Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozat elnöke arról beszélt, hogy a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás jelentheti az egyik legfontosabb kitörési pontot a magyar gazdálkodók számára a nemzetközi versenyben. Véleménye szerint a technológiai fejlesztések nélkül rendkívül nehéz lenne felvenni a versenyt a globális szereplőkkel, ugyanakkor a gyakorlatban még mindig számos akadály lassítja az átállást. Kiemelte, hogy a monitoringdrónok használata egyre terjed, ugyanakkor sok gazdálkodó egyszerűen időhiánnyal küzd, mivel a mezőgazdasági munkák időablakai jelentősen beszűkültek az elmúlt években. Ez különösen igaz a vetési és növényvédelmi munkákra, ahol sokszor nagyon rövid idő alatt kell megfelelő döntéseket hozni.
A szakember szerint önmagában az adatok megléte még nem jelent megoldást a gazdálkodók számára. Elmondta, hogy sok termelő ugyan hozzájut különböző digitális rendszerekből származó információkhoz, de az adatok értelmezése és gyakorlati felhasználása sok esetben továbbra is problémát jelent. Úgy fogalmazott, hogy ha egy szolgáltató konkrét javaslatot ad arra, hogy egy adott táblán milyen beavatkozás szükséges, azt a gazdálkodók már könnyebben tudják alkalmazni a gyakorlatban.
A mezőgazdaság egyértelműen a bizalomra épül, ha nem bízok meg a gépforgalmazóban, akkor nem tudunk versenyben maradni
– hangsúlyozta Derdák Gábor. Szerinte a digitális átállás egyik legfontosabb kérdése ma már nemcsak a technológia elérhetősége, hanem az, hogy a gazdálkodók mennyire bíznak meg az új rendszerekben és azok szolgáltatóiban.
Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője arról beszélt, hogy rendkívül nehéz pontosan meghatározni, ki milyen szinten áll a digitális átállásban. Tapasztalatai szerint a gazdálkodók körülbelül egyharmada rendkívül elkötelezett a digitalizáció iránt, és aktívan keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel fejlesztheti saját gazdaságát. Hozzátette, hogy ma már számos olyan szoftver és digitális rendszer érhető el, amelyek segítségével a termelők részletes kijuttatási terveket és egyéb agronómiai információkat kaphatnak.
A szakember hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cél nem önmagában az adatok gyűjtése, hanem olyan megoldások biztosítása, amelyek valóban megkönnyítik a gazdálkodók mindennapi munkáját. Véleménye szerint az információáramlás megszervezése kulcskérdés, ugyanakkor fontos figyelembe venni azt is, hogy a gazdálkodók részéről mekkora a piaci nyitottság ezekre a technológiákra.
Információfeldolgozás nélkül ma egy drága gép pontosan olyan, mint egy régi gép
– fogalmazott Mesterházi Péter Ákos.
Hozzátette, hogy a gazdálkodók mindössze körülbelül 20 százaléka hajlandó oktatásokon részt venni, emiatt sok esetben a digitális rendszerekben rejlő lehetőségek jelentős része kihasználatlan marad. Szerinte akkor működik jól egy rendszer, ha minél inkább automatizáltan képes dolgozni, és a gazdálkodó számára egyszerűen kezelhető módon biztosítja az információkat.
Tótin Ákos, a KITE Zrt. vezető fejlesztőmérnöke szerint a gazdálkodók digitális nyitottsága rendkívül eltérő képet mutat. Elmondta, hogy vannak termelők, akik nagyon komolyan veszik a digitális átállást, és arányuk akár a gazdák 30-40 százalékát is elérheti, ugyanakkor sokan még mindig a megszokott módszerekben bíznak és kifejezetten ellenállnak az új technológiáknak. Hangsúlyozta, hogy a modern precíziós rendszerek ma már komplex megoldásokat kínálnak, amelyek a tápanyaggazdálkodástól kezdve a laboreredmények feldolgozásán át egészen a helyspecifikus műveletekig számos funkciót integrálnak.
