Ijesztő jóslat érkezett az időjárásról: durva, ami Európára várhat a jövőben

Ijesztő jóslat érkezett az időjárásról: durva, ami Európára várhat a jövőben

Szászi Zoltán
A klímaváltozás miatt a világ több pontja, köztük hazánk tágabb régiója is jobban ki van téve a szárazságnak. A száraz telek és a folyók hozamának csökkenése pedig többszáz millió ember élelmezését és ivóvizét is veszélyeztethetik.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az, hogy ha nincs hó, kevesebb lesz a folyókban a víz, elég kézenfekvő megfigyelés. Azonban a klímaváltozás okozta csökkenő téli hómennyiségnek az éghajlatra való hatásai már összetettebbek. Egy új kutatás, aminek az eredményei a Nature tudományos magazinban jelentek meg, egyértelműen kimutatta, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt csökkenő téli hótakaró közvetlenül növeli a szárazságok kialakulását az északi féltekén. Ez pedig Észak-Amerikát és Európát különösen érinteni fogja a következő években. A jelenség több száz millió ember élelem- és ivóvízellátását érintheti, és hazánk tágabb régiója is a sérülékeny területek közé tartozik.

Ugyanaz az sújtja a Duna, Visztula, Dnyepper, és a Colorado folyókat

A kutatás az északi félteke hótakaróinak több évtizedes változását vizsgálta 1981 és 2020 között, és a kutatók megfigyelték 169 folyórendszer vízmennyiségének a változásait is. Ezek közül 82 esetben egyértelmű, hogy a mindenkori hótakaróval erősen összefüggő mintázatokat azonosítottak a folyók hozamában. 31 esetben pedig az emberi tevékenység egyértelmű befolyással volt a folyókra. A tanulmány ezen kívül a téli átlaghőmérséklettel kapcsolatba hozta a hótakaró mennyiségét. Ahhoz, hogy a hótakaró megfelelő mértékben megmaradjon, -8°C téli hőmérsékletre van szükség. Ekkor elég vastag téli hóréteg alakul ki, ami aztán a tavaszi hóolvadáskor feltölti a vízgyűjtő rendszereket, és az emberi lakosság számára elég vizet halmoz fel az ivóvíztartalék és az öntözővíz stabil és folyamatos utánpótlására. Melegebb telek esetén azonban nem marad meg a hóréteg, és így a folyók vízellátása sem stabil.

Hetven folyónál a kutatók egyértelműen csökkenő hozamokat mutattak ki az elmúlt negyven évben. Észak-Amerikában a utah-i Great Salt Lake vízgyűjtő rendszere, a Colorado folyó, az északkeleti államokon keresztül folyó Merramick, az új-angliai Connecticut folyó, illetve New York államban a Susquehanna, a Hudson és a Delaware folyók a legérintettebbek. Hazánk pontosan ugyanebben a helyzetben van, Európában a nagy kelet-európai folyók, a Don és a Dnyepper érintettek, Közép-Európában pedig a lengyel Visztula és a Duna azok, amiknek a vízgyűjtú területe a legnagyobb hótakaró-kiesést szenvedte el az elmúlt negyven évben, ez pedig a folyók hozamára egyértelműen negatív hatással volt.

Ráadásul, a hó eltűnése nem egyenesen arányos a felmelegedéssel. A -8°c-os téli hőméréklet egyfajta küszöb, ami alatt még a légköri pára inkább hó formájában marad meg, azonban ennél magasabb hőmérsékletnél a hótakaró eltűnése elkezd gyorsulni. A Euronews-nak arról nyilatkozott a tanulmány egyik szerzője, hogy bár az északi félteke nagyrészén, a szárazföld 81 százalékán azért hidegebb van ennél télen, sajnos pont a sűrűbben lakott vidékek vannak kitéve a hótakaró eltűnése miatti szárazságoknak. Ez több, mint kétmilliárd ember környezetét jelenti.

EZ IS ÉRDEKELHET

A téli időszak Magyarországon egyébként több okból is nagyon fontos a szárazság megelőzésében. Idén jól indult az év a gazdák számára, annyi volt a csapadék, hogy helyenként jelenleg belvízzel küzdenek. Tavaly év végén a decemberi csapadékmennyiség túllépte a sokéves átlagot, az ország egyes helyein kétszerese is volt a havi csapadékátlagnak. Azonban ez nem minden évben van így. A téli, csapadékos időjárás ideális esetben pótolja a talajok nedvességtartalmát, amikor alacsonyabb a párolgás, ám ha kevés a hó, ez elmaradhat. A 2022-es rekord aszály katasztrofális hatásaihoz hozzájárult az is, hogy már az év januárjától kevés csapadék jutott a földrekre. Akkor már februárban a hóesés hiánya miatti aszályveszélyre hívták fel a figyelmet a meteorológusok. Ráadásul, a szél tovább fokozta a talajok kiszáradását, és ez hozzájárult, hogy a nyári aszály végül katasztrofális csapásokat mért a mezőgazdaságra.

Forró, száraz évek, élelmezési válságok

A klímaváltozás hatásait a magyar gazdák amúgy is saját bőrükön érzik. Tavaly a 2022-es történelmi aszály után alaposan átalakult a szántóföldi növénytermesztésben a vetésszerkezet. 2023-ban az előző évhez képest 13 százalékkal nőtt az őszi búza termőterülete, egymillió hektár fölé, és az aszály által sújtott kukorica kárára. Tavaly aztán a csapadékos időjárás ellenére is sok helyen küzdöttek a kukoricatermelők, és többen inkább a cirok termelésében kezdték keresni a megoldást.

EZ IS ÉRDEKELHET

A tavalyi év viszont a világ több pontján is szárazságot hozott. Az ENSZ előrejelzései szerint idén a szárazság a világ több régióját is különösen érinteni fogja, mint Közép-Amerikát, Dél- és Délkelet-Ázsiát, az afrikai Száhel-övezetet és a kontinens déli felét. A New York Times nemrég számolt be róla, hogy az ENSZ becslései szerint az elmúlt két évben az emberiségnek mintegy egynegyedét, 1,84 milliárd embert sújtott szárazság az elmúlt két évben. Az indiai kormány a szárazság miatti terméskiesés hatására augusztusban exportkorlátozásokat vezetett be a rizsre. Mivel a dél-ázsiai ország a világ legnagyobb rizstermelője, tavaly a rizs ára a világpiacon olyan szintre ugrott, ami legutoljára a 2008-as világgazdasági válság alatt volt tapasztalható. A rizs termésmennyiségét idén is befolyásolhatja a a szélsőséges időjárás, a növény termesztése ki van téve a csendes-óceáni El Niño jelenségnek, ami a NASA szerint még 2024 közepéig tartani fog. Az El Niño a világ összes termőföldjének egynegyedét érinti.

EZ IS ÉRDEKELHET

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Közel-Keleten három éve tartó szárazság van, ami a búza termésmennyiségét meredeken levitte és több millió embert sodort az éhezés közelébe. A folyamatban lévő ukrajnai háború pedig csak tovább destabilizálta a világ élelmiszerpiacát és növelte az élelmiszerinflációt. Ma az ENSZ szerint 258 millió ember néz szembe éhinséggel, ami minden eddigi rekordot felülmúl, és sokkal többen vannak kitéve súlyos éhezésnek, mint valaha.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?