A gabonafeldolgozás szépen csendben egy jelentősen digitalizált iparággá vált Magyarországon, de a folyamat csak akkor működik, ha a hálózat is bírja az iramot.
Globális problémák és a dubaji csoki őrülete is húzza a spanyol pisztáciaágazatot.
Rengeteg lehetőség és kiaknázatlan terület rejlik a gyógynövényágazatban hazánkban.
A 2025-ös év legfontosabb eredménye az antidömping eljárások bevezetése volt a feldolgozóiparban.
Az Aranyfácán Product Kft. mezőberényi paradicsomfeldolgozó üzemének megépítéséhez megszületett a támogatói szerződés.
Tavaly is bővült a feldolgozott burgonyatermékek előállítása és kereskedelme az Európai Unióban.
Lengyelországban a 2025-ös évben gyártott gyümölcs- és zöldséglevek volumene 8.839.000 hektoliter volt, ami 8,3%-os volumencsökkenést jelent.
Öt éven belül kiszorulhatnak a magyar termékek a hazai boltok polcairól, ha nem érjük el a környező országok hatékonysági szintjét.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek arányának csökkentése az étrendben javíthatja az étvágy- és anyagcsereszabályozáshoz kapcsolódó mutatókat.
A magyar fogyasztók továbbra is árérzékenyek, de a döntéseik egyre kevésbé szólnak kizárólag csak az árról.
A megugró kereslet és az utóbbi időszak fagyos időjárása okozta az áremelkedést a holland piacon.
Ez a növény nem csupán egy köret a sok közül, hanem az emberiség egyik legősibb és legfontosabb tápláléka.
Egyiptomban az erős export mellett a szamóca feldolgozása is új területtel bővül.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
Egy közös állásfoglalás szerint az európai szabályozásnak a mindennapi valósághoz kellene igazodnia az ágazat versenyképességének biztosítása érdekében.
Lengyelország burgonyaexportja 2025 január és augusztus között elérte a 107,5 ezer tonnát.
A hatékonyabb költségkezelés erősebb profitot hozhat az élelmiszeriparnak itthon is.
A fűszerpaprika a magyar gasztronómia megkerülhetetlen fűszernövénye, a gulyás, a pörkölt és a paprikás ételek lelke.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
Az elmúlt időszakban a gazdálkodást nemcsak az időjárás, hanem a járványok is erősen befolyásolták.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