A szakember részletesen beszélt a PGR-rendszerről is, amelynek új generációja már korszerű térképes felületekkel és automatizált funkciókkal segíti majd a gazdálkodók munkáját. Elmondta, hogy a rendszer képes például helyrajzi szám alapján térképeket kezelni, valamint olyan digitális határvonalakat létrehozni, amelyeket a gépek automatikusan követni tudnak munkavégzés közben. Emellett kiemelte a növényvédelmi modulok szerepét is, amelyek meteorológiai adatok alapján segíthetnek meghatározni a kijuttatás optimális időpontját. Tótin Ákos szerint a tudásátadás legalább olyan fontos, mint maga a technológia. Hangsúlyozta, hogy a gépkezelők tudását folyamatosan frissíteni kell, mert a rendszerek fejlődése rendkívül gyors ütemben zajlik. Elmondta, hogy a meteorológiai adatokat kezelő modulok jelenleg a legnépszerűbb funkciók közé tartoznak, mivel a gazdálkodók valós időben tudnak információt lehívni az aktuális körülményekről.
Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. precíziós gazdálkodás termékmenedzsere arról beszélt, hogy ma már rendkívül széles körű digitális megoldások érhetőek el a piacon, ugyanakkor a gazdálkodók technológiai felkészültsége továbbra is nagyon eltérő. Véleménye szerint ugyanakkor egyre pozitívabb tendencia, hogy birtokmérettől függetlenül sok termelő érdeklődik a digitális átállás iránt. Hozzátette, hogy ma már számos ingyenes megoldás is rendelkezésre áll az agrárdigitalizációban, miközben a hardverek ára az elmúlt időszakban csak mérsékelten emelkedett, a rendszerek funkcionalitása viszont jelentősen bővült.
A szakember szerint a dróntechnológia fejlődése az elmúlt években különösen látványos volt, és a gazdálkodói visszajelzések alapvetően pozitívak. Ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a saját drónvásárlás helyett sok termelő inkább szolgáltatásként veszi igénybe ezeket a technológiákat. Kiemelte, hogy bár a rendszerek rengeteg adatot képesek visszaadni a gazdálkodók számára, az adatok mélyebb elemzése iránt továbbra is viszonylag alacsony az érdeklődés.
Tízből körülbelül egy gazdát érdekel igazán, hogy mi történik az adatok szintjén, a legtöbben inkább csak az információt szeretnék megkapni
– fogalmazott Virág István. Hozzátette, hogy sok esetben a rendszerek összetettsége is akadályt jelent, miközben a gépek technológiai tudása gyakran már meghaladja a felhasználók felkészültségi szintjét.
Zalai Mihály, az ISM Technology Kft. kutatási igazgatója és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense arról beszélt, hogy a kutatás-fejlesztési folyamatnak egészen a gazdálkodókig kell eljutnia ahhoz, hogy valódi eredményeket lehessen elérni a precíziós gazdálkodásban. Kiemelte, hogy a precíziós növényvédelem a precíziós gazdálkodás egyik legfontosabb területe, ugyanakkor a helyspecifikus növényvédelmi technológiák kihasználtsága jelenleg még mindig alacsony.
A szakember hangsúlyozta, hogy a drónos növényvédelem esetében különösen fontos az integrált szemlélet, mivel a technológia rendkívül érzékeny az időjárási körülményekre és a megfelelő időzítésre. Elmondta, hogy a drónos kijuttatás során a hőmérséklet, a szélviszonyok és az időablakok kiemelten fontos tényezők, ezért a rendszer hatékony működéséhez összehangolt szakmai munkára van szükség.
A digitalizáció ma már egy belépő ahhoz, hogy egyáltalán odaálljunk a rajtvonalhoz
– fogalmazott Zalai Mihály. Hozzátette, hogy a digitalizációnak már a talajélet vizsgálatánál el kellene kezdődnie, ugyanakkor az agráriumban még mindig nem használják ki megfelelően azokat az adatokat és információkat, amelyek a modern rendszerekből rendelkezésre állnak.
