Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője szerint ami a magyar agráriumban a következő időszakban történni fog, arra még nem volt példa, és sokan nincsenek is felkészülve rá. A szakember úgy látja, hogy ha nem gondolkodunk előre, ha nem cselekszünk, akkor borzasztó nagy problémák lesznek. Mint mondta, minden problémára van megoldás, technológia, tudás és piac, csak ezt nagyon nehéz egybe összerendezni, és ezért van szükség az összefogásra az ágazaton belül. Fórián Zoltán beszélt arról is, hogy az Európai Unió sertéshús önellátása az elmúlt 25 évben 11%-kal csökkent, és az exportnál hasonló méretű visszaesést lehetett megfigyelni. Mindemellett Kína termelése és fogyasztása is nő, az ázsiai szuperhatalom önellátásra törekszik. Az agrárszakértő szerint a húsiparban a sertéságazatban nagyon nehezen lehet jövedelmet találni, de előrejelzése szerint a második félévben egy lassú áremelkedés fog megindulni, igaz ez nem lesz elég az első félév veszteségeinek ellensúlyozására. Így a 2026-os valószínűleg rossz éve lesz a sertéstartóknak.
Magyarország vonatkozásában elmondható, hogy az állomány és a termelés stagnálni fog, a fogyasztásban pedig lassú csökkenés várható. Bár az export kis mértékben bővülhet, az ágazatban a profit erősen ciklikus, így kijelenthető, hogy a jövedelmezőség alacsony lesz, a koncentráció pedig nőni fog
- mondta ki Fórián Zoltán.
A szakember a tejszektor helyzetét illetően rámutatott, hogy Európában a három évig tartó jó árak meghozták a termelési kedvet, aminek természetesen túltermelés lett a vége, és elkezdtek lefelé menni az árak. Nálunk ez a folyamat még tart, de összességében a második félévben itt is egy gyenge fellendülésre lehet számítani. Egyébként az ágazatban a termelési koncentráció növekvő tendenciát mutat, a termelés viszont nem. A tehénállomány csökken, a hozam nő, a fogyasztás szerkezete pedig erősen jövedelemfüggő. Itt óriási fejlesztésekre lenne szükség - tette hozzá.
Fórián Zoltán beszélt arról is, hogy a brojlerágazat jobb helyzetben van, mert itt magas az integráltság, magas a hazai tulajdon aránya és a tudatosság is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Európai Unióban a felnevelés és feldolgozás költségszintje jóval magasabb a nagy riválisoknál. A szakember emlékeztetett, az EU-ban elfogyasztott baromfihús 9%-a import, csirkemell esetében ez akár 25-30%-ot is elérheti, míg a Mercosur-megállapodás 300 millió csirkét vonhat ki az európai piacról.
Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke elmondta, hogy az afrikai sertéspestis 2018 óta itt van velünk, és ez valószínűleg a jövőben se fog változni. A jó hír, hogy a házisertés állományokba továbbra sem került be. Aggodalomra ad okot, hogy a vírus a horvát határ mentén terjed a vaddisznó állományban, ezért az M6, M61 és 6-os főút mentén nagy vaddisznó-gyérítést rendelt el, amelynek célja, hogy az összes vaddisznó eltűnjön ebből a térségből szeptemberig. A Nébih elnöke beszélt arról is, hogy a sertéságazatot az Aujeszky-betegség és a PRRS is sújtotta, de már folyamatban van mindkét érintett állomány felszámolása. Ennek során több ezer sertést kell leölni, ami a hazai tenyészállomány majdnem 5%-át jelenti, vagyis ekkora kibocsátás-csökkenés várható az ágazatban.
A madárinfluenzát illetően szerencsénk volt tavaly, ugyanis a járvány az északi és a nyugati európai országokat sújtotta - ismertette Nemes Imre. A szakember szerint amíg tavaly 300 járványkitörés volt Magyarországon, idén ez mindössze 14 telepet érintett. A kiskérődzőknél viszont nagyon rossz a járványügyi helyzet, tavaly nálunk a ragadós száj- és körömfájás komoly megrázkódtatást okozott az ágazatban, de tavaly év végén Cipruson és Görögországban is megjelent a vírus. Emellett Romániában, Görögországban és Bulgáriában megjelent a kiskérődzők pestise és a juhhimlő, ami miatt teljes tilalmat rendelt el az EU a szállításra.
