Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország cégvezetője arról beszélt, hogy a kereskedelem és a gyártók közötti folyamatos kommunikáció ma már kulcsfontosságú a sikeres működéshez, hiszen a fogyasztók rendkívül gyorsan reagálnak a termékekre, a visszajelzések pedig azonnal megjelennek az értékesítési adatokban és a vásárlói szokásokban. Kiemelte, hogy a kereskedelem számára nemcsak a megfelelő ár számít, hanem az is, hogy a beszállítók képesek legyenek stabil minőségben, megfelelő higiéniai és logisztikai feltételek mellett szállítani. Elmondta, hogy korábban kifejezetten nehéz volt olyan beszállítókat találni, akik a modern kereskedelmi láncok által elvárt színvonalon tudtak működni, és bár a helyzet javult, ez a probléma részben ma is jelen van. Szerinte sok termelő és gyártó még mindig nincs teljesen felkészülve arra, hogy professzionális módon tudjon beszállítani a nagy láncoknak.
A szakember szerint különösen nehéz helyzetben van a húsipar, ahol az ellátási láncban rendkívül alacsony a profitabilitás. Mint mondta, sok esetben komoly problémát jelent megtalálni azt a pontot, ahol a termelés és az értékesítés hosszú távon fenntartható módon tud működni. Horváth Ferenc hangsúlyozta, hogy az elmúlt két-három évben példátlan mértékű szabályozási nyomás nehezedett az ágazatra, az árréstop pedig jelentősen torzította a piac működését és a fogyasztói szokásokat is.
A párizsi is árréstopos lett, ez olyannyira megváltoztatta a piacot, hogy gyakorlatilag a felvágottpiac körülbelül eltűnt itthon, és ennek hosszú távú hatásai lesznek
– fogalmazott Horváth Ferenc.
Hozzátette, hogy ma Magyarországon szinte minden termelési költség magasabb, mint külföldön, egyedül a munkaerőköltség jelent kivételt. Szerinte a kereskedelem továbbra is elkötelezett amellett, hogy magyar alapanyagból készült magyar termékeket helyezzen előtérbe, ugyanakkor a forint erősödése és az euró esetleges bevezetése komoly kihívást jelenthet a hazai beszállítók számára, ha arra nem készül fel időben az ágazat.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arról beszélt, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjének megvannak a saját problémái, ugyanakkor ezek kezelését nem egymás ellenében kellene megoldani. Véleménye szerint az elmúlt időszakban sok esetben automatikusan a kereskedelemre hárult a felelősség a termékpályán kialakuló konfliktusok miatt, miközben a feldolgozók hosszú ideig erősebb pozícióban voltak a szabályozási folyamatok során. A főtitkár szerint a kereskedelem jelentős hozzáadott értéket teremt, hiszen nem pusztán értékesítési feladatot lát el, hanem logisztikai, ellátási és szolgáltatási szerepe is kiemelkedő. Példaként említette, hogy a fogyasztók jelentős része nem hajlandó nagy távolságokat megtenni egy-egy termékért, ezért a közeli üzletek és boltok szerepe továbbra is meghatározó.
A szakember beszélt az árréstop gazdasági következményeiről is. Elmondta, hogy a szabályozás hatása már meghaladta az 500 milliárd forintot, ami a veszteséget illeti, és ez nemcsak a nagy kereskedelmi láncokat, hanem a kisebb boltokat és a teljes kiskereskedelmi szektort is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Szerinte a kisebb üzletek különösen nehéz helyzetben vannak, mivel nem tudják felvenni a versenyt azokkal a láncokkal, amelyek az élelmiszereken kívül más termékkategóriákból is jelentős profitot tudnak realizálni. Hangsúlyozta, hogy normál piaci környezetben a kereskedelem versenyárazásban gondolkodik, az árréstop azonban veszteségminimalizáló működésre kényszerítette a szereplőket.
