Az inváziós fajok térnyerése ma már nemcsak természetvédelmi kérdés, közvetlenül érinti a vízgazdálkodást, a turizmust és a területfejlesztést is.
A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak a heves, rövid ideig tartó csapadékok, ugyanakkor hosszabb száraz periódusok és aszályok is előfordulnak.
Kezdetét vette a balin, a süllő, a kősüllő és a sügér tilalmi ideje a magyar vizeken.
Árhullám vonul le legnagyobb hazai folyónkon, de készültségi szintet elérő vízállás sehol sem várható.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park közösségi oldalán megosztott dokumentumok drámai képet mutatnak a vadállomány által okozott környezeti károkról.
A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete és az RDHSZ együttműködési megállapodást kötött a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztése érdekében.
Nyomravezetői díjat ajánlottak a Tass térségében lelőtt kis kárókatonák ügyében.
Legutóbb ilyen mértékű jégzajlásra még 2017 januárjában volt példa a Dunán itthon.
A Balaton után a hétvégére a Tisza-tó felszínét is összefüggő jégtakaró borította be.
A fagyos időben nem csak a Balaton fagyott be, hanem hazánk legnagyobb folyóján is megjelentek a jégtáblák.
A fényképek alapján később halkutatók segítségével sikerült egyértelműen meghatározni a halfajt.
A Dunántúl déli részén és a Duna-Tisza köze déli felén hullhat a legtöbb hó kedd reggelig, keleten, délkeleten viszont eső, havas eső, sőt ónos eső is eshet.
December 15-től jégtörő hajók tartanak folyamatos ügyeletet a Dunán, a Tiszán és a Balatonon.
Hatalmas harcsát fogtak ki a mohácsi Duna-szakaszon, amelyet a mérlegelést követően visszaengedtek természetes élőhelyére.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában.
Június vége után október 13-án újra elkapták Stefánt, a Duna legendás halszörnyét.
Míg északon enyhe hajnalnak örvendhettünk, 6-9 fokkal, addig délen jóval hidegebb volt.
Egy hivatalosan helyileg kihaltnak nyilvánított sima tokot fogtak ki a Dráva-folyóból Horvátországban.
Fagyos tájakra a Duna-Tisza közén és az Északi-középhegységben ébredhettünk itthon.
A Homokhátság ma már sokak számára erdőkkel, mozaikos tájjal és gazdag élővilággal azonosul, de ez nem mindig volt így.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