Reméljük, hogy a továbbiakban is mindent meg tudunk tenni az élelmiszerbiztonság garantálására. És arra kérnék mindenkit, hogy legyünk türelemmel az új kormányzat iránt, szavazzunk nekik bizalmat
- tette hozzá Nemes Imre.
Nemes Imre beszélt arról is, hogy 2024 óta küzdünk egy kisebbfajta szalmonella-járvánnyal. Szerencsére a technológia fejlődik, így pontosan tudják követni a vírus terjedését. A Nébih elnöke kitért arra is, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével mintegy 120 jogszabály került megszüntetésre, így az ukrán mezőgazdasági termékekre bevezetett tilalmak is. De értesülései szerint ezekre a napokban meg fog jelenni az új tiltás. A Mercosur-egyezmény kapcsán a szakember elárulta, hogy az első ilyen csirkeszállítmány szalmonellás volt, így a jövőben meg kell majd erősíteni az európai biztonsági intézkedéseket. Ezek viszont csak akkor lehetnek eredményesek, ha lesznek következményeik. Egyelőre annyi történt, hogy az EU szeptembertől felfüggesztette a brazil csirke importját a nem megfelelő antibiotikum-felhasználás miatt. Ez egy jelzés a dél-amerikai országok, de akár Ukrajna felé is.
Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. K+F vezérigazgató helyettese szkeptikus volt a növekvő felvásárlási árak tekintetében, mint mondta, a partneri körükben megoszlanak a vélemények az önköltségi árakról. Ami tény, hogy a tejnél 160-170 forintnál kevesebbért nem lehet nagyüzemi körülmények között előállítani, míg most átlagosan 130 forint az átvételi ár, vagyis a termelők erős mínuszban vannak. A sertéstartásnál tavaly azt mondták, hogy egy hízón 15 ezer forintos mínusz van, ami már komoly veszteség. És most is 12,5-13 ezer forintos mínusznál figyelhető meg itt. A szakember szerint elég rossz a helyzet, de próbálnak bizakodók lenni. A partnereik körében két stratégia figyelhető meg: van, aki egyszerűsíti a teljes takarmány-receptúrát és költségcsökkentés végez, és van olyan is, aki előre menekül, és próbál fejleszteni a minőség és a mennyiség megtartása végett, mivel a másik út nagyobb veszteséggel járna. Gregosits Balázs beszélt arról is, hogy az állattartóknál nem látnak fizetésképtelenségre utaló jeleket.
Jelenleg a fogyasztói társadalom szeretne minél jobb, egészségesebb, antibiotikum-mentes és fenntarthatóan előállított élelmiszert fogyasztani, de mindezt még olcsóbban is
- mondta el Gregosits Balázs.
A Vitafort Zrt. K+F vezérigazgató helyettese elmondta, hogy két éve több mint 6 milliárd forintból épült takarmánykeverő üzemük. Ha nem is ez a legnagyobb, de mindenképp a legmodernebb ilyen üzem Európában. 2025-ben már elkezdtek foglalkozni az antibiotikum-mentesség gyakorlati megoldásaival. Az ágazatban óriási probléma, hogy a 10-15 legfontosabb alapanyagnál (aminosavak, lizin, metionin), csomagolóanyagoknál óriási áremelkedés, szállítás szintén drágul.
Gyurcsó Gábor, az UBM Csoport key account vezetője elmondta, hogy tavaly véghezvittek egy fontos akvizíciót, ami azért is fontos, mert a partnereknek szüksége van egy olyan magyar tulajdonú, stabil takarmánygyártó cégre, ami az ellátás-biztonságot szavatolni tudja. A cégcsoport idén a premixek nélkül mintegy 650 ezer tonna takarmányt fognak gyártani, ami a piaci részesedés 20%-a. A szakember szerint az év első fele nehéz időszak volt, voltak kapacitás-problémáik, de ezeket sikerült áthidalniuk. A második félévet viszont még nem látják előre, sok még kérdőjel. A takarmányipar jelenleg nyomás alatt van. Ami a brojlertakarmányokat illeti, ezek kiemelt fókuszban vannak, folyamatos fejlesztés és tesztelés náluk. Kérdés, hogyan tudnak költséghatékonyan olyan takarmányokat előállítani, amelyek ugyanazt tudják, mint a drágábbak.
