
Tényleg sürgős váltás kell egymillió hektár alföldi szántón?
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
A torma egy gyógy- és fűszernövény. Népies neve: közönséges torma, csípős torma. Hazánkban a húsvét egyik elengedhetetlen élelmiszere.
A torma jellemzői és felhasználása
A torma jellegzetes csípős ízért felelős allil-izotiocianát gyökerének reszelésekor szabadul fel: a mirozináz enzim a szinigrint allil-izotiocianáttá alakítja. Továbbá tartalmaz még kívül kalciumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Fiatal levele nagyszerűen passzol salátákba. Csípős aromáját hetekig megőrzi, várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák. A torma gyógyhatásának hála már évezredek óta kedvelt és termesztett növény volt, először főleg az őshonos termővidékein, Oroszország déli vidékein, de hamar utat talált magának Egyiptomba, majd a Földközi-tenger teljes térségét meghódította.
A torma magyarországi helyzete
Magyarország az EU legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol egyedi zamatának köszönhetően jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz- és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhető legyen itthon is friss, illetve feldolgozott formában. A torma egyébként őshonos növény Magyarországon, főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára, valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt egyetlen termesztőkörzete maradt.
Jelenleg Hajdú-Bihar megyében található a termőterület 98%-a, amely több száz családnak biztosít megélhetést. A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő, így jellemzően úgynevezett tájfajtákkal találkozunk, mint a Debreceni édes-nemes populáció fajtái (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), emellett kiemelkedő a Nürnbergi édes és jelentős területen ültetnek különböző dán fajtákat is idehaza.

Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.