Széles körű tiltakozást váltott ki Európa-szerte az Európai Bizottság által szerdán bemutatott javaslat, amely gyökeresen átalakítaná az uniós Közös Agrárpolitikát. A tervezet legvitatottabb eleme a területalapú támogatások rendszerének módosítása, amely különösen a nagyobb birtokokat érintené hátrányosan.

Uniós agrártámogatási reform: mi szól mellette, és mi ellene?

A szakértők megvitatták, milyen szempontok lehetnek a rendkívül nagy port felkavaró brüsszeli javaslattervezet mögött.

A javaslat értelmében a 450 hektárnál nagyobb gazdaságok teljesen elveszítenék a területalapú támogatásokat, míg a kisebb birtokok esetében sávos csökkentést vezetnének be. A Bajor Gazdaszövetség számításai szerint már a 133 hektárnál nagyobb területek esetében is csökkenne a támogatás mértéke. A 20-50 ezer euró közötti támogatásoknál 25%-os, a 70-75 ezer euró közöttieknél 50%-os, míg a 75-100 ezer euró közötti kategóriában 75%-os lenne a csökkentés.

Magyarországon a KSH 2023-as adatai alapján a mezőgazdasági területek harmadán 100 hektár alatti gazdaságok működnek, amelyeket várhatóan nem érintene hátrányosan a változás. A területek további harmadán 100-500 hektár közötti birtokok találhatók, amelyeknél már részleges támogatáscsökkenéssel kell számolni, míg a fennmaradó részen 500 hektár feletti gazdaságok működnek, amelyek teljesen elveszítenék a területalapú támogatást.

A tervezet kiemelt figyelmet fordítana a fiatal gazdák támogatására, miközben 2032-től megszüntetné a nyugdíjkorhatárt elért gazdálkodók támogatását. Ez Magyarországon jelentős generációváltást eredményezne, hiszen a KSH adatai szerint a 65 éves és idősebb gazdálkodók által művelt területek aránya 2023-ban már 29%-ot tett ki, közel másfél millió hektáron.

Az új rendszerben előnyt élveznének a kisgazdaságok, a fiatal és kezdő gazdálkodók, akik akár 300 ezer eurós fejlesztési támogatást is kaphatnának, szemben a területalapú támogatásoknál tervezett 100 ezer eurós plafonnal. Kiemelt támogatásban részesülnének továbbá a családi gazdaságok, a női termelők és a természeti károkkal sújtott területeken gazdálkodók is. A biodiverzitás és a talajvédelem szintén prioritást élvezne.

A javaslat megjelenését követően számos európai gazdaszervezet tiltakozását fejezte ki. A Német Gazdaszövetség "arculcsapásnak" minősítette a tervezetet, Budapesten a NAK és a Magosz tüntetést szervezett, és Brüsszelben is demonstráltak a gazdák. A tagállamok közötti tárgyalások várhatóan hosszú időt vesznek igénybe, akár 2027-ig is elhúzódhatnak.

A területalapú támogatások kulcsfontosságúak a magyar mezőgazdaság számára. Jelenleg mintegy 160 ezer gazdálkodó részesül ilyen támogatásban, összesen évi 550 milliárd forint értékben. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint e támogatások nélkül a magyarországi vállalkozások 80%-a veszteségessé válna.

A főtitkár álláspontja szerint a jelenlegi rendszer igazságos, és kompenzálja azokat a többletköltségeket, amelyek az uniós gazdálkodókat terhelik a szigorúbb állat- és növényvédelmi előírások miatt, szemben az unión kívüli versenytársakkal.

Kökény Attila, a talajmegújító mezőgazdálkodás szakértője azonban más véleményen van. Szerinte az európai mezőgazdaság alapvető problémája az innováció hiánya, ami miatt a nagybirtokok gazdaságtalanul termelnek. A szakértő szerint

Európa rendkívüli mértékben el van maradva a világhoz képest, és a szabályozás sem ösztönzi a talaj- és környezetbarát technológiák meghonosítását.

Kökény szerint a regeneratív és no-till technológiák jelentősen csökkentenék a költségeket és javítanák a termelékenységet, de tapasztalatai szerint a magyar gazdák nem nyitottak ezekre az újításokra, és továbbra is elavult módszerekkel termelnek. Az új technológiák sem az agrároktatásban, sem a gyakorlatban nem terjedtek el kellőképpen. A szakértő úgy véli, hogy az uniós támogatások "teljességgel ellustították" az európai mezőgazdaságot. Véleménye szerint a szántóföldi gazdálkodásban az európai mezőgazdaság versenyképes lehetne a világ bármely részével, ha alkalmazná a már most is elérhető és engedélyezett korszerű technológiákat.

Óriási érvágás az agrártámogatásoknál: erre senki nem számított

Több mint 27 százalékkal csökkentené az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitikára rendelkezésre álló forrásokat.