Magyar takarmányipar egyedülálló Európában, mert finanszírozza a termelést, nekik is van egy erős kintlévőség-kezelésük, ami együttműködik a kereskedelemmel. Egyelőre lokálisan tudják kezelni a felmerülő kihívásokat. Gyurcsó Gábor beszélt arról is, hogy a fenntarthatóságot nagy szürke zónának éli meg a takarmányozás terén. Van egy olyan része, ami szigorúan ide tartozik, és lehet csökkenteni a nitrogén- és karbonlábnyomot, erre vannak megoldások. Emellett egyre nagyobb trend a körforgásos takarmányozás is. A szakember szerint a Green Deal első vonalát mindenki meg tudta ugrani, a harmadik vonal lesz a legnehezebb, mert ott a teljes termékpályát kell(ene) monitorozni kell majd.
Ehhez pedig a növénytermesztés, takarmányozás, állattenyésztés termékpályákat kellene összekötni, ezt viszont nagyon nehéz lesz összeszervezni egy rendszerbe
- tette hozzá.
Andrew Hunter, a Talentis Agro tejtermelési divízióvezetője szerint ez most nem az az időszak, amikor csökkenteni kell a termelést. A szakember szerint inkább optimizálni kell a takarmányköltségeket. Andrew Hunter felvetette, hogy a forint erősödése miatt a takarmányipar is csökkenthetné az árakat, de erre nem számít komolyabban. A Talentis Agro tejtermelési divízióvezetője beszélt arról is, hogy a tejtermelésnél
lehet csökkenteni, de inkább optimizálni kellene az állományokat. Leselejtezni a rosszul termelő teheneket, és újakat beállítani.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, hogy idén az első negyedévben a baromfiágazat termelése 22%-kal volt magasabb, súlyban pedig 25%-kal volt több, mint 2025 azonos időszakában, de ebben az erős bázishatás is benne van. Idén is egy 8-10%-ra becsülhető a csirke termékpálya növekedése, bár az állategészségügy terén vannak kihívások. Mint fogalmazott,
a szalmonella-kérdés nem múltbéli esemény, mai napig velünk van. Tenni kell érte, hogy ebből ne legyen gond. Emellett a víziszárnyas-ágazatban megjelentek olyan betegségek, amiknek nem örülünk, és amikre válaszokat kell adnunk.
Európában az állatvédő mozgalmak eddig jót tettek az ágazatnak, kérdés, hogy az állati termékpálya a jövőben valóban a fogyasztókat fogja-e kiszolgálni, vagy mindenféle szélsőséges csoportok igényeit? A szakember a brazilokról elmondta, hogy rengeteget termelnek, azt felszeletelik, drágán adják el ott, ahol van rá kereslet. Amit a Mercosur-egyezmény ajánl, az valójában plusz 180 ezer tonna, miközben az EU-ba már most is 300 ezer tonna baromfihús jön Brazíliából, és ez mind mellfilé. Csorbai Attila kitért arra is, hogy nem egyenlőek a termelési feltételek az EU-n kívüli országokban: ott nincsenek állatvédők, olcsóbb takarmány, van munkaerő. Ráadásul ezek a kvóták azért veszélyesek, mert ezeket vámmentesen hozhatja be. És utána lesz pénze megfizetni a kvótákat. Így a brazil baromfihús a magyar exportpiacokat is veszélyezteti.
Csorbai Attila beszélt arról is, hogy bízik benne, hogy az új kormányzat valahogyan korlátozni fogja az ukrán baromfihús beáramlását. Fontos, hogy az európai határokon olyan szűrők, ellenőrzések, auditok legyenek, amik garantálják az azonos esélyeket.
