A szélsőséges időjárási helyzetek néhány évtizeddel ezelőtt még ritkaságnak számítottak, ma viszont egy szezonban akár többször is visszatérhetnek. A mostanában menetrendszerűen érkező tavaszi fagyokról például húsz évvel ezelőtt még csak hírből lehetett hallani, de a szupercella és a légzuhatag kifejezések is csak az elmúlt években kerültek be a köztudatba.

De vajon mikor gyorsultak fel igazán a légkörben zajló változások? Miért lettek gyakoribbak a sarkvidéki hidegbetörések? Mivel magyarázható az, hogy a hazánkat elérő frontok hamar elgyengülnek és miért maradtak el mostanában a helyben képződő zivatarok? Ezekről a változásokról beszélt az Alapvetés podcast legújabb epizódjában Tóth Tamás, a HungaroMet és az MTVA meteorológusa.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencébe érkező víz megőrzése és a vízmegtartásos gazdálkodási módszerekre való átállás döntő tényező lehet abban, hogy mennyire marad életképes a magyar mezőgazdaság a következő időszakban. Mint mondta, remélhetőleg most ez a néhány nagyon száraz nyár megmutatta, hogy ebbe komolyan invesztálni kell és minél több vizet itt kell tartani. Hozzátette: az Alföldön pillanatnyilag sok helyen olyan alacsony a talajvízszint, hogy "nagyon bőven, nagyon sok millió köbméter vizet képes lenne még befogadni azon kívül, amit a természet pótolni tud".