A torma egy gyógy- és fűszernövény. Népies neve: közönséges torma, csípős torma. Hazánkban a húsvét egyik elengedhetetlen élelmiszere.
A torma jellemzői és felhasználása
A torma jellegzetes csípős ízért felelős allil-izotiocianát gyökerének reszelésekor szabadul fel: a mirozináz enzim a szinigrint allil-izotiocianáttá alakítja. Továbbá tartalmaz még kívül kalciumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Fiatal levele nagyszerűen passzol salátákba. Csípős aromáját hetekig megőrzi, várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák. A torma gyógyhatásának hála már évezredek óta kedvelt és termesztett növény volt, először főleg az őshonos termővidékein, Oroszország déli vidékein, de hamar utat talált magának Egyiptomba, majd a Földközi-tenger teljes térségét meghódította.
A torma magyarországi helyzete
Magyarország az EU legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol egyedi zamatának köszönhetően jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz- és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhető legyen itthon is friss, illetve feldolgozott formában. A torma egyébként őshonos növény Magyarországon, főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára, valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt egyetlen termesztőkörzete maradt.
Jelenleg Hajdú-Bihar megyében található a termőterület 98%-a, amely több száz családnak biztosít megélhetést. A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő, így jellemzően úgynevezett tájfajtákkal találkozunk, mint a Debreceni édes-nemes populáció fajtái (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), emellett kiemelkedő a Nürnbergi édes és jelentős területen ültetnek különböző dán fajtákat is idehaza.
Sok esetben az állatok nem tudatosan választják a várost, hanem véletlenszerűen jutnak be, majd alkalmazkodni kényszerülnek.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
A cukorrépa nemcsak a múlt egyik fontos mezőgazdasági növénye, hanem a jövő egyik lehetősége is.
A reggeli gabonapelyhek és a puffasztott gabonák a feldolgozóipar termékei, amelyek gyors és kényelmes alnatívák.
Az összetett fejlesztések az árakat is megemelik, így felmerül a kérdés, lesz-e rájuk kereslet.
