Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
A vízhiányos időszakok egyre gyakoribbá válása napjaink egyik legsúlyosabb kihívása a mezőgazdaság számára, különösen Magyarországon, ahol az éghajlatváltozás Európa más országaihoz képest, még inkább érzékelhető változásokat okoz. Hubai Imre mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján hazánkat az aszály és az elsivatagosodás fenyegeti leginkább, amivel párhuzamosan rendre jelentkezik a tavaszi fagy. Azt gondolnánk, hogy az agrárium érdekeltségében lévő vízgazdálkodási létesítmények ma még elsősorban öntözési célokat vagy a haltenyésztést szolgálják, de sok közülük alkalmas, vagy alkalmas lehetne nagy mennyiségű felszíni víz befogadására és tározására, de ott vannak még egyfajta rejtett potenciálként a szárazon álló holtágak, csatornák, digógödrök, egykori tómedrek, mocsarak, vizes élőhelyek, de a füves puszták és az erdőségek is.
A júniusi hősokkot nem feledteti a mostani eső sem
A ma tájban tárolt vízkészlet helyi jelentőségét már senki sem kérdőjelezi meg, ám ebben még hatalmas, eddig kihasználatlan tartalékunk van, amit, ha feltöltünk és működtetni kezdünk, akkor a talajba szivárgó, elpárologtatható víz által jelentősen növelhető lenne a nagy kiterjedésű aszály károsítása elleni eszköztárunk. A gazdák már ébredeznek, keresik a lehetőségeket és az elmúlt években elszenvedett tapasztalatokra építve ebben a tekintetben egyre nő az együttműködési hajlandóság a vízügy és az agrárszektor között. Jelentős előre lepések történtek többek között a gazdák fenntartható vízgazdálkodási közösségei által az öntözésfejlesztés terén is, és járulékos nyereség, hogy addig is, ameddig a további főművi fejlesztések előkészítés alatt állnak, az ágazat megtanult együtt élni a kapacitások hiányosságaival.
A vízpótlás, amely alatt elsősorban az öntözést értjük, jelenleg mintegy 120-150 ezer hektár vízjogilag rendezett vagy „egynyaras” öntözéssel érintett mezőgazdasági területet érint, ebből évente 85-90 ezer hektáron folyik tényleges öntözés. Ez azt jelenti, hogy a hazai mezőgazdasági területek csupán körülbelül 2 százaléka öntözhető, de ez ne téveszen meg senkit, mert amennyiben tovább szárazodik a klímánk, de a folyóinkból fel tudunk halmozni a tájban további készleteket, a szakmai háttér és az igény is megvan mind az állami, mind az üzemi öntözéses infrastruktúra további fejlesztésére.
A hazai szántóterületeknek a 2 százaléka öntözhető, és bár ez még nem elégséges, egyre nagyobb hangsúlyt kap az öntözési technológiák fejlesztése, illetve a vízfelhasználás hatékonyabbá tétele mellett a vízmegtartás is
– fogalmazott Hubai Imre az Agrárszektornak.
A szárazodás különösen azokat a területeket fenyegeti, amelyek korábban vízborítás alatt álltak, de az elmúlt évszázadokban megfosztottuk őket éltető elemüktől, a víztől, hogy termőföldeket nyerjünk. A tartós aszály és az Alföldre jellemző csapadékhiány miatt a légköri aszály és a hőhullámok is komoly károkat okoznak, amit csak azelpárologtatható vízzel tudunk kompenzálni. Ha nyárra nincs betárolt vizünk, ez a folyamat súlyos következményekkel járhat, hiszen nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem a táj vízháztartása mellett a klíma egyensúlya és néhol már a megélhetés is veszélybe kerül.
Nagy István: ingyen biztosítja a kormány a gazdáknak az öntözővizet
A vizekben bővelkedő Kárpát-medence egyre szárazodó térséggé válik, ami komoly figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy hogyan tudnánk több vizet tárolni a talajban, fenntartható módon pótolni a növények számára felvehető felszín alatti készleteket
– emeli ki az államtitkár.
Hogyan léphetünk előre a vízgazdálkodásban?
Hubai Imre elmondta, a vizet meg kell fogni, a víznek teret kell adni és legalább ott, ahol van készlet és kielégíthetőek az igények, együttműködésre van szükség az állam, a gazdák és a vízügy között. Évente akár másfél Balatonnak megfelelő víztöbbletet is be kellene tudnunk fogadni, tárolni, és a klíma hűtésére, akár öntözésre is felhasználni. Az egyre növekvő energiaköltségek és párolgási veszteségek miatt már elterjedtek a víztakarékos öntözési technológiák, ami a felszín alatti vízpótlási lehetőségek kiaknázásával akár felfogható úgy is, hogy miközben az agrár GDP-t növelik az öntözéssel, a gazdák egyben a közjót is szolgálják, és saját költségükön mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hűtsék a tájat.
A vízgazdálkodásban egyaránt jelen van a belvíz és az aszály kezelése, amelyek látszólag ellentétes problémák, ugyanakkor mindkettő megoldása szorosan összefügg a készletek megfelelő menedzselésével. Kiemelte, hogy a vízjogi engedélyek kiadásához szükséges háttér bővítése napirenden van, és vízszűke esetén a menetrendek kialakításához szükséges szolgáltatási szerződések szerepe is felértékelődött, hiszen csak így lehet mindenki számára felelősen, átláthatóan kezelni a vízkészleteket és biztosítani a vízigények prioritását súlyos, aszályos időszakokban.
Óriási a baj: megismétlődhet a 2022-es év Magyarországon
A gazdák számára a víz megtartásának legegyszerűbb, mégis kulcsfontosságú eszköze, ha nem engedik lefolyni a vizet a földjeikről. A vízelvezetők megfelelő zárása, a feltölthető csatornák rendezettsége és a víz visszatartása segíti a talajnedvesség megőrzését, és csökkentheti az öntözési igényt. Ez a tudatos vízgazdálkodási szemlélet alapvető ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes maradjon a jövőben is.
Ha több vizet szeretnénk a növényeinknek juttatni, az nem feltétlenül jelent mindig öntözést, van, hogy már az is sokat jelent, ha a termőföld szélén a csatornákban, mélyfekvésű területeken megcsillan a víztükör
– magyarázza Hubai Imre.
Fenntartható ez az állapot?
Végül az államtitkár a fenntarthatóság kérdésére is kitért, egyértelművé téve, hogy véleménye szerint a vízgazdálkodás jelenlegi gyakorlata, már csak a művek állapota miatt sem tartható fenn. Az Aszályvédelmi akcióterv keretében egy olyan átfogó, vízpótlást és vízmegtartást eredményező, azonnali eredményeket hozó program indult, amely már most látszik, hogy az idei esztendő tapasztalatait leszűrve, alapjaiban fogja átírni a vízgazdálkodáshoz köthető gyakorlatokat.
Hubai Imre hozzátette, hogy ez nem csupán technikai fejlesztések sorozata, hanem egy új szemlélet megjelenése a vízgazdálkodásban, ahol az állami szerepvállalás, a mezőgazdasági termelés, a klímavédelem, a természetes és mesterséges tározó terek és a vízkormányzás folyamatának összhangja kerül előtérbe. A gazdák számára pedig újabb fejezetek nyílnak a vizes élőhelyek létrehozása, és az öntözésfejlesztés terén, már „csak” a szükséges és elégséges vízkészletet és kínálatot kell biztosítani, amihez az állami beavatkozásokat is hozzá kell tudni igazítani.