Az árréstop rendelet szétverte a vevő és a beszállító közötti együttműködést. Az akciók gyakorlatilag megszűntek, lelassultak a termékfejlesztések, és mindenki érzi ennek a hatását
– mondta Kozák Tamás.
Hozzátette, hogy a kereskedelmi láncok beruházás-visszafogása közvetlenül továbbgyűrűzik a beszállítókhoz is, ezért kiemelten fontos lenne az árréstop mielőbbi kivezetése. Véleménye szerint az intézkedés nem generált érdemi keresletnövekedést, ugyanakkor jelentős torzulásokat okozott a piaci működésben.
Ruck János, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban az ágazat minden szereplője elsősorban a saját problémáira koncentrált, emiatt pedig sokkal élesebbé váltak a viták a beszállítók és a kereskedelmi láncok között. Elmondta, hogy a magyar élelmiszeripar nagyjából két éve gyakorlatilag ugyanazon az árszinten dolgozik, miközben több jelentős költségnövekedést is el kellett viselnie. A vezérigazgató szerint a vásárlóerő változása egyértelműen az olcsóbb termékkategóriák felé tolta a keresletet, ami Magyarország mellett a külföldi piacokon is jól látható tendencia. Úgy véli, hogy az importtermékek térnyerése a következő időszakban tovább gyorsulhat, ami komoly kihívást jelenthet a hazai szereplők számára. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereskedőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik a fenntarthatósági és környezetvédelmi elvárások teljesítése miatt, amelyek jelentős pluszköltségekkel járnak, ugyanakkor ezek nélkül ma már gyakorlatilag lehetetlen piacra kerülni.
Hozzátette, hogy a feldolgozók számára jelenleg az egyik legfontosabb túlélési eszköz a hatékonyságnövelés és a technológiai fejlesztések végrehajtása. Elmondta, a magyar agráriumra épülő versenyképes termelés és exportlehetőségek nélkül hosszú távon nehéz lesz megtartani a piaci pozíciókat. Ugyanakkor hozzátette, hogy az export önmagában nem oldja meg az olyan kihívásokat, mint a márkaépítés, a fogyasztói elvárások változása vagy a mesterséges adalékanyagokkal kapcsolatos társadalmi érzékenység erősödése.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy sem a kereskedelmi, sem a gyártói érdekképviseletek nem működtek kedvező környezetben az elmúlt években, a szabályozási intézkedések pedig tovább nehezítették az együttműködést. Elmondta, hogy számos olyan intézkedés rakódott egymásra az elmúlt időszakban, amelyek összességében jelentősen rontották a magyar élelmiszeripar versenyképességét. Véleménye szerint a kereskedelem és a beszállítók ma már sok esetben nem tudnak normális üzleti alapú együttműködést kialakítani, miközben a teljes ellátási lánc működéséhez erre lenne szükség.
A szakember szerint az árréstop különösen káros piaci helyzetet eredményezett, mert mesterséges keresleti viszonyokat alakított ki, miközben a gyártók és kereskedők kereskedelmi stratégiái teljesen átláthatóvá váltak egymás számára. Hozzátette, hogy az elmúlt években egyre erősebben jelent meg a kereskedelmi oldalon az alacsony árak fenntartásának kényszere, ami közvetlen nyomást helyezett a gyártókra is.
Egy nyomott piacon vagyunk, a költségeket kell lenyomni, hogy egyáltalán beszállíthassunk. Egy átlagos kkv-nak ma már alig marad erőforrása fejlesztésre és beruházásra
– hangsúlyozta Vörös Attila.
Elmondta, hogy a támogatási programok önmagukban nem tudják megoldani azt a problémát, hogy a hazai vállalatok jelentős részénél évek óta nincs elegendő tartalék technológiai fejlesztésekre és beruházásokra. Szerinte a belső piaci problémák rendezése mellett számos versenyképességi kérdésben is változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon ne legyen hátrányosabb élelmiszert előállítani, mint külföldön.
