Miután az elmúlt hónapokban a geopolitikai feszültségek és az ellátási zavarok miatt Európa-szerte emelkedtek a műtrágyaárak, az európai parlamenti képviselők úgy döntöttek, sürgősségi eljárásban fogadják el az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) Európai Bizottság által javasolt módosításait. Ezek alapján a gazdák időben megkapják a támogatást ahhoz, hogy a következő termesztési idényre műtrágyát vásároljanak. A termelés vagy az élelmiszer-minőség romlásának, illetve a fogyasztói árak emelkedésének megelőzése érdekében pedig a felmerülő többlet műtrágyaköltségek akár 80 százalékának megfelelő likviditási támogatást is kaphatnak. Nem a műtrágya árának 80 százalékát fizetik ki: a támogatás a megemelkedett költségek 80 százaléka. Az EU-tagállamok emellett lehetőséget kapnak arra, hogy a közvetlen kifizetések előlegét 70 százalékról 75 százalékra emeljék, és azokat az érintett gazdáknak közvetlenül a kérelem benyújtását követően folyósítsák (nem pedig csak október 16. után, ahogyan azt a jelenlegi szabályok előírják). A tagállamok emellett nagyobb rugalmasságot kapnak a jövő évi közvetlen kifizetésekre szánt költségvetésük kiigazításában.

A döntés indoklása szerint a közelmúltbeli közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros lezárása a kőolaj, a gáz és a műtrágya világpiaci árának jelentős emelkedéséhez vezetett. A mezőgazdasági ágazatot pedig közvetlenül érinti a műtrágyaárak jelentős emelkedése, mivel a műtrágyavásárlás a gazdálkodók egyik legmagasabb inputköltségét jelenti. A műtrágyák növekvő ára arra kényszeríthetik a gazdálkodókat, hogy csökkentsék a műtrágyák felhasználását, ami a minőség és a hozamok romlásának egyértelmű kockázatával jár. Emellett csökkentheti a megművelt területet is, ami hatással lenne az uniós mezőgazdasági termelésre. Az uniós élelmiszerrendszer válság okozta sebezhetőségének gyors kezelése és a likviditási problémákkal küzdő mezőgazdasági termelők megsegítése érdekében helyénvaló a „kivételes és ideiglenes támogatás” egy új típusú válságtámogatási beavatkozás bevezetésével, valamint azáltal, hogy az EU nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a közvetlen kifizetésekre vonatkozó előlegek kifizetése tekintetében.

Ez az új típusú beavatkozás akár 65 százalékban is társfinanszírozható az EMVA-ból, az uniós hozzájárulás maximális mértéke pedig a 2026-2027-es válságkifizetésekre elkülönített összegek 25 százaléka lehet

– hívták fel a figyelmet az EP-ben. A válságtámogatás érdekében a vidékfejlesztés keretében biztosított új likviditási program kapcsán a tagállamoknak lehetősége van arra, hogy korábban fizessenek közvetlen kifizetéseket a gazdálkodóknak, valamint a 2027-es naptári évre vonatkozó kiigazíthassák közvetlen kifizetési költségvetésüket. A döntésnek nincsenek külön költségvetési vonzatai a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretre, mivel minden változás a meglévő KAP-kereteken belül történik.

A műtrágyapiacon az elmúlt időszakban valóban ismét emelkedő árak figyelhetők meg, elsősorban a nitrogénalapú termékeknél, egy tonna nitrogénműtrágya ára jelenleg 140-150 ezer forint, miközben a gabonapiacon továbbra sem alakult ki olyan árnövekedés, amely ezt ellensúlyozná, búzánál például 60-70 ezer forintot kaphatnak a termelők

– mondta az Agrárszektornak egy neve elhallgatását kérő, csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó. Mint kifejtette, ez rontja a jövedelmezőségét, hiszen a termelési költségek gyorsabban nőnek, mint a termények értékesítési árai. A nitrogénalapú műtrágyák, különösen a karbamid és a pétisó ára az elmúlt hónapokban az AKI Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint is emelkedett, amit az agrárkutatók elsősorban a földgázárak, valamint a nemzetközi kereslet és kínálat alakulásával magyaráznak. A növénytermesztő azt látja, hogy az érintett gazdálkodók reagálnak is erre: egyre inkább a költséghatékony, célzott tápanyag-utánpótlási megoldásokat keresik, például nagyobb hangsúlyt helyezzenek a precíziós kijuttatásra. Emellett véleménye szerint sokan – ahogyan ő is – megfontoltabban időzítik a műtrágya vásárlását, amit a jelenlegi helyzetben megkönnyítene a támogatás.

