Az országos hálózat működésének lényege, hogy a zivatarfelhők kialakulásakor ezüst-jodidot juttat a légkörbe. Ennek hatására kisebb jégszemek képződnek. Így a rendszer a lakosságot, az ipart és a mezőgazdaságot is megóvja a súlyosabb pusztítástól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint az eljárással mintegy 44 százalékkal esett vissza a jégkár. A védekezés kiépítése előtt a gazdálkodók évente átlagosan több mint 57 ezer hektáron szenvedtek kárt. Ezzel szemben 2018 és 2025 között ez a szám évi 31 514 hektárra mérséklődött.

A hazai eredmények európai összehasonlításban is jelentősek. Ez különösen annak fényében igaz, hogy az elmúlt években itthon is egyre gyakoribbá váltak a szupercellás zivatarok. Európában 2018 és 2025 között 170 százalékkal nőtt a két centiméternél nagyobb jégszemek miatti bejelentések száma. A szomszédos országokban ez az arány 139 százalékos volt, Magyarországon azonban a növekedés mindössze 26 százalékon maradt.

A technológia társadalmi megítélése ugyanakkor földrajzilag erősen megosztott. Nyugat-Magyarországon elismerik a rendszer hasznosságát. Ezzel szemben a keleti országrészben az ismétlődő aszályok és a tartós csapadékhiány miatt gyakran magát a jégvédelmet teszik felelőssé. A meteorológiai és klímakutatói vizsgálatok azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a talajgenerátoros hálózatnak semmi köze a csapadékhiányhoz.

A szakértők határozottan cáfolják azt a tévhitet is, miszerint a berendezések képesek lennének "kiesőztetni" a felhőket vagy elzavarni az esőt. A talajgenerátorok nem alkalmasak sem a csapadék megszüntetésére, sem annak előidézésére. Mesterséges csapadéknövelésre kizárólag egy speciális repülőgépes technológia lenne képes. Az elmúlt öt év tartósan forró, aszályos időjárása miatt egyébként is jóval kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő alakul ki, emiatt a generátorokat is egyre rövidebb ideig kell üzemeltetni.