Az Agrárminisztérium és az MBH Bank együttműködése az elmúlt két évben látványos projekteket tett lehetővé. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban átfogó vadmacskavédelmi program indult genetikai monitorozással és élőhelyfelmérésekkel. A Hortobágyi Nemzeti Parkban jeladós kutatások segítik a székicsér-populáció megőrzését, amely komoly kihívásokkal néz szembe az élőhelyek átalakulása miatt. A Kiskunságban napelemes vízpótló rendszer épült ki a klímaváltozás miatt veszélyeztetett szikes élőhelyek fenntartására, a Duna–Dráva Nemzeti Parkban pedig új úszó költősziget támogatja a csérfajok szaporodását. Megújult a Bükki Nemzeti Park Szinva–Szeleta tanösvénye is, amelyhez szemléletformáló munkavállalói programok kapcsolódnak.

Élen akarunk lenni az ESG tekintetében, hiszen mi felelősek vagyunk mint nagyvállalat az ökológiai lábnyomunkért, ugyanis több mint 9000 munkavállalónk van.

– hangsúlyozta Puskás Adrás, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.

Hozzátette, hogy ahol nincs odafigyelés az eltűnő élőhelyekre és fajokra, ott sérülhet az agrárium, de akár a pénzügy is. Puskás András arról is beszélt, hogy a nemzeti parkokkal való együttműködés azt is bizonyítja, hogy hosszú távú stratégiai szereplőként tekintenek a természetvédelmi területekre. Az elmúlt évek sikerei, mint például a vadmacskás genetikai program vagy a székicsérkutatás csak megerősítették abban, hogy a biodiverzitási célok eléréséhez a vállalati szektornak is aktívan hozzá kell járulnia.

A következő években négy új projekt indul

A most bejelentett újabb támogatásnak köszönhetően négy friss fejlesztés valósul meg:

• felújítják a Baradla-barlang kültéri fogadóterének egy részét az Aggteleki Nemzeti Parkban,
• folytatódik a Kiskunsági Nemzeti Park vízvisszatartási projektje,
• a Körös–Maros Nemzeti Parkban Kopáncs-pusztán bővül a vízellátási infrastruktúra,
• a Bükki Nemzeti Parkban pedig új madármentési infrastruktúra épül.

A fejlesztések illeszkednek a Kunming–Montreal Globális Biodiverzitás Keretrendszer célkitűzéseihez, amely 2030-ra a természetvédelmi trendek megfordítását tűzte ki. Ennek a programnak a jelentőségéről Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára beszélt, aki szerint a hazai élőhelyek megőrzése nemcsak szakmai, hanem társadalmi ügy is.

A Kárpát-medencében rendkívül gazdag természeti területtel rendelkezünk, 45 közösségi élőhelyet és több mint 200 állat és növényfaj állományát kell megőriznünk.

Balczó Bertalan szerint fontos, hogy a nemzeti park igazgatóságok megfelelő infrastruktúrát, eszközöket és anyagi hátteret kapjanak. Hozzátette, a biodiverzitás védelme globális szinten is sürgető, és a következő években több száz milliárd dollárnyi forrásra lesz szükség világszerte a természet helyreállításához.

A biodiverzitás adja azt a stabilitást, amivel a természeti változásokkal szembe tudunk nézni, a beporzástól a tiszta vízig minden ebből a sokféleségből fakad.