Rendkívül nehéz évet zárhat idén a magyar agrár- és élelmiszeripar, hiszen a klimatikus viszonyok és a piaci nehézségek egyszerre teszik próbára az ágazat szereplőit, miközben a korábban felhalmozott pénzügyi tartalékok is fogynak. A bizonytalan kilátások miatt ráadásul a versenyképesség és a hatékonyság javítását célzó beruházások is csúsznak, számos gazdálkodó ugyanis a támogatói okirat birtokában sem kezdte még meg a tervezett fejlesztéseket – hangzott el az Alapvetés podcast eheti epizódjában.

A beszélgetés egyik fontos megállapítása az volt, hogy égető szükség van egy politikai ciklusokon átívelő, hosszú távú agrár- és élelmiszeripari stratégia kialakítására, amelynek része kell legyen az átfogó vízügyi stratégia is. Egy kellően átgondolt, az ország adottságait és erősségeit figyelembe vevő irány kijelölése ugyanis kapaszkodót jelentene a bankoknak a finanszírozási döntésekhez, a vállalkozásoknak pedig a beruházások és az üzleti tervek megtervezéséhez is.

De vajon mit tanulhatna a hazai agrárium a lengyel példából? Milyen hatással lehet a vagyonadó a magyar agrárvállalkozásokra? És mire van szükség ahhoz, hogy a bank a jelenlegi helyzetben ne csak meghallgassa, hanem finanszírozza is egy gazdálkodó fejlesztési terveit? Az Alapvetés podcast eheti epizódjában ezekre a kérdésekre is keressük a választ.