Kovács Zoltán ismertette, hogy milyen globális kihívásokkal kell szembenéznie a hazai élelmiszeriparnak, kiemelve a növekvő mennyiségi, a standard minőségű élelmiszerekre vonatkozó, valamint a gazdaságosabb termelés iránti igényeket. A szakember szerint a helyzet kulcsa a precíziós gazdálkodás és élelmiszer-előállítás lehet. Ehhez viszont adatalapú döntéshozatal kell, gyors és precíz minőségmeghatározási megoldások, valamint elengedhetetlen a roncsolásmentes analitikai technikák alkalmazása a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban.
A MATE tudományos és nemzetközi rektorhelyettese szerint új trend jelent meg az élelmiszer-minőség meghatározásában, mégpedig az olcsóbb, tisztább, gyorsabb és fenntarthatóbb elemzések iránti igény. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor számos olyan fejlesztés történt, ami ezt lehetővé tette, ide véve a hardver-miniaturizációt és a nanoelektronikát, ugyanis ezek lehetővé tették a gyors, helyszíni elemzést, és elősegítették a technológia alkalmazását az élelmiszeriparban. De az adatot fel is kell tudni dolgozni, ám ehhez is minden adott, mivel ezen a téren is nagy fejlődés ment végbe az elmúlt években – mutatott rá Kovács Zoltán. Példának okáért már nem kell feltétlenül helyszínen lenni a modellek futtatásához, valamint felértékelődtek a felhő alapú szolgáltatások és az adatbiztonság kérdése is.
A szakember szerint ezért beszélhetünk a digitalizációról a teljes élelmiszer-ellátási lánc mentén. Mint mondta, már nem csak Fam to Fork, hanem Farm to Health stratégiáról is beszélhetünk. Kovács Zoltán kiemelte, hogy
az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőinek releváns és megbízható adatokkal történő összekapcsolása kétirányú, átlátható ellátási láncot eredményezhet.
Mint mondta, a versenyképesség növelésének négy stratégiai pillére van: a költséghatékonyság, a funkcionális feldolgozottság, a minőségi garanciák és a HR vonatkozás pillére. Az első lényege, hogy az inputköltségek növekedését technológiai váltással kell ellensúlyozni, míg a másodiknál nemcsak a több termékre kell gondolni, hanem az intelligensebb, magasabb hozzáadott értékű portfóliót kell érteni. A minőségi garanciák a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó részeinek fejlesztésével lefedhetők, míg a HR vonatkozáson az új típusú, gyakorlatorientált képzési és továbbképzési ciklusokat kell érteni.
Ha ezek mind megvannak, akkor a teljes ellátási lánc mentén fokozódik a digitalizáció. Ennek megvalósulásához viszont a szektor egészére vonatkozó együttműködés kell
- jelezte Kovács Zoltán.
A Portfolio AgroFood 2026 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
