Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az idei év ismét gazdag volt az időjárási szélsőségekben: a késő tavaszi fagyokat súlyos aszály követte, később pedig heves zivatarok, jégverések, légzuhatagok és hőhullámok nehezítették a gazdák dolgát és a lakosság mindennapjait. Mindeközben ráadásul szinte egyetlen olyan nap sem telt el, amikor ne került volna szóba az országunkban egyre inkább elmélyülő aszály. Márpedig a 21. század mezőgazdaságának sikere vagy kudarca egyetlen dolgon múlik, a vízen.
Ma már nem az a kérdés, hogy mikor lesz aszály és pláne nem az, hogy lesz-e. A kérdés sokkal inkább az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni és hogyan tudunk megfelelő alkalmazkodási stratégiákat kidolgozni
– hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a vízmegtartás nemzetstratégiai fontosságáról szóló sajtótájékoztatón Gödöllőn, amelyen az Agrárszektor is részt vett. Az intézmény vezetője hozzátette: amikor a közbeszédben előkerül az aszály elleni védekezés, a legtöbben azt csak az öntözéssel kapcsolják össze, holott annál sokkal többről van szó.
Borzasztó, milyen nyarak várnak ránk a jövőben: minden megváltozhat
Hazánkban a talaj a legnagyobb víztározó, hiszen az fogadja be azt a nedvességet, azt a csapadékmennyiséget, amivel gazdálkodni kell. Ma azonban Magyarországon olyan gazdálkodást folytatunk, melynek hatására a talajba kerülő nedvesség közel 50 százalékát elpazaroljuk. Hiába hullik tehát átlagosan 500 mm csapadék, valójában olyan, mintha csak 250 mm hullana, a másik 250 mm – főként az alkalmazott forgatásos technológia miatt – egész egyszerűen elillan a légkörben.
Át kell írni a tankönyveket
Az első feladat Gyuricza Csaba szerint az, hogy tudatosítsuk mindenkiben a technológiai váltás szükségességét, a forgatás nélküli művelés és a talajfelszín borítása révén ugyanis nagymértékben csökkenthető a párolgási veszteség. Öntözésről és öntözésfejlesztésről pedig csak akkor szabad és érdemes gondolkodni és beszélni, ha előtte már mindent megtettünk a felszínre, a talajba kerülő csapadék megőrzéséért és mindent megtettünk a veszteség minimalizálása érdekében.
Még én is úgy tanultam és úgy is tanítottam hosszú éveken keresztül, hogy a gabonafélék betakarítása után azonnal el kell végezni a tarlóhántást. Mai klímaviszonyok között azonban ez már nem érvényes. Helyette hosszú, magas tarlót kell hagyni, a tarlóhántást pedig aszályos időszakban el kell hagyni, hiszen azzal csak a vízveszteség erősödik tovább. Ennek megfelelően át kell írni a tankönyveket, át kell írni a gazdálkodási stratégiákat és a társadalom minden szegmensében, a gazdálkodói és a döntéshozói oldalon is tudatformálásra és szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy elfogadjuk, hogy 20-30-40 évvel ezelőtti módszereket sablonszerűen ma már nem alkalmazhatunk a mezőgazdaságban
– emelte ki Gyuricza Csaba, majd hozzátette: nincs időnk. Az aszályhoz kapcsolódó károk ugyanis minden évben százmilliárdokra rúgnak, ezért elemi feladatunk és kötelességünk, hogy nagyon komoly összefogással mérsékeljük ezeket a károkat.
Senki ne várja, hogy a folyamat gyors lesz
A gödöllői sajtótájékoztatón Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arra emlékeztetett, hogy hosszú idő után idén fordult elő először, hogy a februári hókészlet a Kárpátokban és az Alpokban nulla milliméter volt, ami komoly „hozzájárulást” jelentett az idei aszályhoz. Mint mondta, ilyen kevés víz nagyon régen érkezett Magyarországra, ám a beérkező vízmennyiség csökkenése mellett a vízhiányt erősíti az is, hogy a folyómedrek mélyültek és a talajba való beszivárogtatáshoz képest a párolgás aránya is nőtt. Ezek az arányszámok tehát jelentősen megváltoztak, ám ennek függvényében változott a stratégia is.
