A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
A Duna szokatlanul alacsony vízszintje jelentősen befolyásolja a hajózást, a mezőgazdaságot és a helyi ökoszisztémákat Magyarországon.
A kiinduló 85-86 ezerről 150 ezer hektárra nőtt az öntözött terület nagysága itthon.
A rezervátum létrehozásának fő célja a Mura-Dráva-Duna határvidék európai szinten is különleges.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint extrém alacsony kisvizek jellemezték a tavaszt.
Csütörtökön sokfelé mérhetünk majd 60 km/h körüli, helyenként akár 70 km/h feletti széllökéseket is.
Már megint jókora kontraszt alakult ki a nyugati és keleti régiók között itthon.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges hazánkban.
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
Közösen védi a madárvilágot az E.ON és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, biztonságossá teszik a fészkeket, oszlopokat, és egész évben együttműködnek a madarak védelméért.
V. Németh Zsolt: lezárulni látszik az a korszak, amikor védművek épültek, és az árvizek elleni védekezés volt a fókuszban.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan, hogy márciusban előbukkanjon a víz alól az Ínség-szikla.
Márciusban még soha nem volt olyan alacsony a Duna vízállása, hogy előbukkanjon az Ínség-szikla, most viszont lehet, hogy ez megtörténik.
Világrekord lehet a fogás, amennyiben a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség hivatalosan is elismeri.
Kritikusan alacsony szinten áll a hóban tárolt vízmennyiség a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein.
Első alkalommal sikerült hosszúszárnyú denevért találni a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Vértesbe.
Fokozottan védett növényfaj megóvását szolgáló fejlesztés indul a Pilis-tetőn itthon.
A hazai vízügyi szervezetek értékelték a szeptemberi árvízi védekezést a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja közreműködésével.
Magas hozzáadott érték nem (csak) a termelésben keletkezik.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
