Soha rosszabbat: kis bosszúság, nagyobb öröm a sok csapadék

Soha rosszabbat: kis bosszúság, nagyobb öröm a sok csapadék

Ha választani lehetne, inkább a mostani időjárásra szavaznának a termelők, mint a 2022-es év indulására – ebben értettek egyet az Agrárszektornak nyilatkozó gazdálkodók a mostani helyzet értékelésekor. A belvíz lokálisan okoz ugyan problémákat és egyelőre kérdéses még a károsan átnedvesedett talajok állapota és további sorsa is. Összességében ugyanakkor inkább kedvező fejlemény most, hogy kellő mennyiségű csapadék esett, amely a legtöbb helyen tartalékot képezhet a későbbiekben egy esetleges szárazabb periódus átvészelésére is. Az országosan tehát jóval nagyobb, problémamentes területek pozitívuma jóval meghaladja a belvízzel elöntött területeken keletkezett károk mértékét. Sok múlik ugyanakkor a következő hetek időjárásán: ha marad a hideg, napos idő, akkor országszerte javulhat a helyzet, további, jelentős csapadékhullám esetén már nem ilyen bíztató a kép.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A december végi árhullámok jelentősebb kár nélkül levonultak, de a belvízborítás számottevően nem csökkent, és az ünnepek idején jellemző 4-5 fok fölötti napi középhőmérsékletek mellett az őszi vetésekben már károk keletkeztek. A Hungaromet múlt héten jelezte: a tavalyi év utolsó napján és az új év első napjaiban sokfelé esett, ezen időszak csapadékösszege a Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben 5-15 milliméter között, míg máshol 1-5 milliméter között alakult.

A talajok felső egy méteres rétege továbbra is telített, vagy telítettség-közeli állapotban van, a még mélyebb rétegekbe is jut a vízből, ami a következő évre kedvező kilátást jelent. A belvízzel elöntött területek nagysága azonban tovább nőtt, főleg az Alföldön és a Kisalföldön vannak több mint egy hónapja belvízfoltok.

A hőmérséklet ráadásul az ünnepek körül és január első napjaiban is jelentősen, 5-8 Celsius-fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál. A mostani hideg, száraz idő éppen időben érkezett a nagyobb károk elkerüléséhez. Összességében tehát nagy probléma nincs a belvíz miatt.

500-600 ezer hektáron lehet gond

– mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: ezen felül van még a károsan átnedvesedett terület, amelyet nem tart nyilván a statisztika, ez nagyjából 400 ezer hektárra tehető. Az ilyen területek állapotát ma még nem lehet teljesen felmérni, a következő hetek időjárásától függően pozitív vagy negatív irányba is változhat a helyzet ezeken a területeken.

A károsan átnedvesedett területek pontos mértéke persze nehezen meghatározható, általában a szakemberek úgy szokták becsülni, hogy a belvíz kétszerese lehet az ilyen földek nagysága. Ezeken a területeken a tömörödési folyamatok elindulnak, vagyis onnantól káros az átnedvesedés, ha a talajpórusok elkezdenek csökkenni, és a víz kiszorítja a levegőt a talajból. Amíg a belvíz szemmel látható, a káros átnedvesedés akár az amúgy jó állapotban lévő táblán belül is előfordulhat, vagyis a mértékét valóban csak saccolni lehet.

Hogy mindez hogyan érinti az idei termést, azt ma még nehéz megmondani, ahogy Petőházi Tamás fogalmazott:

erre majd térjünk vissza március-április környékén.

A következő hetekben dől el minden

Sok függ tehát attól, hogy a következő hetekben mennyi csapadék hullik, tartós esőzés esetén ugyanis jelentősen nőhet a károsodott, belvizes terület, míg a napos, szeles időjárás sokhelyütt normalizálhatja a földek állapotát.

Összességében Petőházi Tamás országos szinten nem lát problémát a jelenlegi helyzetben.

Teljesen normális, hogy egy kontinentális éghajlaton van télen belevíz, csak az elmúlt években nem volt ennyi csapadék. Annak idején, amikor én kezdtem a szakmát, akkor 200-300 ezer hektár belvíz volt, és azt mondták a nagy öregek, hogy akkor lesz jó termés az országban, ha van 300 ezer hektár belvíz, mert akkor tele van a talaj csapadékkal.

Az elnök szerint tehát országos szinten többet számít az a pozitívum, hogy van megfelelő talajnedvesség a földekben, mint az a negatívum, hogy bizonyos területeken belvíz van. Ez utóbbi ugyanis még nem olyan mértékű, hogy érdemben veszélyeztetné a 2024-es termést.

Természetesen lokálisan így is vannak problémák, Petőházi Tamás szerint nyilvánvalóan a mélyebben fekvő, sík területek, a Kisalföld és az Alföld egyes részei érintettek.

A talajművelésen sok múlik ilyenkor is

Nem lát különösebb problémát Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője sem, aki az Agrárszektornak elmondta: náluk alapvetően nincs belvíz.

Van néhány olyan mélyebb területünk a 64-es út mellett, amelyek mélyebben fekszenek, eredetileg rétek voltak. Itt az emlékezetes 2010-es évben szabályos tavak alakultak ki, traktorral, még lánctalpas gépekkel sem lehetett a területre menni. A korábbi, belvizes években is kezelhetetlen volt ez a terület. Jelenleg itt sincs semmi baj.

Az ismert gazdálkodó hozzátette ugyanakkor, hogy néhány hektáron emelkedhet a vízszint, ha a Sió csatornán több vizet eresztenek át, mivel ezek mélyebben fekszenek a csatornánál – a közlekedőedények törvénye szerint tehát itt kialakulhatnak tócsák, de nagy problémára így sem számít.

A talajművelést tehát úgy kell elvégezni, hogy a talajok adott esetben a nagyobb mennyiségű vizet is be tudják fogadni – ez a kirívó szélsőségeket leszámítva alkalmassá teszi a területeket arra, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékkal is megbirkózzon a föld. Aszályos évben aztán ez tartalékot is jelent a növényeknek, vagyis segít abban is, hogy a terméshozamok ingadozását némileg tompítsa.

Maradhatna a napos, hideg idő

Egyelőre nincs tragédia a hagyományosan belvizesedésre hajlamos, az ország legmélyebb pontjaként, szemléletesen gyakorta „a lavór aljaként” emlegedett Gyomaendrőd, illetve Dévaványa környékén sem – mondta el az Agrárszektornak Bartha Sándor, a térségben gazdálkodó termelő. A Bartha Agrár Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a környék szántóterületeinek legfeljebb 10 százalékán van gond, különösen az egykori folyómedrek, vagy a talajhibás területek, szikesek esetében. A gazdálkodó szerint a pozitívumok közé sorolható ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapok időjárása talajvíz-készletnövekedést eredményezett, ez a mostani hideggel párosulva pedig az utóbbi időben nagyon elszaporodott rágcsálók ellen jó.

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. július 13. 14:03