Magosz: a nulladik lépés a gazdákkal való egyeztetés lenne

Magosz: a nulladik lépés a gazdákkal való egyeztetés lenne

A gazdákkal együttműködésben kialakított, a termelőket nem hibáztató, hanem partnerként kezelő agrártámogatási rendszert szeretne látni a közeljövőben Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára. Úgy vélte, a területalapú megközelítés helyett tervezett jövedelemalapú szemléletmód túlzott mozgásteret adhat az Európai Bizottság számára. A főtitkár hozzátette: a családi gazdaságoknak továbbra is van jövőjük Magyarországon, a velük kialakított partnerség révén pedig a magyar agráriumban a nagygazdaságoknak is megvan a szerepük.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) jövőbeli alakulása kulcsfontosságú kérdés a magyar mezőgazdaság számára, a jelek szerint ráadásul komoly változások érkezhetnek, amelyek a jövőben teljesen átalakíthatják az agrártámogatási rendszert.

Ki mit lát zöldnek?

Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára az Agrárszektornak kifejtette: a tervezett változtatások kapcsán két fő érdekcsoport véleménye ütközik: a városi lakosságot képviselő politikusok, akik a KAP költségvetésének csökkentését szorgalmazzák, illetve az agrárszektor képviselői, akik legalább a jelenlegi szint megtartásáért küzdenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

A mostani elképzelések szerint az új rendszerben olyan célok kapnának prioritást, mint a hátrányos térségekben gazdálkodók támogatása vagy a zöld átállás. A szakértő szerint azonban problémát jelent, hogy az Európai Bizottság zöld átállás-értelmezése gyakran eltér a hazaitól. A sokat emlegetett példáról, a növényvédőszer-felhasználás 50 százalékos csökkentéséről szólva Cseh Tibor elmondta: mindez aránytalanul érintené a magyar gazdákat, hiszen jelenleg is jóval kevesebb növényvédő szert használnak, mint például holland vagy belga társaik.

A legnagyobb vitaforrás közöttünk, hogy gyakorlatilag ezek a zöld előírások, ami alapján a termelőknek a jövedelme csökkenne, pontosan mik lesznek. Számunkra például elfogadhatatlanok az olyan megalapozatlan javaslatok, mint hogy a növényvédőszer-felhasználásunkat a jelenlegi szint 50 százalékára csökkentsük, mert ez egyértelmű versenyhátrányt jelentene az Európán kívüli gazdaságokkal, sőt még a nyugat-európai termelőkkel szemben is.

EZ IS ÉRDEKELHET

A termelőket és a tagállamokat is meg kellene hallgatni

A főtitkár úgy vélte, hogy az Európai Uniónak inkább kereteket kellene adnia, mint kötelező szabályokat diktálnia. "Egyre több kötelezően és felülről ránk diktált szabályt akarnak ránk kényszeríteni. Én igazából ebben látom a folyamat negatívumát" - mondta.

„Most viszont azt látjuk, hogy megjelenik ez a dokumentum, és az első soraiban dedikáltan ott van az, hogy a klímaváltozás fő okozói a gazdák, a húsfogyasztást pedig csökkenteni kell.  Azt gondolom, hogy ez semmiképp sem a gazdák érdekét szolgálja.”

Emellett fontosnak tartotta, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak a szabályozásban, mivel úgy vélte: minden ország jól ismeri saját gazdáinak és fogyasztóinak érdekeit.

A kisgazdaságoknak még sokáig lesz szerepük

A birtokkoncentráció kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy ez nem magyar sajátosság, hanem globális trend.

Németországban nem sokkal több termelő van, mint a harmadakkora földterülettel rendelkező Magyarországon. Ezeket a folyamatokat Nyugat Európában is megfigyelhettük, az elmúlt harminc évben a nyugat-európai családi gazdaságok a fele az eltűnt, abbahagyta a gazdálkodást.

Ennek ellenére a főtitkár szerint Magyarországon a családi gazdasági modell életképes, hiszen egy nagyon kedvező adórendszer, az őstermelői adózás érvényes rá, valamint rendelkezésre állnak kedvező hitelkonstrukciók is az ágazati szereplők számára, sőt a földforgalmi szabályozás is erre épül.

Ha ezt az egészet összességében nézzük, akkor látható, hogy igenis van jövője a családi gazdaságoknak. Ebben a gazdálkodási rendszerben a nagygazdaságoknak is van helye, ugyanis integrátorként vetőmaggal, műtrágyával látják el a kisebb termelőket, megvásárolják a terményüket, elterjedt együttműködési forma a bértartás az állattenyésztésben. Van tehát egy olyan szintű partneri kapcsolatrendszer, amit nem szabad felborítani, Magyarországon ez egy működő modell, amit meg kell tartani. Az arányoknak viszont a jövőben sem szabad eltolódniuk, hiszen a családi gazdasági modell fennmaradása nem csak gazdasági, hanem társadalmi szempont is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?