Magyarország folyóinak egyik csodaszép eseménye a kérészek, a tiszavirágok és a dunavirágok rajzása. Ezekre a különleges életmódot folytató rovarokra azonban nagy veszélyt jelentenek a hidak, melyek kettős optikai hatáson alapuló ökológiai csapdát képeznek. Egyrészt ezek fényei már messziről odavonzzák a kérészeket, másrészt pedig hídon az aszfaltút úgynevezett poláros jele leszállásra és petézésre készteti a rovarokat, olyan hatást keltve, mintha az vízfelszín volna.

A világon elsőként 2019 tavaszán a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon épült ki egy spektrálisan optimalizált kérészvédő fénysorompó, amely képes megakadályozni a védett dunavirág tömeges pusztulását a szárazföldön. Azóta már a rajzások közelében található legtöbb hidat felszerelték ilyen eszközzel, de sajnos a tavalyi évben a Megyeri híd még halálos csapdát jelentett a kérészek számára.

Korábban a természetfotós Ujvári Zsolt a közösségi oldalán osztotta meg a dunavirágzásról készült látványos képeit. Az egyiken jól lehetett látni, hogy a kérészek a Megyeri hídon halnak meg és a petéik is a betonfelületen maradnak. Most azonban jó hír érkezett az ügyben, amit Kriska György, az ELTE Biológiai Intézetének docense tett közzé közösségi oldalán.

A szakember arról számolt be posztjában, hogy a Magyar Közút szervezésében március 19-én, csütörtökön lezajlott az első helyszíni, szakértői szemle, ami a Megyeri híd kérészvédő fénysorompójának megvalósítását készíti elő, így a nyári rajzásra már ez a híd is védett lesz. Kriska Győrgy arról is részletesen írt, hogy a dunavirág lárvákkal benépesített mederrészek segítik a vízbázisok jó ökológiai állapotának megőrzését, többek között ezért is fontos a kérészvédő eszköz felszerelése a Megyeri hídra.