosan mekkora egészségi kárt idéz elő. A jövő körülményeivel kapcsolatban is sok a bizonytalanság, hiszen a klimatikus átalakulás mértéke nincs kőbe vésve, nagyban befolyásolja például, hogy belátható időn belül teszünk-e lényegi lépéseket az emisszió mérsékléséért. Ez tehát az előrejelzéseket is megnehezíti. Ebből adódik, hogy a vonatkozó becslések igen tág határok között mozognak.

Egy dologban ugyanakkor így is egyetért a szakértők többsége: már napjainkban is elkeserítő a helyzet, ám a mostaninál is rosszabb időszak vár ránk. Egy, a Monash Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2021-ben arra jutott, hogy a szélsőségesen forró és hideg időjárás évente több mint ötmillió ember haláláért felelős világszerte. A szakértők arra számítanak, hogy a felmelegedés miatt a számok a következő évtizedekben tovább nőnek.

A WHO becslései alapján 2030 és 2050 között az éghajlatváltozáshoz köthető alultápláltság, malária, hasmenéses betegségek és hőstressz hatására évente 250 ezer ember veszti majd életét. A jelenség közvetlen módon 2030-ban 2-4 milliárd dollár kárt okozhat a gazdaságnak. A globális felmelegedés következményei leginkább Közép-Amerikát, a Közel-Keletet, Ázsia egyes részeit, Közép- és Kelet-Afrikát sújtják, de Európa, így Magyarország sincs biztonságban. A különösen érintett országokban bő 25 év múlva 15%-kal magasabb lehet a halálozás, mint a kevésbé veszélyeztetett területeken.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06