A december végi árhullámok jelentősebb kár nélkül levonultak, de a belvízborítás számottevően nem csökkent, és az ünnepek idején jellemző 4-5 fok fölötti napi középhőmérsékletek mellett az őszi vetésekben már károk keletkeztek. A Hungaromet múlt héten jelezte: a tavalyi év utolsó napján és az új év első napjaiban sokfelé esett, ezen időszak csapadékösszege a Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben 5-15 milliméter között, míg máshol 1-5 milliméter között alakult.

A decemberi csapadékmennyiség országszerte meghaladta a sokéves átlagot, a Dunántúlon sokfelé több mint kétszerese esett az ilyenkor szokásos mennyiségnek.

A talajok felső egy méteres rétege továbbra is telített, vagy telítettség-közeli állapotban van, a még mélyebb rétegekbe is jut a vízből, ami a következő évre kedvező kilátást jelent. A belvízzel elöntött területek nagysága azonban tovább nőtt, főleg az Alföldön és a Kisalföldön vannak több mint egy hónapja belvízfoltok.

A hőmérséklet ráadásul az ünnepek körül és január első napjaiban is jelentősen, 5-8 Celsius-fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál. A mostani hideg, száraz idő éppen időben érkezett a nagyobb károk elkerüléséhez. Összességében tehát nagy probléma nincs a belvíz miatt.

500-600 ezer hektáron lehet gond

150-200 ezer hektár lehet a belvízzel elöntött terület jelenleg Magyarországon. Ennek egy jó része még nem vetésen van, vagyis ez a termelésben nem okoz problémát

– mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: ezen felül van még a károsan átnedvesedett terület, amelyet nem tart nyilván a statisztika, ez nagyjából 400 ezer hektárra tehető. Az ilyen területek állapotát ma még nem lehet teljesen felmérni, a következő hetek időjárásától függően pozitív vagy negatív irányba is változhat a helyzet ezeken a területeken.

Az utóbbi egy-két napban tapasztalt napos, szeles idő, jelentősen csökkenti az ilyen területek nagyságát, hiszen érdemi párolgást okoz.

A károsan átnedvesedett területek pontos mértéke persze nehezen meghatározható, általában a szakemberek úgy szokták becsülni, hogy a belvíz kétszerese lehet az ilyen földek nagysága. Ezeken a területeken a tömörödési folyamatok elindulnak, vagyis onnantól káros az átnedvesedés, ha a talajpórusok elkezdenek csökkenni, és a víz kiszorítja a levegőt a talajból. Amíg a belvíz szemmel látható, a káros átnedvesedés akár az amúgy jó állapotban lévő táblán belül is előfordulhat, vagyis a mértékét valóban csak saccolni lehet.

Hogy mindez hogyan érinti az idei termést, azt ma még nehéz megmondani, ahogy Petőházi Tamás fogalmazott:

erre majd térjünk vissza március-április környékén.

A következő hetekben dől el minden

Sok függ tehát attól, hogy a következő hetekben mennyi csapadék hullik, tartós esőzés esetén ugyanis jelentősen nőhet a károsodott, belvizes terület, míg a napos, szeles időjárás sokhelyütt normalizálhatja a földek állapotát.

Összességében Petőházi Tamás országos szinten nem lát problémát a jelenlegi helyzetben.

Teljesen normális, hogy egy kontinentális éghajlaton van télen belevíz, csak az elmúlt években nem volt ennyi csapadék. Annak idején, amikor én kezdtem a szakmát, akkor 200-300 ezer hektár belvíz volt, és azt mondták a nagy öregek, hogy akkor lesz jó termés az országban, ha van 300 ezer hektár belvíz, mert akkor tele van a talaj csapadékkal.

Az elnök szerint tehát országos szinten többet számít az a pozitívum, hogy van megfelelő talajnedvesség a földekben, mint az a negatívum, hogy bizonyos területeken belvíz van. Ez utóbbi ugyanis még nem olyan mértékű, hogy érdemben veszélyeztetné a 2024-es termést.

Természetesen lokálisan így is vannak problémák, Petőházi Tamás szerint nyilvánvalóan a mélyebben fekvő, sík területek, a Kisalföld és az Alföld egyes részei érintettek.

A talajművelésen sok múlik ilyenkor is

Nem lát különösebb problémát Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője sem, aki az Agrárszektornak elmondta: náluk alapvetően nincs belvíz.

Van néhány olyan mélyebb területünk a 64-es út mellett, amelyek mélyebben fekszenek, eredetileg rétek voltak. Itt az emlékezetes 2010-es évben szabályos tavak alakultak ki, traktorral, még lánctalpas gépekkel sem lehetett a területre menni. A korábbi, belvizes években is kezelhetetlen volt ez a terület. Jelenleg itt sincs semmi baj.

Az ismert gazdálkodó hozzátette ugyanakkor, hogy néhány hektáron emelkedhet a vízszint, ha a Sió csatornán több vizet eresztenek át, mivel ezek mélyebben fekszenek a csatornánál – a közlekedőedények törvénye szerint tehát itt kialakulhatnak tócsák, de nagy problémára így sem számít.

Csepregi Attila figyelmeztetett arra is, hogy a jó talajművelés sokat számít ezen a téren is. A belvizek elsőként ugyanis az elrontott talajokon alakulhatnak ki, ahol bizonyos mélységben egy tömör réteg jött létre.

A talajművelést tehát úgy kell elvégezni, hogy a talajok adott esetben a nagyobb mennyiségű vizet is be tudják fogadni – ez a kirívó szélsőségeket leszámítva alkalmassá teszi a területeket arra, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékkal is megbirkózzon a föld. Aszályos évben aztán ez tartalékot is jelent a növényeknek, vagyis segít abban is, hogy a terméshozamok ingadozását némileg tompítsa.

Maradhatna a napos, hideg idő

Egyelőre nincs tragédia a hagyományosan belvizesedésre hajlamos, az ország legmélyebb pontjaként, szemléletesen gyakorta „a lavór aljaként” emlegedett Gyomaendrőd, illetve Dévaványa környékén sem – mondta el az Agrárszektornak Bartha Sándor, a térségben gazdálkodó termelő. A Bartha Agrár Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a környék szántóterületeinek legfeljebb 10 százalékán van gond, különösen az egykori folyómedrek, vagy a talajhibás területek, szikesek esetében. A gazdálkodó szerint a pozitívumok közé sorolható ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapok időjárása talajvíz-készletnövekedést eredményezett, ez a mostani hideggel párosulva pedig az utóbbi időben nagyon elszaporodott rágcsálók ellen jó.

Bartha Sándor tehát bízik abban, hogy a mostani, télies időjárás megmarad, alapvetően hideg és száraz idő lenne most ideális a termelőknek – ebben az esetben még a problémás területekről is visszahúzódna a víz.

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt