A magyar agrárium egyszerre több jelentős kihívással kénytelen szembenézni. A második negyedév rendkívül száraz időjárása tovább súlyosbította a vízhiányos helyzetet, amely már a főbb szántóföldi kultúrák terméseredményeiben is érezteti hatását. Eközben a forint erősödése több termékpályán rontja az exportáló gazdálkodók versenyképességét, az iráni konfliktus nyomán pedig az energia- és alapanyagárakban is újabb bizonytalansági tényezők jelentek meg.

A száraz időjárás, az erősödő forint és az alapanyagárak emelkedése együttesen növekvő kockázati környezetet eredményezett a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben. A jelenlegi helyzetben különösen fontos a gazdálkodás megtérülésének kiszámíthatósága és tervezhetősége

 – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint ugyanakkor kettősség figyelhető meg a gazdasági környezetben: miközben lassul az infláció, csökkennek a kamatok, élénkülhet a fogyasztás és javulhat a gazdasági környezet, az agrárium számára az idei év várhatóan az átlagosnál gyengébb lesz. Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő MBH AgrárTrend Index 2026 második negyedévének végén tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. Az index értéke negyedéves alapon 0,8 ponttal csökkent, így 31 ponton állt, éves összevetésben pedig 2,7 pontos visszaesés látható.

A mutató legutóbb 2023 második negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban elsősorban a magas inputanyagárak és az alacsony terményárak okozták a kedvezőtlen helyzetet. A mostani visszaesés legfontosabb oka az időjárás. A termékpályák közül jelenleg a gyümölcs-, a tej, a sertés- és a kukoricaágazat helyzete a legkedvezőtlenebb. Ezzel szemben a baromfi- és tojáságazat továbbra is az egyensúlyi szint közelében vagy afelett helyezkedik el, míg a kertészágazat az öntözésnek és a kontrollált termesztési környezetnek köszönhetően stabilabb képet mutat.

Az öntözés és az üvegházak által biztosított kiszámíthatóság jelentősen mérsékli a klímakockázatokat. Ez jól mutatja, hogy a jövőben a vízgazdálkodás és az alkalmazkodó technológiák szerepe egyre fontosabb lesz

– mondta Héjja Csaba.

A magyar mezőgazdaság kibocsátásának meghatározó részét adó szántóföldi növénytermesztésben tovább súlyosbodott a csapadékhiány. Egyes térségekben 70–120 milliméterrel kevesebb csapadék hullott az ideálisnál, miközben a talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140–170, a Dunántúl jelentős részén pedig 110–150 milliméter nedvesség hiányzik. A búza országos termésátlaga várhatóan 4–5 tonna között alakul, miközben kedvező évjáratokban az 5,5–6 tonnás hektáronkénti eredmény sem ritka. A repce és az árpa szintén gyengébb évet zárhat.

Sajnos nemcsak termésből van kevesebb, hanem az árak sem kedveznek a termelőknek. A világpiacon jelenleg túlkínálat alakult ki, ezért a magyar gazdák számára különösen nehéz helyzetet jelent, hogy a gyengébb termés nem feltétlenül párosul magasabb értékesítési árakkal

– tette hozzá Hollósi Dávid.

Héjja Csaba szerint kukoricából az Európai Unióban hektáronként 6,9 tonnás termés várható, Magyarországon azonban mindössze 4,45 tonnával számolnak. Ez az ötéves átlaghoz képest mintegy 25 százalékos visszaesést jelent, az előző évhez képest pedig 13 százalékos csökkenést. A szakember szerint ez uniós összevetésben is az egyik legnagyobb visszaesés. A napraforgónál szintén jelentős lehet a kiesés: az ötéves átlaghoz képest közel 20 százalékos terméscsökkenésre számítanak. Az állattenyésztési ágazatok közül továbbra is a sertés- és tejpiac helyzete a legnehezebb. A sertésárak jelentős visszaesése mögött az európai túltermelés, a hazai állomány növekedése, a forint erősödése és a takarmányárak változása áll.

A sertéstermékpályánál látjuk a legnagyobb problémát. 2026-ban óriási zuhanás volt az árakban, ráadásul egy már eleve alacsony árszintről indult ez a visszaesés

– mondta Héjja Csaba.

A szakember szerint a sertéstartók helyzetét tovább nehezíti, hogy Nyugat-Európában is jelentős túltermelés alakult ki, így a magyar piac erősen kitett a nemzetközi folyamatoknak. A tejágazatban ugyanakkor már látszanak a fordulat első jelei. A termelői árak hosszú idő után mélypontra kerültek, az európai spotpiaci árak azonban már emelkedést jeleznek.

A tejpiacon májusban érték el a spotárak a mélypontot. A 2016-os tejválság idején sem volt ilyen alacsony szinten az ár. Júniusban már megtörtént a fordulat, innentől lassú emelkedés várható

– emelte ki Héjja Csaba.

A baromfi- és tojáságazat továbbra is az agrárium egyik stabilabb területe. A kereslet visszatért a korábbi magasabb szintekre, a tojás esetében pedig továbbra is keresleti piacról beszélhetünk. A húsmarhaágazat szintén kedvezőbb helyzetben van, elsősorban az élőmarha-exportnak köszönhetően, ugyanakkor az aszály itt is komoly kockázatot jelent a legelők állapota és a takarmányellátás miatt. A szőlő- és borágazatban továbbra is problémát jelent a fitoplazmás megbetegedés terjedése, amely jelentős károkat okoz az ültetvényekben. Emellett a lédig bor exportja gyengébb, ami nyomást helyez a feldolgozókra is.

A fitoplazma sajnos tarolja a szőlőket, ugyanakkor elindult egy védekezési program. A fogyasztási oldalon a lédigbor-export gyengébb, az árak pedig továbbra is nyomás alatt tartják az ágazatot

– mondta Hollósi Dávid.

A szakember szerint az idei agrárgazdasági év összességében nehéz, nyomás alatt lévő, gyenge közepes évként értékelhető. A vízhiány azonban nemcsak az idei eredményeket befolyásolja, hanem hosszabb távon is meghatározhatja a magyar mezőgazdaság jövőjét.

A helyzet felértékeli a gazdák tudatosságát. Gyorsan és jó döntéseket kell hozni, mert megfelelő agrotechnikával sok vizet lehet megőrizni. A talajok bolygatását csökkenteni kell, minden csepp vizet meg kell tartani

– hangsúlyozta Hollósi Dávid.