A torma egy gyógy- és fűszernövény. Népies neve: közönséges torma, csípős torma. Hazánkban a húsvét egyik elengedhetetlen élelmiszere.
A torma jellemzői és felhasználása
A torma jellegzetes csípős ízért felelős allil-izotiocianát gyökerének reszelésekor szabadul fel: a mirozináz enzim a szinigrint allil-izotiocianáttá alakítja. Továbbá tartalmaz még kívül kalciumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Fiatal levele nagyszerűen passzol salátákba. Csípős aromáját hetekig megőrzi, várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák. A torma gyógyhatásának hála már évezredek óta kedvelt és termesztett növény volt, először főleg az őshonos termővidékein, Oroszország déli vidékein, de hamar utat talált magának Egyiptomba, majd a Földközi-tenger teljes térségét meghódította.
A torma magyarországi helyzete
Magyarország az EU legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol egyedi zamatának köszönhetően jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz- és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhető legyen itthon is friss, illetve feldolgozott formában. A torma egyébként őshonos növény Magyarországon, főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára, valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt egyetlen termesztőkörzete maradt.
Jelenleg Hajdú-Bihar megyében található a termőterület 98%-a, amely több száz családnak biztosít megélhetést. A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő, így jellemzően úgynevezett tájfajtákkal találkozunk, mint a Debreceni édes-nemes populáció fajtái (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), emellett kiemelkedő a Nürnbergi édes és jelentős területen ültetnek különböző dán fajtákat is idehaza.
Egyre nyitottabbak a magyar gazdák a dróntechnológiára, de a kijuttatható szerek szűk köre még visszafogja a beruházásokat.
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
Egy jól kalibrált gabonanedvesség-mérő nagyot könnyíthet a gazdák mindennapjain.
A hazai termőföldpiac 2025 decembere és 2026 májusa között kifejezetten aktív volt, naponta átlagosan mintegy 200 új hirdetéssel.
Nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár, de így is megéri lépni.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