Az Európai Bizottság 540 millió euróra emelte fel a mezőgazdasági válságalap összegét a műtrágyaárak emelkedésének kompenzálására. Ez alapján a tagállamok 2026. december 31-ig támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek a megemelkedett üzemanyag és műtrágya árak miatti veszteségeik csökkentésére

– hangsúlyozta az Agrárszektornak Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára. Emlékeztetett arra, hogy tagállami intézkedés keretében az egyes uniós országok saját költségvetésükből 200 százalékkal kiegészíthetik ezt az összeget. A főtitkár rámutatott: mint arra a figyelmet a Magosz közösségi oldalán is felhívta, több ország már be is jelentette a gazdáknak nyújtott támogatást. Franciaország 15 millió euró keretösszegben adhat támogatást a termelőinek az április 1-30. közötti dízelolaj-vásárlásokra, literenként 0,0386 euró értékben. Spanyolország pedig 500 millió eurós támogatási keretösszegre kapott jóváhagyást a megemelkedett műtrágyaköltségek miatt, amelynek hektáronkénti összege 22 euró, öntözött terület esetén 55 euró. Rajtuk kívül Lengyelország és Görögország is jelezte a támogatást.

Nálunk is szükség van a támogatásra, ahogyan a korábbi években, amikor Magyarország is élt a lehetőséggel, és jelentős összegekkel segítette a gazdákat

– mondta a Magosz főtitkára. Hangsúlyozta, fontos tehát, hogy a magyar gazdáknak ezúttal is biztosítsák a válságtámogatást, ebben mindenképp számítanak a Kormány gyors intézkedésére.

Amennyiben – más ország gazdáival ellentétben – mégsem biztosítanak válságtámogatást a magyar termelőknek, az egyértelmű hátrányt jelentene számukra a piaci versenytársaikkal szemben

– tette hozzá Cseh Tibor András.

Az MBH Bank tovább bővíti az EU-s agrártámogatások előfinanszírozásának lehetőségeit

– nyilatkozta az Agrárszektornak Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Az agrárfinanszírozási szakember rámutatott: a mezőgazdasági vállalkozások, gazdálkodók működésében kiemelt jelentőségű, hogy a különböző támogatásokhoz kapcsolódó források a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. Az MBH Bank Agrártámogatások Faktoring konstrukciója a Magyar Államkincstáron keresztül folyósított közvetlen és közvetett agrártámogatások előfinanszírozását teszi lehetővé jogcímtől függően egyszerre akár három évre, így hozzájárul az agrárvállalkozások folyamatos likviditásának biztosításához és a kiszámítható működéshez.

A hitelintézet új jogcímekre terjeszti ki a faktoring formájában elérhető konstrukciót. Az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások esetében pedig a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó jelenlegi időszakának végét követően is biztosítja a hároméves előfinanszírozás lehetőségét. Így a gazdálkodók már a 2028-as támogatási évre is előre igényelhetik a finanszírozást. Erre egyedi folyamat keretében van lehetőség. Míg a fejlesztések részeként az MBH AgrárPartner Platformon keresztül már online is kezdeményezhetik a gazdálkodók az Egységes Kérelmekhez kapcsolódó támogatások előfinanszírozásához szükséges új keret igénylését, a meglévő keret bővítését, valamint az előfinanszírozási összeg lehívását

– hívta fel a figyelmet Hollósi Dávid.

Piaci szakértők szerint az uniós intézkedés jó jel, más kérdés, hogy milyen szórás lesz majd a gazdag és kevésbé tehetős tagállamok kiegészítő támogatásaiban. Lehet azonban, hogy ezt követően a brüsszeli döntéshozók komolyan veszik majd a korábban meghirdetett cselekvési tervet, a Fertiliser Action Plan-t is. A valódi iparpolitikai jelentőséget ugyanis nem a mostani támogatási keret jelenti, hanem a vele együtt bemutatott Fertiliser Action Plan. Ebben az Európai Bizottság már arról beszél, hogy fenn kell tartani az európai műtrágyagyártási kapacitásokat; csökkenteni kell az importfüggőséget; támogatni kell a zöld és alacsony kibocsátású ammóniagyártást; illetve, hogy a műtrágya stratégiai jelentőségű ágazat. Ez a terv nagyrészt még politikai iránymutatás, amelyből azonban később születhetnek konkrét jogszabályok és támogatási programok.

Ha ez megtörténik, azok már közvetlenül a gyártókat is célozhatják, nemcsak a gazdákat. Magyarország egyelőre nem jelentette be, él-e a lehetőséggel a mezőgazdasági termelők többletköltségeit kompenzálandó likviditási támogatásra, annak magyarországi igénybevételéről az Agrárszektor információi szerint jelenleg még nincs hazai döntés.