Mint azt Láng István kiemelte, a helyzet rendezése érdekében még ebben a ciklusban tizenhat olyan operatív program fog elindulni, amely kimondottan a vízpótlást, vízvisszatartást célozza, és csak három olyan, ami az árvízhez kapcsolódik, miközben ez az arány épp fordítva volt az előző ciklusban. Az átállási folyamat következő szakaszában a talajnedvesség állapotának javítása lesz a meghatározó, amelyben jelentősen számítanak a gazdálkodókra is. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy bár a vízgazdálkodás új irányt vett, senki ne várja, hogy ez a folyamat gyors lesz.
Komoly támogatást kaphat most az a gazda, aki ebbe belevág itthon
Armageddon felé közelítünk
A sajtótájékoztatón Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szintén beszélt arról, hogy az elmúlt hat gazdasági évből öt volt aszályos, és csak egy évben volt nagyjából kielégítő a lehullott csapadék mennyisége, ám annak eloszlása sem volt teljes mértékben összeegyeztethető az agrárgazdasággal és a növények fenológiai, valamint ökológiai igényével. Mindez azt is jelenti, hogy hat termelési ciklusból ötben veszélyeztetve volt a hozam és a gazdák jövedelme, sőt a magyarországi ökoszisztémák állapota is.
Ilyen körülmények között nagy szerencsének mondható, hogy az őszi gabona betakarítása után ki lehet jelenteni: az ország kenyere a következő betakarításig biztosított.
A gazdák jövedelme azonban már kérdéses, ahogy az is, hogy más növényfajok mennyire fogják bírni a versenyt a klímaváltozással, a vízhiánnyal, a felmelegedéssel, valamint azzal, hogy néha úgy érezzük, mintha két Nap sütne egyszerre ránk. Mindez együtt a tavaszi faggyal, a különböző kórokozókkal, az új kártevők megjelenésével és egyéb más problémákkal olyan, mintha egy armageddon felé közelítene Európa és benne a Kárpát-medence klímája
– jelentette ki az államtitkár, majd hozzátette: mindez a vízügyi ágazat szakembereitől és az agrárium dolgozóitól egyaránt igényli a szemléletváltást, a víztakarékos művelési módokat, valamint az állandó talajborítottsággal és a szerves anyagok visszapótlásával összefüggő gyakorlatok elsajátítását.
Akik a jó utat választották - Hogyan épült fel egy talajmegőrző gazdaság?
Nyílnak a pénzcsapok
Hubai Imre a gödöllői sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az Agrárminisztérium már az elmúlt években is jelentős figyelmet fordított a vízmegtartásra, szeptemberben pedig további jelentős öntözésfejlesztési pályázatokat írnak ki. Szeptember 2-től érhető el például az a 16,5 milliárd forint keretösszegű pályázat, amelyre vízgazdálkodási közösségek vagy egyéni öntözési tevékenységet folytató gazdálkodók pályázhatnak, hogy megvalósíthassák öntözőtelepükön azokat a beruházásokat, aminek segítségével el tudják juttatni a növények tövéig az öntözővizet.
Emellett szeptember 4-től közzéteszik azt a 2 milliárdos keretösszegű pályázatot is, amely a kapcsolódó engedélyek, a tervezés vagy az üzembentartás költségeire nyújt fedezetet; szeptember 30-át követően pedig azt az öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát javító, mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatását segítő pályázatot is, amelynek teljes keretösszege 49,5 milliárd forint. Hubai Imre hozzátette: a keretösszeg finanszírozása 80 százalékban a magyar állam, 20 százalékban pedig az Európai Unió hozzájárulásából valósul meg.
Új támogatás jön a magyar gazdáknak: szeptemberben nyílik a lehetőség
Az államtitkár szerint ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy legyen Magyarországnak egy friss meliorációs katasztere. A döntéshozóknak ugyanis naprakész információkkal kell rendelkezniük arról, hogy pontosan milyen műszaki állapotban, kinek a tulajdonában és kinek a kezelésében van az a közel 575 ezer hektárnyi meliorált terület és az a nagyjából 50 ezer kilométernyi csatorna, amely a rendszerek működésében kulcsszerepet tölt be. Néhol ugyanis még az is kérdéses, hogy ezek valóban léteznek vagy csak szájhagyomány útján.
Ha pedig a felmérés során az derül ki, hogy helyreállításra van szükség, akkor meg kell keresni azt a legjobb konstrukciót, ami akár a vízgazdálkodás öntözési célú fejlesztését, akár a vízmegtartást, akár a víz tájban való kormányzását hatékonyan fogja tudni szolgálni.
