Szabó Emese, a KITE innovációs főigazgató-helyettese előadásában hangsúlyozta, hogy a jelenleg használt termesztéstechnológiai rendszerek addig életképesek, amíg a környezeti feltételek és a technológiai keretek megengedik ezt, ma azonban egyre több helyen omlik össze az a stabilitás, amelyen az elmúlt évtizedek termelése nyugodott. A hőségnapok száma 1971 óta négyszeresére nőtt, a párolgás extrém mértékben emelkedett, miközben a csapadék nemcsak, hogy nem követte ezt, de folyamatosan csökken. Ez azt jelenti, hogy a növények vízháztartása tartósan és rendszerszerűen borul fel, ami önmagában elég ahhoz, hogy régi technológiák egyik napról a másikra működésképtelenné váljanak. A károsítók áttelelése egyre gyakoribb, és ezzel párhuzamosan nő a gazdasági kockázat, miközben számos növényvédőszer kivonása nem jár együtt hatékony alternatívák megjelenésével.
Itt az új növényvédő-szer a termelőknek: ki nem találnád, miből készül
A végrehajthatóság kérdőjeleződött meg, hiszen olyan gyorsan változnak a feltételek, hogy ami tíz éve teljesen működött, ma már nem biztos, hogy életképes technológia.
A szakember hozzátette, hogy kockáztatunk, ha nem változtatjuk meg a termesztéstechnológiát. A precíziós gazdálkodás az egyetlen keretrendszer, amely ma érdemben választ tud adni a valós problémákra. Elmondta, hogy a talajszerkezet sok helyen drámai mértékben sérült, ugyanis vannak területek, ahol a korábbi savanyú barna talaj helyén 15 százalék feletti mésztartalom jelenik meg, ami alapjaiban írja át a tápanyag-gazdálkodást és a technológiai lépéseket. A sávos művelés és új talajvédelmi megoldások azonban gazdaságilag is működőképes alternatívát kínálnak feltéve, hogy a gazdálkodók mernek váltani. A növényorvosok szerepe szerinte óriási lesz, a megmaradó hatóanyagok hatékonyságát kell maximalizálni, és területspecifikus döntésekkel segíteniük a fenntartható technológiai váltást.
Csömör Zsófia, a Bayer kalászos portfólió menedzsere, kiemelte, hogy a klímaváltozás miatt nemcsak teljesen új kártevők jelennek meg, hanem olyan régi károsítók is problémát okoznak, amelyek korábban nem jelentettek kockázatot. A növényvédőszer-engedélyezések folyamatában egyre nagyobb a bizonytalanság, miközben a fogyasztói igények erőteljesen tolódnak az egészségesebb, biztonságosabb élelmiszerek felé. A kettő együtt hatalmas nyomást helyez az innovációra, miközben a szabályozások miatt a vállalatok nem képesek olyan ütemben új megoldásokat piacra vinni, mint ahogyan a régi hatóanyagokat kivonják.
Van olyan károsító, amely régóta itt van, de eddig nem okozott gondot, most viszont komoly kockázatot jelent. A kérdés az, hogyan reagálunk erre a helyzetre. Meg kell tanulnunk újra jól és jó időben használni a rendelkezésre álló szereket. Sokszor ez nagyobb eredményt hoz, mint bármilyen új hatóanyag.
– mondta el Csömör Zsófia.
Kártevők inváziója fenyeget: már csak így lehet megállítani őket
Szerinte a jövő kulcsa a gyorsabb reagálás, az okszerű kijuttatás és a termelők edukációja lesz. A technológiai váltás elkerülhetetlen, de a gazdák számára csak akkor vállalható, ha pontos, adatalapú döntésekre támaszkodhatnak.
Dobai Tibor a Syngenta kereskedelmi vezetője, arról beszélt, hogy a csapadék csökkenése és a felmelegedés teljesen átrendezi a kártevők mozgását Európában. A délről érkező új fajok már most komoly károkat okoznak, és ez a folyamat csak gyorsulni fog. Eközben a szabályozási környezet szűkül, a meglévő szereket kell megvédeni és a maximális hatékonysággal használni. Szerinte ma már illúzió arra várni, hogy minden problémára új hatóanyag érkezzen, ezt helyettesíteni kell szemléletváltással.
Elértünk arra a pontra, hogy a jelenleg elérhető növényvédőszerekből tényleg ki kell hozni a maximumot. Teljesen más gondolkodást igényel a szerek használata, mint korábban.
Kiemelte, hogy az illegális növényvédő szerek óriási veszélyt jelentenek. Több tízezer kilogramm hamis termék került már be Magyarországra, amely gyakran feltűnően olcsó és rendkívül káros lehet a növényekre, a talajra és a gazdálkodó hírnevére is.
Új őrület hódít: sokan már ezt használják a drága növényvédők helyett
Gergely István a NEVEX Institute ügyvezetője szerint az EU-s szerengedélyezés lassúsága az egyik legnagyobb fékje az innovációnak. Míg egyes országokban például Nagy-Britanniában nagyon gyorsan történik az engedélyeztetés addig nálunk az eljárások akár évekig is elhúzódhatnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az online vásárlások mintegy 15 százalékát hamis növényvédőszerek teszik ki. Ez a szám olyan magas, hogy szakmai és hatósági oldalról egyaránt fokozott beavatkozást igényel.
Nem az EU ellen beszélek: az a cél, hogy biztonságos termékek kerüljenek a polcokra. De a lassúság olyan versenyhátrány, amit a termelők már most megéreznek.
Márton Lénárd az IKR Agrár növényvédő szer üzletág igazgatója hozzátette, a szélsőséges időjárási viszonyok, az enyhe telek és a kártevők gyors elszaporodása olyan környezetet teremt, ahol a védekezés egyre költségesebb és nehezebben tervezhető. A rovarok egyre több nemzedéket hoznak, inváziós fajok jelennek meg, a gyomnyomás pedig minden évben magasabb. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú a növények jó kondícióban tartása, a megfelelő tápanyagellátás és a meglévő növényvédő szerek okszerű, precíz használata.
A rovarok több nemzedéket hoznak, a gyomok nem fagynak el, és a gyomnyomás minden tavasszal magasabb. Ez új helyzetet teremt a növényvédelemben.
A szakember elmondta, hogy okszerűen kell használni a rendelkezésre álló szereket, és a növényeket jó kondícióban kell tartani különben a károsítók elleni védekezés egyre nehezebb és drágább lesz. Hangsúlyozta, hogy az új hatóanyagok fejlesztése lassú és költséges folyamat, ezért a jövőben a növényvédőszerek ára várhatóan emelkedni fog.
