Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára előadásában arról beszélt, hogy az agrár- és élelmiszeripari ágazat szereplőinek lehetőségként kell tekinteniük a változásra. A szakember kiemelte, hogy a jelenlegi támogatási rendszer hosszú időn keresztül egy támogatásközpontú működési szemlélet felé terelte a teljes termékpályát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új, digitális és szenzoralapú technológiák komoly lehetőséget kínálnak az ágazat számára. Ezek segítségével az agrifood-termékpálya egyes folyamatelemei pontosabban mérhetők, elemezhetők és optimalizálhatók, miközben lehetőség nyílik úgynevezett digitális ikermodellek kialakítására is.
A szakember szerint a korábban részben elkülönülten működő ágazati folyamatok egyre inkább integrált rendszerré válhatnak, amelynek köszönhetően új hatásindikátorok is meghatározhatók. Ezek közé tartozhat többek között a fogyasztók egészségi állapota és jólléte, a gazdasági hatékonyság, valamint a környezeti terhelés mértéke is.
Jöhet a fordulópont az élelmiszeriparban?
Az agrárium, az élelmiszeripar, a kereskedelem és a logisztika szereplői egyaránt komoly kihívásokkal néznek szembe, miközben a fogyasztói elvárások is gyorsan változnak. A szakértők úgy vélik, a jövő élelmiszer-termékpályái csak akkor lehetnek versenyképesek és fenntarthatók, ha az ágazat képes egyszerre reagálni a gazdasági nyomásra, a technológiai fejlődésre, a munkaerőhiányra és az egészségtudatos fogyasztói igényekre.
Kovács Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és nemzetközi rektorhelyettese a kerekasztal-beszélgetés során kifejtette, hogy az egyik legsúlyosabb probléma a munkaerőhiány lehet az ágazatban. Mint fogalmazott, egyre kevesebben vállalnak éjszakai műszakot vagy nehéz fizikai munkát, ami hosszú távon komoly működési nehézségeket okozhat.
A modern innovációs technológiák önmagukban nem oldják meg a problémákat, hiszen ezek működtetéséhez és irányításához magasan képzett szakemberekre van szükség. A humánerőforrás minden szempontból kulcskérdéssé vált, ezért a hazai egyetemeknek is aktívan támogatniuk kell az iparág szakember-utánpótlását.
Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője szerint a termelők jelenleg rendkívül bizonytalan helyzetben vannak. Úgy látja, a korábbi működési modellek már nem tarthatók fenn, miközben sok gazdálkodó nem tudja, milyen irányba érdemes elindulnia.
Hiába termel valaki évtizedek óta, azóta rengeteget változott a világ. Sokan ma már azt sem tudják, mit termesszenek, miből tudnak megélni
- fogalmazott.
Hozzátette: az adatfeldolgozás hiánya is komoly problémát jelent az ágazatban. Bár a gazdálkodóknál rengeteg adat áll rendelkezésre a jogszabályi előírások miatt, ezek megosztásában jelenleg nem érdekeltek, mivel ebből közvetlen piaci előnyük nem származik. Horváth Ferenc, a Spar Magyarország cégvezetője a kereskedelem felelősségét hangsúlyozta. Elmondta: a kereskedelmi láncok képesek jelentős hatást gyakorolni a fogyasztói döntésekre és a vásárlási trendekre.
Ha a kereskedelem érdekelt abban, hogy az egészséges táplálkozást vagy a hazai termékeket támogassa, akkor képes is ebbe az irányba terelni a fogyasztást
- mondta.
Ugyanakkor hozzátette: a vásárlók számára továbbra is az ár a legkönnyebben értelmezhető szempont, miközben a minőség, az eredet vagy a hozzáadott érték kommunikálása sokkal nehezebb feladat. Véleménye szerint ehhez jól kidolgozott, hiteles rendszerekre lenne szükség, mivel a fogyasztók kezdetben nem feltétlenül hajlandók megfizetni a többletértéket.
Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem igazgatója arról beszélt, hogy az egészségügyi ösztönzőknek egyre nagyobb szerepe lehet az élelmiszer-gazdaság alakításában. Kiemelte: a népegészségügyi termékadó korábban közvetlen ösztönzőként jelent meg a gyártóknál. Ma pedig már rengeteg adat áll rendelkezésre arról, hogyan és milyen mértékben fogyaszt a társadalom egészséges vagy feldolgozott élelmiszereket. A szakember szerint számos ponton lehetne ösztönző rendszerekkel beavatkozni annak érdekében, hogy az egészségesebb táplálkozás nagyobb szerepet kapjon a mindennapokban.
A beltartalmi értékeket is vizsgálni kell, és erről a fogyasztókat is edukálni szükséges. A különböző táplálkozási applikációk és értékelő rendszerek sok esetben torz képet adnak, mivel az ott szereplő információk nem minden esetben validáltak
- hangsúlyozta Varga Péter Miklós.
